¹Kaj Jesuo, elirinte, ekforiris de la templo; kaj liaj discxiploj venis al li, por montri al li la konstruajxojn de la templo.

¹És kijõvén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az õ tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.

²Sed li responde diris al ili:CXu vi ne vidas cxion tion? vere mi diras al vi:Ne estos lasita cxi tie sxtono sur sxtono, kiu ne estos dejxetita.

²Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kõ kövön, mely le nem romboltatik.

³Kaj dum ili sidis sur la monto Olivarba, la discxiploj venis aparte al li, dirante:Diru al ni, kiam tio estos? Kaj kio estas la signo de via alesto kaj de la maturigxo de la mondagxo?

³Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

⁴Kaj Jesuo, respondante, diris al ili:Gardu vin, ke neniu vin forlogu.

⁴És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,

⁵CXar multaj venos en mia nomo, dirante:Mi estas la Kristo; kaj ili forlogos multajn.

⁵Mert sokan jõnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.

⁶Kaj vi auxdos pri militoj kaj famoj de militoj. Zorgu, ke vi ne maltrankviligxu; cxar tio devas okazi; sed ankoraux ne estas la fino.

⁶Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreirõl: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.

⁷CXar levigxos nacio kontraux nacion, kaj regno kontraux regnon; kaj estos malsatoj kaj tertremoj en diversaj lokoj.

⁷Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.

⁸Sed cxio tio estas komenco de suferoj.

⁸Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

⁹Tiam oni transdonos vin al afliktado, kaj mortigos vin; kaj vi estos malamataj de cxiuj nacioj pro mia nomo.

⁹Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyûlöletesek lesztek minden nép elõtt az én nevemért.

¹⁰Tiam multaj ofendigxos, kaj perfidos unu la alian, kaj malamos unu la alian.

¹⁰És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyûlölik egymást.

¹¹Kaj multaj falsaj profetoj levigxos, kaj forlogos multajn.

¹¹És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.

¹²Kaj pro la multobligo de maljusteco, la amo de la plimulto malvarmigxos.

¹²És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.

¹³Sed kiu persistos gxis la fino, tiu estos savita.

¹³De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.

¹⁴Kaj cxi tiu evangelio de la regno estos predikita tra la tuta mondo, kiel atesto al cxiuj nacioj; kaj tiam venos la fino.

¹⁴És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jõ el a vég.

¹⁵Kiam do vi vidos la abomenindajxon de dezerteco, pri kiu estas dirite de la profeto Daniel, starantan sur la sankta loko (la leganto komprenu),

¹⁵Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyrõl Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):

¹⁶tiam tiuj, kiuj estas en Judujo, forkuru al la montoj;

¹⁶Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;

¹⁷kiu estas sur la tegmento, tiu ne malsupreniru, por preni ion el sia domo;

¹⁷A ház tetején levõ ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;

¹⁸kaj kiu estas sur la kampo, tiu ne revenu, por preni sian mantelon.

¹⁸És a mezõn levõ ne térjen vissza, hogy az õ ruháját elvigye.

¹⁹Sed ve al la gravedulinoj kaj al la sucxigantinoj en tiuj tagoj!

¹⁹Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.

²⁰Kaj pregxu, ke via forkurado ne estu en vintro nek en sabato;

²⁰Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:

²¹cxar tiam estos granda aflikto tia, kia ne estis de la komenco de la mondo gxis nun, nek iam estos.

²¹Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.

²²Kaj se tiuj tagoj ne estus mallongigitaj, neniu karno estus savita; sed pro la elektitoj tiuj tagoj estos mallongigitaj.

²²És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.

²³Tiam se iu diros al vi:Jen cxi tie la Kristo, aux:Tie; ne kredu;

²³Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.

²⁴cxar levigxos falsaj kristoj kaj falsaj profetoj kaj faros grandajn signojn kaj miraklojn, tiel ke ili forlogus, se eble, ecx la elektitojn.

²⁴Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.

²⁵Jen mi antauxdiris al vi.

²⁵Ímé eleve megmondottam néktek.

²⁶Se oni do diros al vi:Jen li estas en la dezerto; ne eliru; aux:Jen li estas en sekretaj cxambroj; ne kredu.

²⁶Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belsõ szobákban; ne higyjétek.

²⁷CXar kiel la fulmo venas el la oriento kaj montrigxas gxis la okcidento, tiel ankaux estos la alesto de la Filo de homo.

²⁷Mert a miképen a villámlás napkeletrõl támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.

²⁸Kie ajn estos la kadavro, tien kolektigxos la agloj.

²⁸Mert a hol a dög, oda gyûlnek a keselyûk.

²⁹Sed tuj post la aflikto de tiuj tagoj la suno mallumigxos, kaj la luno ne donos sian lumon, kaj la steloj falos el la cxielo, kaj la potencoj de la cxielo sxanceligxos;

²⁹Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égrõl lehullanak, és az egeknek erõsségei megrendülnek.

³⁰kaj tiam aperos sur la cxielo la signo de la Filo de homo, kaj tiam ploros cxiuj gentoj de la tero, kaj oni vidos la Filon de homo, venantan en la nuboj de la cxielo kun potenco kaj granda gloro.

³⁰És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljõni az ég felhõiben nagy hatalommal és dicsõséggel.

³¹Kaj li elsendos siajn angxelojn kun granda sono de trumpeto, kaj ili kolektos liajn elektitojn el la kvar ventoj, el limo gxis limo de la cxielo.

³¹És elküldi az õ angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyûjtik az õ választottait a négy szelek felõl, az ég egyik végétõl a másik végéig.

³²De la figarbo lernu gxian parabolon:kiam gxia brancxo jam moligxis kaj aperigas foliojn, tiam vi scias, ke la somero estas proksima;

³²A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:

³³tiel same vi, kiam vi vidos cxion tion, tiam sciu, ke li estas proksima, cxe la pordoj.

³³Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó elõtt.

³⁴Vere mi diras al vi:CXi tiu generacio ne forpasos, gxis cxio tio plenumigxos.

³⁴Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.

³⁵La cxielo kaj la tero forpasos, sed miaj vortoj ne forpasos.

³⁵Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

³⁶Sed pri tiu tago kaj la horo scias neniu, ecx ne la angxeloj de la cxielo, nek la Filo, sed la Patro sola.

³⁶Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.

³⁷Sed kiel la tagoj de Noa, tiel estos la alesto de la Filo de homo.

³⁷A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

³⁸CXar kiel dum la tagoj, kiuj estis antaux la diluvo, oni mangxis kaj trinkis, edzigxis kaj edzinigxis, gxis la tago, kiam Noa eniris en la arkeon,

³⁸Mert a miképen az özönvíz elõtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.

³⁹kaj oni ne eksciis, gxis la diluvo venis kaj forprenis cxiujn; tiel estos la alesto de la Filo de homo.

³⁹És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

⁴⁰Tiam du viroj estos sur kampo:unu estos prenita, kaj la alia lasita;

⁴⁰Akkor ketten lesznek a mezõn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

⁴¹du virinoj estos muelantaj apud muelilo:unu estos prenita, kaj la alia lasita.

⁴¹Két asszony õröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

⁴²Tial viglu; cxar vi ne scias, en kiu tago via Sinjoro venos.

⁴²Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jõ el a ti Uratok.

⁴³Sed sciu tion, ke se la dommastro scius, en kiu gardoparto venos la sxtelisto, li viglus kaj ne lasus sian domon trafosigxi.

⁴³Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jõ el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.

⁴⁴Tial vi ankaux estu pretaj; cxar en horo, kiam vi ne atendas, la Filo de homo venas.

⁴⁴Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jõ el az embernek Fia.

⁴⁵Kiu do estas la fidela kaj prudenta servisto, kiun la sinjoro starigis super siajn domanojn, por doni al ili nutrajxon gxustatempe?

⁴⁵Kicsoda hát a hû és bölcs szolga, a kit az õ ura gondviselõvé tõn az õ házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?

⁴⁶Felicxa estas tiu servisto, kiun lia sinjoro, veninte, trovos tiel faranta.

⁴⁶Boldog az a szolga, a kit az õ ura, mikor haza jõ, ily munkában talál.

⁴⁷Vere mi diras al vi, ke super sian tutan havon li starigos lin.

⁴⁷Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselõvé teszi õt.

⁴⁸Sed se tiu malbona servisto diros en sia koro:Mia sinjoro malfruas;

⁴⁸Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az õ szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;

⁴⁹kaj komencos bati siajn kunservistojn, kaj mangxi kaj trinki kun la drinkuloj,

⁴⁹És az õ szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:

⁵⁰la sinjoro de tiu servisto venos en tago, kiam li ne atendas, kaj en horo, kiam li ne scias,

⁵⁰Megjõ annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,

⁵¹kaj distrancxos lin, kaj difinos lian parton kun la hipokrituloj; tie estos la plorado kaj la grincado de dentoj.

⁵¹És ketté vágatja õt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.