¹Jezuz a yeas ur wech all er sinagogenn, hag e oa eno un den en devoa un dorn disec'het.

¹És ismét beméne a zsinagógába, és vala ott egy megszáradt kezû ember.

²Hag ec'h eveshaent outañ da welout hag eñ a yac'hafe anezhañ, deiz ar sabad, evit e damall.

²És lesik vala õt, hogy meggyógyítja-é szombatnapon; hogy vádolhassák õt.

³Neuze e lavaras d'an den en devoa an dorn disec'het: En em zalc'h aze er c'hreiz.

³Akkor monda a megszáradt kezû embernek: Állj elõ a középre.

⁴Hag e lavaras dezho: Hag aotreet eo ober vad pe droug, e deizioù ar sabad, saveteiñ un den pe e lezel da goll? Hag int a davas.

⁴Azoknak pedig monda: Szabad-é szombatnapon jót vagy rosszat tenni? lelket menteni, vagy kioltani? De azok hallgatnak vala.

⁵Neuze, o sellout outo gant fae, hag o vezañ glac'haret eus kaleter o c'halon, e lavaras d'an den-se: Astenn da zorn. Hag ec'h astennas anezhañ, hag e teuas yac'h [evel egile].

⁵Õ pedig elnézvén õket haraggal, bánkódván szívök keménysége miatt, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult a keze és éppé lõn, mint a másik.

⁶Ar farizianed, o vezañ aet er-maez, a zalc'has raktal kuzul gant an herodianed a-enep dezhañ, evit e lakaat da vervel.

⁶Akkor a farizeusok kimenvén, a Heródes pártiakkal mindjárt tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék õt.

⁷Neuze Jezuz en em dennas gant e ziskibien war-zu ar mor, hag ul lod bras a dud a heulie anezhañ eus Galilea, eus Judea,

⁷Jézus pedig elméne tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé õt Galileából és Júdeából,

⁸eus Jeruzalem, eus Idumea, hag eus an tu all d'ar Jordan. Hag ar re a oa diwar-dro Tir ha Sidon, o vezañ klevet komz eus an traoù bras a reas, a zeuas e niver bras war-zu ennañ.

⁸És Jeruzsálembõl és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, a mikor hallották, hogy miket mível vala, nagy sokasággal jövének õ hozzá.

⁹Eñ a lavaras d'e ziskibien derc'hel prest ur vag dezhañ, abalamour d'ar bobl vras-se, gant aon na vije re wasket ganto.

⁹És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák õt.

¹⁰Rak kalz anezho en devoa yac'haet, en hevelep doare ma en em daole warnañ, evit stekiñ outañ, kement en devoa ur c'hleñved.

¹⁰Mert sokakat meggyógyított, úgy hogy a kiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék õt.

¹¹Ha pa wele an speredoù hudur anezhañ, e taoulinent dirazañ hag e krient: Te eo Mab Doue!

¹¹A tisztátalan lelkek is, mikor meglátták vala õt, leborulának elõtte, és kiáltának, mondván: Te vagy az Istennek a Fia.

¹²Met eñ a c'hourc'hemenne start dezho na zisklêrjent ket anezhañ.

¹²Õ pedig erõsen fenyegeti vala õket, hogy õt ki ne jelentsék.

¹³Pignat a reas neuze war ur menez, hag e c'halvas ar re a felle dezhañ, hag e teujont d'e gavout.

¹³Azután felméne a hegyre, és magához szólítá, a kiket akar vala; és hozzá menének.

¹⁴Hag e lakaas daouzek anezho, da vezañ gantañ, evit o c'has da brezeg,

¹⁴És választa tizenkettõt, hogy vele legyenek, és hogy kiküldje õket prédikálni,

¹⁵hag evit kaout ar galloud [da yac'haat ar re glañv ha] da gas kuit an diaoulien.

¹⁵És hatalmuk legyen a betegeket gyógyítani és az ördögöket kiûzni:

¹⁶Bez' e oant: Simon, ma roas an anv a Bêr dezhañ;

¹⁶Simont, a kinek Péter nevet ada;

¹⁷Jakez mab Zebedea, ha Yann breur Jakez, ma roas an anv a Voanergez dezho, da lavarout eo, mibien ar c'hurun;

¹⁷És Jakabot a Zebedeus fiát és Jánost a Jakab testvérét; és Boanerges nevet ada nékik, a mely azt teszi: mennydörgés fiai;

¹⁸Andrev, Filip, Bartolome, Mazhev, Tomaz, Jakez mab Alfe, Tadde, Simon ar C'hananeat,

¹⁸És Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot az Alfeus fiát, Taddeust és a kananeai Simont,

¹⁹ha Judaz Iskariod, a oa an hini en gwerzhas. Neuze e tistrojont d'an ti;

¹⁹És Iskáriótes Júdást, a ki el is árulta õt.

²⁰ar bobl en em zastumas a-nevez eno, en hevelep doare ma ne c'hellent ket memes kemer o fred.

²⁰Azután haza térének. És ismét egybegyûle a sokaság, annyira, hogy még nem is ehetének.

²¹E gerent, o vezañ klevet kement-se, a yeas evit e gemer, rak lavarout a raent: Diskiantet eo.

²¹A mint az övéi ezt meghallák, eljövének, hogy megfogják õt; mert azt mondják vala, hogy magán kívül van.

²²Hag ar skribed, a oa diskennet eus Jeruzalem, a lavare: Trec'het eo gant Beelzebul; kas a ra kuit an diaoulien dre briñs an diaoulien.

²²Az írástudók pedig, a kik Jeruzsálembõl jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebúb van vele, és: Az ördögök fejedelme által ûzi ki az ördögöket.

²³Met Jezuz, o vezañ o galvet, a lavaras dezho dre barabolennoù: Penaos e c'hell Satan kas Satan kuit?

²³Õ pedig magához híván azokat, példázatokban monda nékik: Sátán miként tud Sátánt kiûzni?

²⁴Mar bez ur rouantelezh a-enep dezhi hec'h-unan, ne c'hell ket ar rouantelezh-se padout;

²⁴És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.

²⁵ha mar bez un ti a-enep dezhañ e-unan, ne c'hell ket an ti-se padout;

²⁵És ha egy ház önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az a ház.

²⁶evel-se, mar sav Satan a-enep dezhañ e-unan ha mar deo dizunvan, ne c'hell ket padout, met e ziwezh eo.

²⁶És ha a Sátán önmaga ellen támadt és meghasonlott, nem maradhat meg, hanem vége van.

²⁷Den ne c'hell mont e ti un den kreñv ha preizhañ e vadoù, nemet en defe da gentañ ereet an den kreñv-se; neuze e preizho e di.

²⁷Nem rabolhatja el senki az erõsnek kincseit, bemenvén annak házába, hanemha elébb az erõset megkötözi és azután rabolja ki annak házát.

²⁸Me a lavar deoc'h e gwirionez, penaos pep pec'hed a vo pardonet da vugale an dud, kenkoulz hag ar gwallgomzoù m'o devo touet drezo;

²⁸Bizony mondom néktek, hogy minden bûn megbocsáttatik az emberek fiainak, még a káromlások is mind, a melyekkel káromlanak:

²⁹met piv bennak en devo gwallgomzet a-enep ar Spered-Santel, n'en devo biken a bardon; met dalc'het e vo dindan ar varn peurbadus.

²⁹De a ki a Szent Lélek ellen szól káromlást, nem nyer bocsánatot soha, hanem örök kárhozatra méltó;

³⁰Jezuz a gomze evel-se, abalamour ma lavarent: Dalc'het eo gant ur spered hudur.

³⁰Mivelhogy ezt mondják vala: Tisztátalan lélek van benne.

³¹E vreudeur hag e vamm a erruas eta, hag oc'h en em zerc'hel er-maez, e kasjont d'e c'hervel;

³¹És megérkezének az õ testvérei és az õ anyja, és kívül megállva, beküldének hozzá, hivatván õt.

³²ar bobl a oa azezet en-dro dezhañ, hag e voe lavaret dezhañ: Setu, da vamm ha da vreudeur a zo er-maez aze o c'houlenn ac'hanout.

³²Körülötte pedig sokaság ül vala; és mondának néki: Ímé a te anyád és a te testvéreid ott künn keresnek téged.

³³Met eñ a respontas: Piv eo va mamm, piv eo va breudeur?

³³Õ pedig felele nékik, mondván: Ki az én anyám vagy kik az én testvéreim?

³⁴Hag o teurel e zaoulagad war ar re a oa en-dro dezhañ, e lavaras: Setu va mamm ha va breudeur.

³⁴Azután elnézvén köröskörül a körülötte ülõkön, monda: Ímé az én anyám és az én testvéreim.

³⁵Rak piv bennak a ra bolontez Doue, hennezh eo va breur ha va c'hoar ha va mamm.

³⁵Mert a ki az Isten akaratát cselekszi, az az én fitestvérem és nõtestvérem és az én anyám.