1Kaj respondante, Jesuo denove parolis al ili parabole, dirante:
1És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:
2La regno de la cxielo similas al unu regxo, kiu faris edzigxan feston por sia filo,
2Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az õ fiának menyegzõt szerze.
3kaj sendis siajn sklavojn, por voki la invititojn al la edzigxa festo; kaj ili ne volis veni.
3És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzõre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljõni.
4Poste li sendis aliajn sklavojn, dirante:Diru al la invititoj:Jen mi preparis la mangxon; miaj bovoj kaj miaj grasigitaj brutoj estas bucxitaj, kaj cxio estas preta; venu al la edzigxa festo.
4Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzõre.
5Sed ili malatentis, kaj foriris, unu al sia bieno, alia al sia komercado;
5De azok nem törõdvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;
6kaj la ceteraj, kaptinte liajn sklavojn, perfortis kaj mortigis ilin.
6A többiek pedig megfogván az õ szolgáit, bántalmazák és megölék õket.
7Kaj la regxo koleris; kaj sendinte siajn armeojn, li pereigis tiujn mortigintojn kaj bruligis ilian urbon.
7Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.
8Tiam li diris al siaj sklavoj:La edzigxa festo estas preta, sed la invititoj ne estis indaj.
8Akkor monda az õ szolgáinak: A menyegzõ ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.
9Iru do al la disirejoj de la vojoj, kaj cxiujn, kiujn vi trovos, invitu al la edzigxa festo.
9Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzõbe.
10Kaj tiuj sklavoj, elirinte sur la vojojn, kunvenigis cxiujn, kiujn ili trovis, malbonajn kaj bonajn; kaj la edzigxa festo plenigxis de gastoj.
10És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyûjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegzõ vendégekkel.
11Sed la regxo, enveninte por rigardi la gastojn, tie vidis viron, kiu ne havis sur si edzigxofestan veston;
11Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzõi ruhája.
12kaj li diris al li:Amiko, kiel vi envenis cxi tien, ne havante edzigxofestan veston? Kaj li silentadis.
12És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzõi ruhád? Az pedig hallgata.
13Tiam la regxo diris al siaj servantoj:Ligu lin mane kaj piede, kaj eljxetu lin en la eksteran mallumon; tie estos la plorado kaj la grincado de dentoj.
13Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek õt a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
14CXar multaj estas vokitaj, sed malmultaj estas elektitaj.
14Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.
15Tiam iris la Fariseoj, kaj konsiligxis, kiel ili povos impliki lin per interparolado.
15Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék õt tõrbe.
16Kaj ili sendis al li siajn discxiplojn kun la Herodanoj, por diri:Majstro, ni scias, ke vi estas verama, kaj instruas laux vero la vojon de Dio, kaj ne zorgas pri iu ajn; cxar vi ne favoras la personon de homoj.
16És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törõdöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.
17Diru do al ni, kiel sxajnas al vi? cxu konvenas doni tributon al Cezaro, aux ne?
17Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?
18Sed Jesuo, sciante ilian ruzecon, diris:Kial vi min provas, hipokrituloj?
18Jézus pedig ismervén az õ álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?
19Montru al mi la tributan moneron. Kaj ili alportis al li denaron.
19Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.
20Kaj li diris al ili:Kies estas cxi tiu bildo kaj la surskribajxo?
20És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?
21Ili diris al li:De Cezaro. Tiam li diris al ili:Redonu do al Cezaro la proprajxon de Cezaro, kaj al Dio la proprajxon de Dio.
21Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.
22Kaj auxdinte, ili miris, kaj lin lasis kaj foriris.
22És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván õt, elmenének.
23En tiu sama tago alvenis al li Sadukeoj, kiuj diras, ke ne estas relevigxo; kaj ili demandis lin, dirante:
23Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék õt,
24Majstro, Moseo diris:Se iu mortas, ne havante infanojn, lia frato edzigxu kun lia edzino kaj naskigu idaron al sia frato.
24Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.
25Estis cxe ni sep fratoj; kaj la unua edzigxis kaj mortis, kaj ne havante idaron, lasis sian edzinon al sia frato;
25Vala pedig minálunk hét testvér: és az elsõ feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;
26tiel same ankaux la dua, kaj la tria, gxis la sepa.
26Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.
27Kaj post cxiuj la virino mortis.
27Legutoljára pedig az asszony is meghala.
28En la relevigxo do, por kiu el la sep sxi estos edzino? cxar cxiuj sxin havis.
28A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.
29Sed Jesuo responde diris:Vi eraras, ne sciante la Skribojn, nek la potencon de Dio.
29Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.
30CXar en la relevigxo oni nek edzigxas nek edzinigxas, sed estas kiel angxeloj en la cxielo.
30Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.
31Sed pri la relevigxo el la mortintoj, cxu vi ne legis tion, kio estis dirita al vi de Dio, nome:
31A halottak feltámadása felõl pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:
32Mi estas la Dio de Abraham kaj la Dio de Isaak kaj la Dio de Jakob? Dio estas Dio ne de la mortintoj, sed de la vivantoj.
32Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene.
33Kaj kiam la homamaso tion auxdis, ili miregis pro lia instruado.
33És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az õ tudományán.
34Sed la Fariseoj, auxdinte, ke li silentigis la Sadukeojn, kune kolektigxis.
34A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyûlének;
35Kaj unu el ili, legxisto, demandis lin, provante lin:
35És megkérdé õt közülök egy törvénytudó, kisértvén õt, és mondván:
36Majstro, kiu estas la granda ordono en la legxo?
36Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?
37Kaj li diris al li:Amu la Eternulon, vian Dion, per via tuta koro kaj per via tuta animo kaj per via tuta menso.
37Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl.
38CXi tiu estas la granda kaj la unua ordono.
38Ez az elsõ és nagy parancsolat.
39Kaj dua estas simila al gxi:Amu vian proksimulon kiel vin mem.
39A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
40De cxi tiuj du ordonoj dependas la tuta legxo kaj la profetoj.
40E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.
41Kaj kiam la Fariseoj jam kunvenis, Jesuo ilin demandis,
41Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé õket Jézus,
42dirante:Kion vi pensas pri la Kristo? kies filo li estas? Ili diris al li:De David.
42Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felõl? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.
43Li diris al ili:Kial do David, en la Spirito, lin nomas Sinjoro, dirante:
43Monda nékik: Miképen hívja tehát õt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:
44La Eternulo diris al mia Sinjoro: Sidu dekstre de Mi, GXis Mi faros viajn malamikojn benketo por viaj piedoj?
44Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felõl, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.
45Se do David nomas lin Sinjoro, kiel li estas lia filo?
45Ha tehát Dávid Urának hívja õt, mi módon fia?
46Kaj neniu povis respondi unu vorton al li, nek iu post tiu tago plu kuragxis fari al li demandon.
46És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala õt e naptól fogva többé senki megkérdezni.