¹Monda pedig a fõpap: Vajjon így vannak-é hát ezek?

¹司提反的申辩

²Õ pedig monda: Férfiak, atyámfiai és atyák, halljátok meg! A dicsõségnek Istene megjelenék a mi atyánknak, Ábrahámnak, mikor Mezopotámiában vala, minekelõtte Háránban lakott,

²司提反说：“各位父老兄弟请听！我们的祖宗亚伯拉罕，在美索不达米亚，还没有住在哈兰的时候，荣耀的　神向他显现，

³És monda néki: Eredj ki a te földedbõl és a te nemzetséged közül, és jer arra a földre, a melyet mutatok néked.

³对他说：‘你要离开本地本族，到我指示你的地方去。’

⁴Akkor kimenvén a Káldeusok földébõl, lakozék Háránban: és onnét, minekutána megholt az õ atyja, kihozta õt e földre, a melyen ti most laktok:

⁴他就离开迦勒底人的地方，住在哈兰。他父亲死后，　神又叫他从那里迁到你们现在所住的地方。

⁵És nem adott néki abban örökséget csak egy lábnyomnyit is: és azt ígérte, hogy néki adja azt birtokul és az õ magvának õ utána, holott nem vala néki gyermeke.

⁵在这里　神并没有赐他产业，连立足之地也没有。但　神应许把这地赐给他和他的后裔为业，虽然那时他还没有儿子。

⁶Szólt pedig az Isten akképen, hogy az õ magva zsellér lészen idegen földön, és szolgálat alá vetik azt, és nyomorgatják, négyszáz esztendeig.

⁶　神就这样说：‘你的后裔必在外地寄居，人要奴役、虐待他们四百年。’

⁷De azt a népet, melynek szolgálnak, én megítélem, monda az Isten: és ezek után kijõnek, és szolgálnak nékem e helyen.

⁷　神又说：‘奴役他们的那个国家，我要亲自惩罚。以后，他们要出来，在这地方事奉我。’

⁸És adta néki a körülmetélés szövetségét: és így nemzé Izsákot, és körülmetélé õt nyolczadnapon; és Izsák Jákóbot, és Jákób a tizenkét pátriárkhát.

⁸　神也赐他割礼为约。这样，亚伯拉罕生了以撒，第八天就给他行了割礼。后来，以撒生雅各，雅各生了十二位祖先。

⁹A pátriárkhák pedig irígységbõl eladák Józsefet Égyiptomba; de Isten vele vala,

⁹“祖先妒忌约瑟，把他卖到埃及去，然而　神与他同在，

¹⁰És megszabadítá õt minden nyomorúságából, és ada néki kedvességet és bölcseséget a Faraó elõtt, Égyiptom királya elõtt, ki õt Égyiptom fölé és az õ egész háza fölé kormányzóul állatá.

¹⁰救他脱离一切苦难，使他在埃及王法老面前，有智慧、得恩宠。法老立他为首相，管理埃及和法老的全家。

¹¹Következék pedig éhség Égyiptom és Kanaán egész földére, és nagy nyomorúság; és nem találnak vala eledelt a mi atyáink.

¹¹后来埃及和迦南全地遭遇饥荒、大灾难，我们的祖先找不到粮食。

¹²Mikor pedig meghallotta Jákób, hogy Égyiptomban van gabona, elküldé elõször a mi atyáinkat.

¹²雅各听见埃及有谷粮，就派我们的祖先去，这是第一次。

¹³És második alkalommal fölismerék Józsefet testvérei, és a Faraó megtudá a József nemzetségét.

¹³第二次的时候，约瑟就向哥哥们表露自己的身世，法老才知道约瑟的家世。

¹⁴És József elküldvén, magához hívatá az õ atyját, Jákóbot, és egész hetvenöt lélekbõl álló nemzetségét.

¹⁴约瑟就派人去把他父亲雅各和全家七十五人都接来。

¹⁵Leméne azért Jákób Égyiptomba, és meghala õ és a mi atyáink;

¹⁵于是雅各下了埃及。后来他和我们祖先都死了，

¹⁶És elvitetének Sikembe, és helyheztetének a sírba, melyet Ábrahám vett vala ezüstpénzen, Emmórnak, a Sikem [atyjának] fiaitól.

¹⁶运到示剑，埋葬在亚伯拉罕用银子向哈抹子孙买来的坟地里。

¹⁷Mikor pedig elközelgetett az ígéretnek ideje, melyet Isten esküvel ígért Ábrahámnak, megnevekedék a nép és megsokasodék Égyiptomban,

¹⁷“　神给亚伯拉罕的应许快要实现的时候，以色列人在埃及人口繁盛增多；

¹⁸Mindaddig, mígnem más király támada, ki nem ismeri vala Józsefet.

¹⁸但是，到了另一位不认识约瑟的君王兴起统治埃及的时候，

¹⁹Ez a mi nemzetségünkkel álnokul bánva nyomorgatta a mi atyáinkat, hogy magzataikat kitétesse, hogy életben ne maradjanak.

¹⁹他就谋害我们的同胞，虐待我们的祖先，逼他们拋弃自己的婴孩，不容婴孩存活。

²⁰Akkor születék Mózes, és ékes vala az Isten elõtt. Ez három hónapig atyja házában tartaték.

²⁰就在那时候，摩西出生了，他非常俊美，在父亲的家中抚养了三个月。

²¹Mikor pedig kitétetett, a Faraó leánya felvevé, és felnevelé õt a saját fia gyanánt.

²¹他被拋弃的时候，法老的女儿把他拾起来，当作儿子抚养。

²²És Mózes taníttaték az Égyiptombeliek minden bölcseségére; és hatalmas vala beszédben és cselekedetben.

²²摩西学尽了埃及人的一切学问，说话行事都有能力。

²³Mikor pedig negyvenéves kora betölt, eszébe jutott, hogy meglátogassa atyjafiait, az Izráel fiait.

²³“到了四十岁，他心中起了一个念头，要去看望自己的同胞以色列人。

²⁴És mikor látta, hogy egyik bántalommal illettetik, megoltalmazá, és az égyiptomi embert megölvén, bosszút álla azért, a ki bosszúsággal illettetett.

²⁴当他看见有一个人受欺负，就去护卫，为那受屈的抱不平，打死了那个埃及人。

²⁵És azt gondolá, hogy az õ atyjafiai megértik, hogy az Isten az õ keze által ád nékik szabadulást; de azok nem értették meg.

²⁵他以为同胞们都必知道　神要借着他的手拯救他们，事实上他们却不知道。

²⁶Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté õket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?

²⁶第二天，有人在打架，摩西就出面调解，说：‘你们是弟兄，为什么彼此欺负呢？’

²⁷De az, a ki felebarátját bántalmazta, elutasítá õt magától, mondván: Kicsoda tett téged fejedelemmé és bíróvá mi rajtunk?

²⁷那欺负人的把他推开，说：‘谁立了你作我们的领袖和审判官呢？

²⁸Csak nem akarsz engem [is] megölni, miképen megöléd tegnap az égyiptomit?

²⁸难道你想杀我，像昨天杀那个埃及人一样吗？’

²⁹E beszédre aztán Mózes elfuta és lõn jövevény a Midián földén, a hol két fia születék.

²⁹摩西因为这句话，就逃到米甸地寄居，在那里生了两个儿子。

³⁰És negyven esztendõ elteltével megjelenék néki a Sínai hegy pusztájában az Úrnak angyala csipkebokornak tüzes lángjában.

³⁰“过了四十年，在西奈山的旷野，有一位使者，在荆棘中的火焰里，向摩西显现。

³¹Mózes pedig mikor meglátta, elcsodálkozék a látáson. Mikor pedig oda méne, hogy megszemlélje, lõn az Úrnak szava õ hozzá:

³¹他见了这个异象，十分惊奇；他正上前察看的时候，就有主的声音说：

³²Én vagyok a te atyáidnak Istene, Ábrahámnak Istene, és Izsáknak Istene, és Jákóbnak Istene. Mózes pedig megrémülvén, nem meré megnézni.

³²‘我是你祖宗的　神，就是亚伯拉罕、以撒、雅各的　神。’摩西战战兢兢，不敢观看。

³³Az Úr pedig monda néki: Oldozd le sarudat lábaidról; mert a hely, a melyen állasz, szent föld.

³³主对他说：‘把你脚上的鞋脱掉，因为你所站的地方是圣地。

³⁴Látván láttam az én népemnek nyomorúságát, mely Égyiptomban van, és az õ fohászkodásukat meghallgattam, és azért szállottam le, hogy õket megszabadítsam; most azért jõjj, elküldelek téged Égyiptomba.

³⁴我的子民在埃及所受的痛苦，我实在看见了；他们的叹息我也听见了，我下来是要救他们。你来，我要派你到埃及去。’

³⁵Ezt a Mózest, a kit megtagadának, mondván: Ki tett téged fejedelemmé és bíróvá? ezt az Isten fejedelmül és szabadítóul küldé angyal keze által, a ki megjelent néki a csipkebokorban.

³⁵他们拒绝了这位摩西，说：‘谁立了你作领袖和审判官呢？’但　神借着在荆棘中向他显现的使者的手，派他作领袖和救赎者。

³⁶Ez hozta ki õket, csodákat és jeleket tévén Égyiptomnak földében és a Verestengeren és a pusztában negyven esztendeig.

³⁶这人领他们出来，并且在埃及地、红海和旷野，行奇事神迹四十年。

³⁷Ez ama Mózes, ki az Izráel fiainak ezt mondotta: Prófétát támaszt néktek az Úr, a ti Istentek, a ti atyátokfiai közül, mint engem: azt hallgassátok.

³⁷以前那位对以色列人说‘　神要从你们弟兄中间，给你们兴起一位先知像我’的，就是这摩西。

³⁸Ez az, a ki [ott] volt a gyülekezetben a pusztában a Sinai hegyen vele beszélõ angyallal és a mi atyáinkkal: ki élõ igéket võn, hogy nékünk adja;

³⁸那曾经在旷野的大会中，和那在西奈山上对他说话的使者同在，也与我们的祖先同在的，就是他。他领受了活的圣言，传给我们。

³⁹A kinek nem akartak engedni a mi atyáink, hanem eltaszíták maguktól, és szívökben Égyiptom felé fordulának,

³⁹我们的祖先不肯听从他，反而把他推开，他们的心已经转向了埃及，

⁴⁰Ezt mondván Áronnak: Csinálj nékünk isteneket, kik elõttünk járjanak: mert ez a Mózes, ki minket Égyiptom földébõl kihozott, nem tudjuk, mi történt õ vele.

⁴⁰就对亚伦说：‘给我们做一些神像，可以走在我们前头。因为把我们从埃及地领出来的那个摩西，我们不知道他遭遇了什么事。’

⁴¹És borjúképet csinálának azokban a napokban, és áldozatot vivének a bálványnak, és gyönyörködének az õ kezeik csinálmányaiban.

⁴¹在那些日子里，他们做了一个牛犊，把祭物献给那偶像，并且因自己手所做的而欢乐。

⁴²Az Isten pedig elfordula, és adá õket, hogy szolgáljanak az ég seregének; a mint meg van írva a próféták könyvében: Vajjon áldozati barmokat és áldozatokat hoztatok-é nékem negyven esztendeig a pusztában, Izráelnek háza?

⁴²于是　神转身离开，任凭他们事奉天象，正如先知书所说：‘以色列家啊，你们在旷野四十年，岂是将祭牲和祭物献给我呢？

⁴³Sõt inkább hordoztátok a Molok sátorát, és a ti istenteknek, Remfánnak csillagát, a képeket, melyeket csináltatok, hogy azokat imádjátok: elviszlek azért titeket Babilónon túl.

⁴³你们抬着摩洛的帐幕，和理番神的星，就是你们做来敬拜的像。所以我要把你们放逐到巴比伦那一边去。’

⁴⁴A bizonyságnak sátora a mi atyáinknál volt a pusztában, a mint parancsolta az, a ki mondotta Mózesnek, hogy azt arra a mintára csinálja, melyet látott vala.

⁴⁴“我们的祖先在旷野有作证的帐幕，就是跟摩西谈话的那位指示他，依照他看见的样式做的。

⁴⁵Melyet a mi atyáink átvévén, be is hoztak Józsuéval, mikor birodalmukba vették a pogányokat, kiket kiûzött az Isten a mi atyáink színe elõl, mind a Dávidnak napjaiig;

⁴⁵我们的祖先相继承受了这帐幕，　神把外族人从他们面前赶走以后，他们就同约书亚把帐幕带进所得为业的地方，直到大卫的日子。

⁴⁶Ki kegyelmet talált az Isten elõtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.

⁴⁶大卫在　神面前蒙了恩，就求为雅各的　神找个居所，

⁴⁷Salamon építe pedig néki házat.

⁴⁷而由所罗门为他建造殿宇。

⁴⁸De ama Magasságos nem kézzel csinált templomokban lakik, mint a próféta mondja:

⁴⁸其实至高者并不住人手所造的，正如先知说：

⁴⁹A menny nékem ülõszékem, a föld pedig az én lábaimnak zsámolya; micsoda házat építhettek nékem? azt mondja az Úr, vagy melyik az én nyugodalmamnak helye?

⁴⁹‘主说：天是我的宝座，地是我的脚凳，你们要为我建造怎样的殿呢？哪里是我安息的地方呢？

⁵⁰Nem az én kezem csinálta-é mindezeket?

⁵⁰这一切不都是我手所造的吗？’

⁵¹Kemény nyakú és körülmetéletlen szívû és fülû emberek, ti mindenkor a Szent Léleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképen.

⁵¹“你们颈项刚硬、心和耳都未受割礼的人哪！你们时常抗拒圣灵，你们的祖先怎样，你们也怎样。

⁵²A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? és megölték azokat, a kik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek;

⁵²有哪一个先知，你们的祖先不迫害呢？你们杀了那些预先宣告那义者要来的人，现在又把那义者出卖了，杀害了。

⁵³Kik a törvényt angyalok rendelésére vettétek, és nem tartottátok meg.

⁵³你们领受了由天使传达的律法，却不遵守。”

⁵⁴Mikor pedig ezeket hallották, szívükben dühösködnek és fogaikat csikorgatják vala õ ellene.

⁵⁴司提反被石头打死众人听了这些话，心中非常恼怒，就向着司提反咬牙切齿。

⁵⁵Mivel pedig teljes vala Szent Lélekkel, a mennybe függesztvén szemeit, látá Istennek dicsõségét, és Jézust állani az Istennek jobbja felõl,

⁵⁵但司提反被圣灵充满，定睛望着天，看见　神的荣耀，并且看见耶稣站在　神的右边，

⁵⁶És monda: Ímé látom az egeket megnyilni, és az embernek Fiát az Isten jobbja felõl állani.

⁵⁶就说：“看哪！我看见天开了，人子站在　神的右边。”

⁵⁷Felkiáltván pedig nagy fenszóval, füleiket bédugák, és egyakarattal reá rohanának;

⁵⁷众人大声喊叫，掩着耳朵，一齐向他冲过去，

⁵⁸És kiûzvén a városon kívül, megkövezék: a tanúbizonyságok pedig felsõruháikat egy Saulus nevezetû ifjú lábaihoz rakták le.

⁵⁸把他推出城外，用石头打他。那些证人把自己的衣服，放在一个名叫扫罗的青年人脚前。

⁵⁹Megkövezék azért Istvánt, ki imádkozik és ezt mondja vala: Uram Jézus, vedd magadhoz az én lelkemet!

⁵⁹他们用石头打司提反的时候，他呼求说：“主耶稣啊，求你接收我的灵魂！”

⁶⁰Térdre esvén pedig, nagy fenszóval kiálta: Uram, ne tulajdonítsd nékik e bûnt! És ezt mondván, elaluvék.

⁶⁰然后跪下来大声喊着说：“主啊，不要把这罪归给他们！”说了这话，就睡了。