¹És megjelenték Joábnak, hogy a király siratja és gyászolja Absolont.

¹约押劝谏大卫

²És gyászra fordult a szabadulás azon a napon az egész népre nézve, mert a nép azon a napon hallja vala, hogy beszélik: Így bánkódik a király az õ fián.

²那一天，众人胜利的欢乐变成了悲哀，因为他们听说王为他的儿子伤痛。

³És belopózkodék a nép azon a napon, bemenvén a városba, mint lopózkodni szokott a nép, mely szégyenli magát, hogy a harczból elmenekült.

³那一天，众人偷偷进城，就像军人从战场上逃跑，羞愧地偷偷回来一样。

⁴A király pedig eltakarván orczáját, fenszóval kiáltja vala a király: [Édes] fiam, Absolon! Absolon, [édes] fiam! [szerelmes] fiam!

⁴王蒙着脸，大声哀哭，说：“我儿押沙龙啊！押沙龙，我儿，我儿啊！”

⁵Akkor méne Joáb a házba a királyhoz, és monda: Megszégyenítetted e mai napon minden te szolgáidnak orczáját, kik e mai napon a te lelkedet megszabadították, és a te fiaidnak és leányidnak lelkeit, és feleségidnek lelkeit, és ágyasidnak lelkeit;

⁵约押进了屋子去见王，说：“你所有的臣仆今天救了你的性命，和你儿女妻室的性命，你今天却使他们满面羞愧；

⁶Szeretvén azokat, a kik téged gyûlölnek és gyûlölvén azokat, a kik téged szeretnek; mert kijelentetted ma, hogy elõtted a vezérek és szolgák mind semmik; mert tapasztaltam ma, hogy csak élne Absolon, ha mi mindnyájan meghaltunk volna is ma, jobbnak tetszenék néked.

⁶你爱那些恨你的，恨那些爱你的。因为你今天表明了你不重视将帅和臣仆；我今天才明白，如果押沙龙活着，我们大家都死去，你就欢喜了。

⁷Azért most kelj fel, menj ki, és szólj kedvök szerint a te szolgáidnak; mert esküszöm az Úrra, hogy ha ki nem jössz, ez éjjel egy ember sem marad melletted, és ez gonoszabb lesz reád nézve mindama nyomorúságnál, mely veled történt ifjúságodtól fogva, mind e mai napig.

⁷现在请你起来，出去，说些安慰你仆人们的话。我指着耶和华起誓，如果你不出去，今夜就必没有一人留下来与你在一起。这祸患就比你从幼年到现在所遭受的一切祸患更厉害了。”

⁸Felkele azért a király és leüle a kapuban, és hírül adták az egész népnek, mondván: Ímé a király a kapuban ül. Akkor mind az egész nép eleibe jöve a királynak. Izráel pedig elmenekült, kiki az õ sátorába.

⁸于是王起来，坐在城门口。有人告诉众民说：“看哪！王坐在城门口。”于是众人都来到王的面前。以色列人已经逃跑，各回自己的家去了。

⁹Mind az egész nép között pedig nagy veszekedés vala Izráelnek mindenik nemzetségében, kik ezt mondják vala: A király szabadított meg minket a mi ellenségeinknek kezébõl, a Filiszteusok kezébõl is õ szabadított meg; és most Absolon elõl elmenekült az országból.

⁹以色列众支派的人都纷纷议论，说：“王曾经拯救我们脱离仇敌的手，又救了我们脱离非利士人的手，现在他却躲避押沙龙，离开这地逃走了。

¹⁰Absolon pedig, kit felkentünk vala, meghalt a hadban. Mit késtek azért hazahozni a királyt?

¹⁰我们所膏立统治我们的押沙龙，已经在战场上死了。现在你们为什么不出声请王回来呢？”

¹¹Dávid király pedig elkülde Sádók és Abjátár papokhoz, mondván: Szóljatok a júdabeli véneknek, ezt mondván: Mi az oka, hogy utolsók akartok lenni a királynak hazahozásában? Mert az egész Izráelnek szava eljutott a királynak házába.

¹¹大卫回耶路撒冷京城大卫王派人去见撒督祭司和亚比亚他，说：“你们要对犹大的众长老说：‘你们为什么在请王回宫的事上落在人后头呢？全以色列请王回宫的话已经传到王和王宫那里去了。

¹²Én atyámfiai vagytok, én csontom és én testem vagytok; miért lesztek tehát utolsók a királynak hazahozásában?

¹²你们是我的兄弟，我的骨肉至亲，为什么在请王回来的事上，倒落在人后头呢？’

¹³És Amasának azt mondjátok: Nemde te is nem én csontom és testem vagy-é? Úgy cselekedjék velem az Isten és úgy segéljen, ha nem leszel a sereg fõvezére minden idõben én elõttem Joáb helyett.

¹³你们又要对亚玛撒说：‘你不是我的骨肉至亲吗？我若不立你代替约押，在我面前作军队的元帅，愿　神重重地惩罚我，并且加倍严厉地惩罚我。’”

¹⁴És megnyeré Júda minden emberének szívét, mint egy emberét, kik elküldének a királyhoz: Jõjj haza mind te, mind a te szolgáid.

¹⁴这样，大卫挽回了犹大众人的心，好像一人的心。于是他们差派人去见王，说：“请你和你的众臣仆都回来！”

¹⁵Hazatére azért a király; és a mint a Jordánhoz érkezék, Júda férfiai Gilgálba menének, hogy a királynak eleibe jussanak, és általvigyék a királyt a Jordánon.

¹⁵王就回来，到了约旦河。犹大人也来到吉甲，要去迎接王，接王过约旦河。

¹⁶Siete pedig Sémei is, Gérának fia, a Bahurimból való Benjáminita, és õ is a Júda nemzetségével eleibe méne Dávid királynak.

¹⁶示每与洗巴出迎巴户琳的便雅悯人，基拉的儿子示每，急忙与犹大人一同下去迎接大卫王。

¹⁷És ezer ember vala õ vele Benjámin [nemzetség]ébõl, és Siba, a Saul házában való szolga, és tizenöt fia, és húsz szolgája is vele valának, és általmenének a Jordánon a király elõtt.

¹⁷与示每同来的有一千便雅悯人，还有扫罗家的仆人洗巴，和他的十五个儿子，以及二十个仆人。他们都冲过约旦河去迎接王。

¹⁸Kompot is vivének által, hogy a király háznépét általhozzák, és hogy kedve szerint cselekedjenek. Sémei pedig Gérának fia, térdre esék a király elõtt, mikor a Jordánon általment.

¹⁸有人渡过渡口，把王的家眷接过去，并且照着王的心意去作。大卫过约旦河的时候，基拉的儿子示每俯伏在王面前，

¹⁹És monda a királynak: Ne tulajdonítsa [vétkül] nékem az én uram [az én] álnokságomat; és ne emlékezzél meg arról, hogy gonoszul cselekedék veled a te szolgád azon a napon, a melyen az én uram, a király Jeruzsálembõl kiméne, hogy szívére venné a király;

¹⁹对王说：“我主我王从耶路撒冷出来的那一天，你仆人所犯的错，现在求我主不要归罪于我，求你不要记念，求王也不要放在心上。

²⁰Mert elismeri a te szolgád, hogy én vétkeztem, és ímé az egész József nemzetsége közül én jöttem ma elõször, hogy a királynak, az én uramnak eleibe menjek.

²⁰因为你的仆人知道自己犯了罪，所以你看，在约瑟全家之中，今天我是第一个下来迎接我主我王的。”

²¹És felele Abisai, Sérujának fia és monda: Nem ölöd-é meg azért Sémeit, hogy káromlásokat szólott az Úrnak felkentje ellen?

²¹洗鲁雅的儿子亚比筛回答说：“示每咒骂了耶和华的受膏者，岂不该因此把他处死吗？”

²²Monda pedig Dávid: Mi közöm van veletek, Sérujának fiai, hogy ellenkezni akartok velem ma? Ma kellene-é embert ölni Izráelben? Mintha nem tudnám, hogy ma lettem [újonnan] Izráel királya.

²²大卫说：“洗鲁雅的儿子们啊，我与你们有什么关系呢？今天你们竟与我作对！今天在以色列中，岂可有人被处死呢？难道我不知道今天我作以色列的王吗？”

²³És monda a király Sémeinek: Nem halsz meg; és megesküvék néki a király.

²³于是王对示每说：“你一定不会被处死！”王又向他起誓。

²⁴Méfibóset is, Saulnak fia eleibe jöve a királynak, és sem lábait, sem szakálát meg nem tisztította, sem ruháját meg nem mosatta attól a naptól fogva, hogy a király elment vala, mindama napig, a melyen békességgel haza jöve.

²⁴米非波设向大卫辩白扫罗的孙子米非波设也下去迎接王。他自从王出走那天，直到王平平安安回来的日子，都没有修脚，没有刮胡子，也没有洗衣服。

²⁵És lõn, hogy mikor Jeruzsálembõl kijött eleibe a királynak, monda néki a király: Miért nem jöttél volt el velem Méfibóset?

²⁵他从耶路撒冷来迎接王的时候，王问他：“米非波设啊，你为什么没有与我一同离开呢？”

²⁶És õ felele: Uram király, az én szolgám csalt meg engem; mert azt mondotta a te szolgád: Megnyergeltetem a szamarat, és felülök rá, és elmegyek a királylyal; mert sánta a te szolgád.

²⁶他回答：“我主我王，你仆人是瘸腿的；那天，我心里想我要预备驴子，可以骑上，与王一同离开，但是我的仆人却欺骗了我，

²⁷És rágalmazott [engem], a te szolgádat az én uram, a király elõtt; de az én uram, a király [olyan,] mint az Istennek angyala: azért cselekedjél úgy, a mint néked tetszik!

²⁷又在我主我王面前毁谤你仆人。但我主我王像　神的使者一样，现在，你看怎样好，就怎样行吧！

²⁸Mert jóllehet az én atyámnak egész háznépe csak halált érdemlett volna az én uramtól, a királytól, mégis a te szolgádat azok közé helyezéd, a kik asztalodnál esznek. Azért micsoda követelésem és micsoda kérésem volna még a király elõtt?

²⁸因为我祖父全家的人，在我主我王面前都算不得什么，都不过是该死的人；你却使仆人在你席上与你一同吃饭。我还有什么权利再向王哀求什么呢？”

²⁹Monda néki akkor a király: Mi szükség többet szólnod? Én megmondottam, hogy te és Siba osztozzatok meg a jószágon.

²⁹王就对他说：“你为什么再提你的事呢？我已经决定，你与洗巴要均分那地。”

³⁰És monda Méfibóset a királynak: Elveheti az egészet, csakhogy az én uram, a király békességben haza jöhete.

³⁰米非波设对王说：“我主我王既然已平平安安回宫，所有的一切就都任凭洗巴拿去好了。”

³¹A Gileádból való Barzillai is eljöve Rógelimból, és általméne a királylyal a Jordánon, kisérvén õt a Jordánon.

³¹巴西莱给大卫送行基列人巴西莱也从罗基琳下来，与王一同过约旦河，要在约旦河边给王送行。

³²Barzillai pedig igen vén [ember] vala, nyolczvan esztendõs, és õ táplálta vala a királyt, míg Mahanáimban lakott; mert igen gazdag ember vala.

³²巴西莱年纪非常老迈，已经八十岁。王住在巴户琳的时候，是他供养王的，因为他是一个很富有的人。

³³Monda pedig a király Barzillainak: Jere velem és eltartlak téged magamnál Jeruzsálemben.

³³王对巴西莱说：“你与我一同过河去，在耶路撒冷与我同住，我要供养你。”

³⁴Barzillai pedig monda a királynak: Mennyi az én életem esztendeinek napja, hogy én felmehetnék a királylyal Jeruzsálembe?

³⁴巴西莱对王说：“我活着的年日还能有多少，可使我与王一同上耶路撒冷呢？

³⁵Nyolczvan esztendõs vagyok ma, avagy képes vagyok-é még különbséget tenni a jó és rossz között, vagy érzem-é, a te szolgád, ízét annak, a mit eszem és iszom, vagy gyönyörködhetem-é az éneklõ férfiak és asszonyok hangjaiban? Miért lenne terhére a te szolgád az én uramnak, a királynak?

³⁵我现在已经八十岁了，还能分别美丑吗？你仆人还能尝出吃喝的味道吗？我还能细听男女歌手的声音吗？你仆人为什么要负累我主我王呢？

³⁶Egy kevés ideig [óhajtana] a Jordánon átmenni a királylyal a te szolgád; miért adna azért a király nékem ily nagy jutalmat?

³⁶你仆人只不过与王一同过约旦河，王为什么要这样赏赐我呢？

³⁷Hadd menjen vissza, kérlek, a te szolgád, és hadd haljak meg az én városomban, az én atyámnak és anyámnak temetõhelyében. Hanem inkább ímhol a te szolgád, Kimhám, menjen el õ a királylyal, az én urammal, és cselekedjél úgy vele, a mint néked jónak tetszik.

³⁷请让你仆人回去，好死在我自己的城里，埋葬在我父母的坟墓旁。看哪，你仆人金罕在这里，请让他与我主我王一同过河；你看怎么好，就怎么待他吧！”

³⁸És monda a király: Jõjjön el velem Kimhám és azt cselekszem vele, a mi néked tetszik; és valamit tõlem kivánsz, megcselekeszem veled.

³⁸王说：“金罕可以与我一同过河。你看怎么好，我就怎么待他。你向我所要求的，我都必为你成全。”

³⁹Mikor pedig általkelt a Jordánon az egész nép, és a király is általment, megcsókolván a király Barzillait, megáldá õt, ki visszatére az õ helyére.

³⁹于是众人都渡过约旦河，王也渡过了。王与巴西莱亲嘴，为他祝福，巴西莱就回自己的地方去了。

⁴⁰Általméne pedig a király Gilgálba, és Kimhám õ vele megy vala és Júdának egész népe, a kik a királyt átszállították, sõt Izráel népének is fele.

⁴⁰犹大人和以色列人的争论王过了河，到了吉甲，金罕也与王一同渡河。所有的犹大人和半数以色列人，也都与王一同渡河。

⁴¹És ímé, Izráelnek minden férfiai eljövének a királyhoz és mondák a királynak: Miért loptak el téged a mi atyánkfiai, a Júda nemzetsége? És hozták által a királyt és az õ háznépét a Jordánon, és Dávidnak minden embereit vele egyetemben?

⁴¹以色列众人都来见王，问王说：“我们的兄弟犹大人为什么把你偷去了，把王和王的家眷接过约旦河呢？属大卫的人不都一样是他的人民吗？”

⁴²Felelének pedig mindnyájan a Júda férfiai az Izráel férfiainak: [Azért,] mert a király közelebb áll hozzám; és miért neheztelsz ezért a dologért? Avagy megvendégelt-é azért a király? Avagy megajándékozott-é valami ajándékkal?

⁴²犹大众人回答以色列人说：“因为王与我们的关系亲密。你们为什么因这事而生气呢？我们从王那里得到什么吃的呢？或是他给了我们什么礼物呢？”

⁴³Felelvén pedig az Izráel férfiai a Júda férfiainak, mondának: Tízszeres részem van nékem a királyhoz, és Dávidra nézve is elsõbbségem van feletted. Miért tartottál azért semminek engem? Avagy nem én tettem-é legelõször szóvá, hogy hozzuk haza a mi királyunkat? De mindazáltal erõsebb lõn a Júda férfiainak szava, az Izráel férfiainak szavánál.

⁴³以色列人回答犹大人说：“在王的事上，我们有十分的投入。在大卫身上，我们也与大卫比你们更有情分。你们为什么轻视我们呢？先说要请我们的王回来的，不是我们吗？”但是犹大人的话比以色列人的话更强硬。