¹Tiam alvenis al Jesuo el Jerusalem Fariseoj kaj skribistoj, dirante:

¹Akkor írástudók és farizeusok jõnek vala Jézushoz, Jeruzsálembõl, mondván:

²Kial viaj discxiploj transpasxas la tradicion de la antauxuloj? cxar ili ne lavas siajn manojn, kiam ili mangxas panon.

²Miért hágják át a te tanítványaid a vének rendeléseit? Mert nem mossák meg a kezeiket, mikor enni akarnak.

³Kaj li responde diris al ili:Kial vi ankaux transpasxas la ordonon de Dio per via tradicio?

³Õ pedig felelvén monda nékik: Ti meg miért hágjátok át az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által?

⁴CXar Dio diris:Respektu vian patron kaj vian patrinon; kaj:Kiu malbenas sian patron aux sian patrinon, tiu nepre mortu.

⁴Mert Isten parancsolta ezt, mondván: Tiszteld atyádat és anyádat, és: A ki atyját vagy anyját szidalmazza, halállal lakoljon.

⁵Sed vi diras:Se iu diros al sia patro aux al sia patrino:Oferdono estu tio, per kio vi povus profiti de mi,

⁵Ti pedig ezt mondjátok: A ki atyjának vagy anyjának ezt mondja: Templomi ajándék az, a mivel megsegíthetlek, az olyan akár ne is tisztelje az õ atyját vagy anyját.

⁶tiu ne devas respekti sian patron aux sian patrinon. Kaj vi vantigis la vorton de Dio per via tradicio.

⁶És erõtelenné tettétek az Isten parancsolatját a ti rendeléseitek által.

⁷Ho hipokrituloj, bone profetis Jesaja pri vi, dirante:

⁷Képmutatók, igazán prófétált felõletek Ésaiás, mondván:

⁸CXi tiu popolo honoras Min per siaj lipoj, Sed ilia koro estas malproksime de Mi.

⁸Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tõlem.

⁹Sed vane ili Min adoras, Instruante kiel doktrinojn ordonojn de homoj.

⁹Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.

¹⁰Kaj alvokinte al si la homamason, li diris al ili:Auxskultu kaj komprenu:

¹⁰És elõszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg:

¹¹Ne tio, kio eniras en la busxon, profanas la homon; sed kio eliras el la busxo, tio profanas la homon.

¹¹Nem az fertõzteti meg az embert, a mi a szájon bemegy, hanem a mi kijön a szájból, az fertõzteti meg az embert.

¹²Tiam veninte, la discxiploj diris al li:CXu vi scias, ke la Fariseoj ofendigxis, kiam ili auxdis tiun diron?

¹²Akkor hozzájárulván az õ tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?

¹³Sed li responde diris:CXiu kreskajxo, kiun mia cxiela Patro ne plantis, estos elradikigita.

¹³Õ pedig felelvén, monda: Minden plánta, a melyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik.

¹⁴Lasu ilin; ili estas blindaj kondukantoj de blinduloj. Kaj se blindulo kondukos blindulon, ambaux falos en fosajxon.

¹⁴Hagyjátok õket; vakoknak vak vezetõi õk: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek.

¹⁵Kaj Petro responde diris al li:Klarigu al ni tiun parabolon.

¹⁵Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot.

¹⁶Kaj li diris:CXu vi ankaux estas ecx ankoraux sen kompreno?

¹⁶Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még?

¹⁷CXu vi ne konscias, ke cxio, eniranta en la busxon, pasas en la ventron kaj estas eljxetata en apartan lokon?

¹⁷Mégsem értitek-é, hogy minden, a mi a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik?

¹⁸Sed tio, kio eliras el la busxo, elvenas el la koro, kaj profanas la homon.

¹⁸A mik pedig a szájból jõnek ki, a szívbõl származnak, és azok fertõztetik meg az embert.

¹⁹CXar el la koro eliras malvirtaj pensoj, mortigoj, adultoj, malcxastajxoj, sxteloj, falsatestoj, blasfemoj:

¹⁹Mert a szívbõl származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások.

²⁰jen tio, kio profanas la homon, sed mangxi kun manoj nelavitaj ne profanas la homon.

²⁰Ezek fertõztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertõzteti meg az embert.

²¹Kaj elirinte de tie, Jesuo foriris en la regionojn apud Tiro kaj Cidon.

²¹És elmenvén onnét Jézus, Tirus és Sidon vidékeire tére.

²²Kaj jen virino Kanaana, veninte el tiuj limlandoj, kriis, dirante:Ho Sinjoro, filo de David, kompatu min; mia filino estas terure turmentata de demono.

²²És ímé egy kananeus asszony jövén ki abból a tartományból, kiált vala néki: Uram, Dávidnak fia, könyörülj rajtam! az én leányom az ördögtõl gonoszul gyötörtetik.

²³Sed li ne respondis al sxi ecx unu vorton. Kaj alveninte, liaj discxiploj petis lin, dirante:Forsendu sxin, cxar sxi krias post ni.

²³Õ pedig egy szót sem felele néki. És az õ tanítványai hozzá menvén, kérik vala õt, mondván: Bocsásd el õt, mert utánunk kiált.

²⁴Kaj li responde diris:Mi ne estas sendita, krom al la perditaj sxafoj el la domo de Izrael.

²⁴Õ pedig felelvén, monda: Nem küldettem, csak az Izráel házának elveszett juhaihoz.

²⁵Sed sxi venis kaj adorklinigxis al li, dirante:Sinjoro, helpu min.

²⁵Az asszony pedig odaérvén, leborula elõtte, mondván: Uram, légy segítségül nékem!

²⁶Sed li responde diris:Ne decas preni la panon de la infanoj kaj jxeti gxin al la hundetoj.

²⁶Õ pedig felelvén, monda: Nem jó a fiak kenyerét elvenni, és az ebeknek vetni.

²⁷Sed sxi diris:Jes, Sinjoro; cxar ecx la hundetoj mangxas el la panpecetoj, kiuj falas de la tablo de iliaj sinjoroj.

²⁷Az pedig monda: Úgy van, Uram; de hiszen az ebek is esznek a morzsalékokból, a mik az õ uroknak asztaláról aláhullanak.

²⁸Tiam responde Jesuo diris al sxi:Ho virino, granda estas via fido; estu al vi, kiel vi volas. Kaj sxia filino estis sanigita de post tiu horo.

²⁸Ekkor felelvén Jézus, monda néki: Óh asszony, nagy a te hited! Legyen néked a te akaratod szerint. És meggyógyula az õ leánya attól a pillanattól fogva.

²⁹Kaj transirinte de tie, Jesuo venis apud la maron de Galileo; kaj suprenirinte sur la monton, li sidigxis tie.

²⁹És onnét távozva, méne Jézus a Galilea tengere mellé; és felmenvén a hegyre, ott leüle.

³⁰Kaj alvenis al li grandaj homamasoj, havante kun si homojn lamajn, blindajn, mutajn, kriplajn, kun multaj aliaj, kaj metis ilin apud liajn piedojn; kaj li sanigis ilin;

³⁰És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magokkal sántákat, vakokat, némákat, csonkákat és sok egyebeket, és odahelyezék õket a Jézus lábai elé; és meggyógyítá õket,

³¹tiel ke la homamaso miris, vidante mutulojn parolantaj, kriplulojn sanaj, kaj lamulojn piedirantaj, kaj blindulojn vidantaj; kaj ili gloris la Dion de Izrael.

³¹Úgy hogy a sokaság álmélkodik vala, látván, hogy a némák beszélnek, a csonkák megépülnek, a sánták járnak, a vakok látnak: és dicsõíték Izráel Istenét.

³²Kaj Jesuo, alvokinte al si siajn discxiplojn, diris:Mi kortusxigxas pro la homamaso, cxar jam tri tagojn ili restas cxe mi, kaj nenion havas mangxi; kaj mi ne volas forsendi ilin fastantaj, por ke ili ne lacigxu sur la vojo.

³²Jézus pedig elõszólítván az õ tanítványait, monda: Szánakozom e sokaságon, mert három napja immár, hogy velem vannak, és nincs mit enniök. Éhen pedig nem akarom õket elbocsátani, hogy valamiképen ki ne dõljenek az úton.

³³Kaj la discxiploj diris al li:De kie ni povas ricevi en la dezerto tiom da panoj, por satigi tiom da homoj?

³³És mondának néki az õ tanítványai: Honnét volna e pusztában annyi kenyerünk, hogy megelégítsünk ily nagy sokaságot?

³⁴Kaj Jesuo diris al ili:Kiom da panoj vi havas? Kaj ili diris:Sep, kaj kelkajn malgrandajn fisxojn.

³⁴És monda nékik Jézus: Hány kenyeretek van? Õk pedig mondának: Hét, és néhány halunk.

³⁵Kaj li ordonis al la homamaso sidigxi sur la tero;

³⁵És parancsolá a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földön.

³⁶kaj li prenis la sep panojn kaj la fisxojn; kaj doninte dankon, li dispecigis ilin, kaj donis al la discxiploj, kaj la discxiploj al la homamasoj.

³⁶És vevén a hét kenyeret és a halakat, és hálákat adván, megtöré, és adá az õ tanítványainak, a tanítványok pedig a sokaságnak.

³⁷Kaj cxiuj mangxis kaj satigxis; kaj oni kolektis da postrestintaj fragmentoj sep korbegojn plenajn.

³⁷És mindnyájan evének, és megelégedének; és fölszedék a maradék darabokat hét teli kosárral.

³⁸Kaj la mangxantoj estis kvar mil viroj, krom virinoj kaj infanoj.

³⁸A kik pedig ettek vala, négyezeren valának férfiak, asszonyokon és gyermekeken kívül.

³⁹Kaj forsendinte la homamasojn, li eniris en la sxipeton, kaj venis en la regionojn de Magadan.

³⁹És elbocsátván a sokaságot, beszálla a hajóba, és elméne Magdala határaiba.