¹Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

²Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja.

³Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.

⁴Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.

⁵Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben.

⁶Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,

⁷Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel;

⁸Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak;

⁹Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;

¹⁰Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

¹¹A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.

¹²Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.

¹³Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.

¹⁴Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

¹⁵És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez?

¹⁶Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek.

¹⁷Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

¹⁸És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.