1[] Διοδευσαντες δε την Αμφιπολιν και Απολλωνιαν, ηλθαν εις Θεσσαλονικην, οπου ητο η συναγωγη των Ιουδαιων.
1 Waato kaŋ i bisa Amfibolis da Aboloniya, i kaa Tassalonika kwaara, naŋ kaŋ Yahudance diina marga fu fo go.
2Και κατα την συνηθειαν του ο Παυλος εισηλθε προς αυτους, και τρια σαββατα διελεγετο μετ' αυτων απο των γραφων,
2 Bulos mo nga alaada boŋ furo i do. Asibti hinza no a goono ga kakaw nd'ey Tawreto da Annabey Tirey da Zabura* ra.
3εξηγων και αποδεικνυων οτι επρεπε να παθη ο Χριστος και να αναστηθη εκ νεκρων και οτι ουτος ειναι ο Χριστος Ιησους, τον οποιον εγω σας κηρυττω.
3 A goono ga borey fahamandi ka cabe _i se|_ kaŋ a ga tilas no Almasihu ma taabi haŋ, a ma bu ka ye ka tun. A ne: «Yesu wo, kaŋ ay goono g'a baaro waazu araŋ se, nga no ga ti Almasihu.»
4Και τινες εξ αυτων επεισθησαν και ηνωθησαν μετα του Παυλου και του Σιλα, και εκ των θεοσεβων Ελληνων πολυ πληθος και εκ των πρωτων γυναικων ουκ ολιγαι.
4 I ra boro fooyaŋ bare ka lamba Bulos da Sila gaa. Gareku borey kaŋ yaŋ ga sududu _Irikoy se|_ jama boobo, da wayboro beerey mo, manti jama kayna no.
5Φθονησαντες δε οι μη πειθομενοι Ιουδαιοι και λαβοντες μεθ' εαυτων κακους τινας ανθρωπους εκ των χυδαιων και οχλαγωγησαντες, εθορυβουν την πολιν και εφορμησαντες εις την οικιαν του Ιασονος, εζητουν αυτους δια να φερωσιν εις τον δημον·
5 Amma Yahudancey to da canse. I du boro laalo fooyaŋ kwaara boro yaamey ra, ka boro boobo margu, ka kwaara toonandi nda kuraari karyaŋ. I na Yason windo taaru ka furo. I goono ga ceeci ngey ma Bulosyaŋ kaa taray borey do.
6μη ευροντες δε αυτους, εσυραν τον Ιασονα και τινας αδελφους επι τους πολιταρχας, βοωντες οτι οι αναστατωσαντες την οικουμενην, ουτοι ηλθον και εδω,
6 Amma waato kaŋ i mana di ey, i na Yason da nya-izey fooyaŋ candi ka kond'ey kwaara alkaaley jine. I goono ga kuuwa ka ne: «Borey din kaŋ na ndunnya bare, ngey no ka kaa neewo mo. Yason wo mo, a n'i zumandi.
7τους οποιους υπεδεχθη ο Ιασων· και παντες ουτοι πραττουσιν εναντιον των προσταγματων του Καισαρος, λεγοντες οτι ειναι βασιλευς αλλος, ο Ιησους.
7 Woone yaŋ kulu goono ga goy ka gaaba nda Kaysar* lordey. I goono ga ne, way, koy fo go no, kaŋ se i ga ne Yesu.»
8Εταραξαν δε τον οχλον και τους πολιταρχας ακουοντας ταυτα,
8 Waato kaŋ borey marga da kwaara alkaaley maa woodin, i laakaley tun.
9και λαβοντες εγγυησιν παρα του Ιασονος και των λοιπων, απελυσαν αυτους.
9 Waato kaŋ i na tolme ta Yason da boro cindey gaa, i n'i taŋ.
10[] Οι δε αδελφοι ευθυς δια της νυκτος εξεπεμψαν τον τε Παυλον και τον Σιλαν εις Βεροιαν, οιτινες ελθοντες υπηγον εις την συναγωγην των Ιουδαιων.
10 Sahãadin-sahãadin mo, cino ra, nya-izey na Bulos da Sila donton i ma koy Beriya kwaara. Ngey mo, waato kaŋ i to noodin, i furo Yahudance diina marga fuwo ra.
11Ουτοι δε ησαν ευγενεστεροι παρα τους εν Θεσσαλονικη, καθοτι εδεχθησαν τον λογον μετα πασης προθυμιας, εξεταζοντες καθ' ημεραν τας γραφας αν ουτως εχωσι ταυτα.
11 Beriya borey mo bisa Tassalonika borey daa hanno, zama i na sanno ta da bine yadda, ka Tawreto da Annabey Tirey da Zabura fintal zaari kulu, ka di hala yaadin no hayey din bara.
12Πολλοι μεν λοιπον εξ αυτων επιστευσαν, και εκ των επισημων Ελληνιδων γυναικων και εκ των ανδρων ουκ ολιγοι.
12 Woodin sabbay se i ra boro boobo cimandi, da Gareku wayboro beerey da alborey mo koyne, manti jama kayna no.
13Ως δε εμα0ον οι απο της Θεσσαλονικης Ιουδαιοι οτι και εν τη Βεροια εκηρυχθη υπο του Παυλου ο λογος του Θεου, ηλθον και εκει και εταραττον τους οχλους.
13 Amma waato kaŋ Tassalonika kwaara Yahudancey du baaru kaŋ Bulos goono ga Irikoy sanno waazu Beriya mo ra, i kaa noodin mo ka borey marga zukku k'i laakaley tunandi.
14Και ευθυς τοτε οι αδελφοι εξαπεστειλαν τον Παυλον να υπαγη εως εις την θαλασσαν· ο Σιλας δε και ο Τιμοθεος εμειναν εκει.
14 Gaa no, sahãadin-sahãadin nya-izey na Bulos donton hala teeko me, amma Sila da Timotiyos mo goro noodin.
15Οι δε συνοδευοντες τον Παυλον εφεραν αυτον εως Αθηνων, και αφου ελαβον παραγγελιαν προς τον Σιλαν και Τιμοθεον να ελθωσι προς αυτον οσον ταχιστα, ανεχωρησαν.
15 Borey kaŋ yaŋ na Bulos dum mo kand'a hal Atina kwaara. Waato kaŋ i du lordi kaŋ ne Sila da Timotiyos ma kaa a do da waasi, gaa no i dira.
16[] Ενω δε περιεμενεν αυτους ο Παυλος εν ταις Αθηναις, το πνευμα αυτου παρωξυνετο εν αυτω, επειδη εβλεπε την πολιν γεμουσαν ειδωλων.
16 Waato kaŋ Bulos goono g'i batu noodin Atina, a bina butugu kaŋ a goono ga di kwaara to da tooruyaŋ.
17Διελεγετο λοιπον εν τη συναγωγη μετα των Ιουδαιων και μετα των θεοσεβων και εν τη αγορα καθ' εκαστην ημεραν μετα των τυχοντων.
17 A kakaw i diina marga fuwo ra da Yahudancey, da _dumi cindey|_ kaŋ yaŋ ga sududu _Irikoy se|_. Habo ra mo zaari kulu a ga kakaw da borey kaŋ yaŋ a ga kubanda.
18Τινες δε των Επικουριων και των Στωικων φιλοσοφων συνηρχοντο εις λογους μετ' αυτου, και οι μεν ελεγον· Τι θελει ταχα ο σπερμολογος ουτος να ειπη; οι δε· Ξενων θεων κηρυξ φαινεται οτι ειναι· διοτι εκηρυττε προς αυτους τον Ιησουν και την αναστασιν.
18 Boro fooyaŋ mo, Abikariyey ra da Satosiyey fonda borey ra, laakal ceecikoyaŋ, goono ga salaŋ d'a. Boro fooyaŋ goono ga ne: «Boro yaamo woone binde, ifo n'a ga ba nga ma ne?» Boro fooyaŋ mo goono ga ne: «Iri diyaŋ gaa de-koy* yawyaŋ boŋ no a goono ga salaŋ» (zama Bulos goono ga Yesu nda buukoy tunandiyaŋ baaro waazu).
19Και πιασαντες αυτον εφεραν εις τον Αρειον Παγον, λεγοντες· Δυναμεθα να μαθωμεν τις αυτη η νεα διδαχη, ητις κηρυττεται υπο σου;
19 I n'a di ka kond'a Arobasa _marga|_ do ka ne a se: «Iri ga hin ka bay haŋ kaŋ no ga ti dondonandiyaŋ tajo wo, kaŋ ni goono ga te?
20διοτι φερεις εις τας ακοας ημων παραδοξα τινα· θελομεν λοιπον να μαθωμεν τι σημαινουσι ταυτα.
20 Zama ni goono ga kande hari taji iri hangey ra. Iri mo ga ba iri ma hayey din feerijo bay.»
21Παντες δε οι Αθηναιοι και οι επιδημουντες ξενοι εις ουδεν αλλο ηυκαιρουν παρα εις το να λεγωσι και να ακουωσι τι νεωτερον.
21 Zama Atina borey kulu da yawey kaŋ goono ga goro i do sinda hay kulu joogole, kala day ngey ma ci wala mo ngey ma maa hari taji fo.
22[] Σταθεις δε ο Παυλος εν μεσω του Αρειου Παγου, ειπεν· Ανδρες Αθηναιοι, κατα παντα σας βλεπω εις ακρον θεολατρας.
22 Bulos kay Arobasa _marga|_ bindo ra ka ne: «Ya Atina borey, ay di kaŋ hay kulu ra araŋ wo diina ganako beeriyaŋ no.
23Διοτι ενω διηρχομην και ανεθεωρουν τα σεβασματα σας, ευρον και βωμον, εις τον οποιον ειναι επιγεγραμμενον, Αγνωστω Θεω. Εκεινον λοιπον, τον οποιον αγνοουντες λατρευετε, τουτον εγω κηρυττω προς εσας.
23 Zama waato kaŋ ay goono ga bisa, ay go ga di mo hayey kaŋ se araŋ goono ga sombu, kal ay di sargay feema fo kaŋ hantumo wo go a gaa kaŋ ga ne: IRIKOY KA} I SI BAY SE. To! Woodin kaŋ se araŋ goono ga sombu jaŋ-ka-bayyaŋ ra, nga no ay ga ba ay m'a baaro ci araŋ se.
24Ο Θεος, οστις εκαμε τον κοσμον και παντα τα εν αυτω, ουτος Κυριος ων του ουρανου και της γης, δεν κατοικει εν χειροποιητοις ναοις,
24 Irikoy, nga kaŋ na ndunnya nda hay kulu kaŋ go a ra te, nga ga ti beene nda ganda Koyo. A si goro fu kaŋ i te da kambe ra.
25ουδε λατρευεται υπο χειρων ανθρωπων ως εχων χρειαν τινος, επειδη αυτος διδει εις παντας ζωην και πνοην και τα παντα·
25 Manti mo kambe no boro ga may d'a a se, sanda hal a ga laami hay fo, zama nga bumbo no goono ga hay kulu no: fundi da fulanzamay da hay kulu.
26και εκαμεν εξ ενος αιματος παν εθνος ανθρωπων, δια να κατοικωσιν εφ' ολου του προσωπου της γης, και διωρισε τους προδιατεταγμενους καιρους και τα οροθεσια της κατοικιας αυτων,
26 _Boro|_ folloŋ mo no a na Adam-izey dumi kulu te d'a, i ma goro ndunnya kulu boŋ. A na alwaatey mo daŋ i se mate kaŋ nga waadu, d'i goray hirrey,
27δια να ζητωσι τον Κυριον, ισως δυνηθωσι να ψηλαφησωσιν αυτον και να ευρωσιν, αν και δεν ειναι μακραν απο ενος εκαστου ημων.
27 zama i ma Irikoy ceeci hal i ma dadab ka du a, baa day kaŋ a si mooru iri boro kulu gaa.
28Διοτι εν αυτω ζωμεν και κινουμεθα και υπαρχομεν, καθως και τινες των ποιητων σας ειπον· Διοτι και γενος ειμεθα τουτου.
28 Zama a ra no iri goono ga funa, iri goono ga nyooti, iri goonoyaŋo bara mo, mate kaŋ araŋ doonkoy ra boro fooyaŋ mo ne: ‹Zama iri mo a izeyaŋ no.›
29Γενος λοιπον οντες του Θεου, δεν πρεπει να νομιζωμεν τον Θεον οτι ειναι ομοιος με χρυσον η αργυρον η λιθον, κεχαραγμενα δια τεχνης και επινοιας ανθρωπου.
29 To! Za kaŋ iri ya Irikoy izeyaŋ no, a si hima iri ma tammahã hala Irikoy barayaŋ ga hima sanda wura cine, wala nzarfu, wala tondi jabante, haŋ kaŋ boro ga du nga gonitaray da nga lasaabuyaŋo ra.
30Τους καιρους λοιπον της αγνοιας παραβλεψας ο Θεος, τωρα παραγγελλει εις παντας τους ανθρωπους πανταχου να μετανοωσι,
30 Ammataray jirbey, Irikoy n'i muray, amma sohõ a goono ga borey kulu lordi nangu kulu ka ne i ma tuubi,
31διοτι προσδιωρισεν ημεραν εν η μελλει να κρινη την οικουμενην εν δικαιοσυνη, δια ανδρος τον οποιον διωρισε, και εδωκεν εις παντας βεβαιωσιν περι τουτου, αναστησας αυτον εκ νεκρων.
31 za kaŋ Irikoy na zaari fo daŋ kaŋ ra a ga ndunnya kulu ciiti adilitaray boŋ. A g'a te mo bora kaŋ a waadu do, kaŋ boŋ Irikoy tabbatandi boro kulu se za kaŋ a n'a tunandi ka kaa buukoy game ra.»
32[] Ακουσαντες δε αναστασιν νεκρων, οι μεν εχλευαζον, οι δε ειπον· Περι τουτου θελομεν σε ακουσει παλιν.
32 Waato kaŋ i maa buukoy tunandiyaŋo sanno, i ra boro fooyaŋ haaru. Amma boro fooyaŋ ne: «Iri ga ye ka maa ni se koyne sanno wo boŋ.»
33Και ουτως ο Παυλος εξηλθεν εκ μεσου αυτων.
33 Gaa no Bulos fatta i game ra.
34Τινες δε ανδρες προσεκολληθησαν εις αυτον και επιστευσαν, μεταξυ των οποιων ητο και Διονυσιος ο Αρεοπαγιτης και γυνη τις ονοματι Δαμαρις και αλλοι μετ' αυτων.
34 Amma boro fooyaŋ lamb'a gaa ka cimandi. I ra no Diyonisiyos go, Arobasa marga boro fo no, da wayboro fo kaŋ maa Damaris, da boro fooyaŋ koyne i banda.