¹Most pedig hallgass ó Izráel a rendelésekre és végzésekre, a melyekre én tanítlak titeket, hogy azok szerint cselekedjetek, hogy élhessetek, és bemehessetek, és bírhassátok a földet, a melyet az Úr, a ti atyáitoknak Istene ád néktek.

¹劝人民遵行　神的律例

²Semmit se tegyetek az ígéhez, a melyet én parancsolok néktek, se el ne vegyetek abból, hogy megtarthassátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsolatait, a melyeket én parancsolok néktek.

²我吩咐你们的话，你们不可增加，也不可减少，好使你们遵守我吩咐你们的，就是耶和华你们的　神的命令。

³Szemeitekkel láttátok, a mit cselekedett az Úr Baal-Peór miatt; hogy minden embert, a ki Baal-Peór után járt, kipusztított az Úr, a te Istened te közüled.

³耶和华因巴力．毗珥的事所行的，你们都亲眼看见了；所有跟随巴力．毗珥的人，耶和华你们的　神都从你们中间消灭了。

⁴Ti pedig, a kik ragaszkodtatok az Úrhoz, a ti Istenetekhez, mindnyájan éltek e napig.

⁴只有你们紧紧倚靠耶和华你们的　神的人，今日全都活着。

⁵Lássátok, tanítottalak titeket rendelésekre és végzésekre, a mint megparancsolta nékem az Úr, az én Istenem, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melybe bementek, hogy bírjátok azt.

⁵看哪，我照着耶和华我的　神吩咐我的，把律例和典章教训你们，好让你们在将要进去得为业的地上遵行。

⁶Megtartsátok azért és megcselekedjétek! Mert ez lesz a ti bölcseségtek és értelmetek a népek elõtt, a kik meghallják majd mind e rendeléseket, és ezt mondják: Bizony bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!

⁶所以你们要谨守遵行，因为在万民的眼中看来，这就是你们的智慧和聪明；他们一听见这一切律例，就必定说：‘这大国的人真是有智慧，有聪明啊。’

⁷Mert melyik nagy nemzet az, a melyhez olyan közel volna az õ Istene, mint [mi hozzánk] az Úr, a mi Istenünk, valahányszor hozzá kiáltunk?

⁷哪一个大国的人有神与他们这样亲近，像耶和华我们的　神，在我们每次呼求他的时候，与我们亲近一样呢？

⁸És melyik nagy nemzet az, a melynek olyan rendelései és igazságos végzései volnának, mint ez az egész törvény, a melyet én ma adok elétek?!

⁸又哪一个大国有这样公义的律例和典章，像我今日在你面前颁布的这一切律法呢？

⁹Csak vigyázz magadra, és õrizd jól a te lelkedet, hogy el ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid, és hogy el ne távozzanak a te szívedtõl teljes életedben, hanem ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival.

⁹“你只要自己谨慎，又要谨守你的心思，免得你忘了你亲眼看见的事，又免得这些事在你有生之日离开你的心；总要把这些事传给你的子子孙孙，

¹⁰[El ne felejtkezzél] a napról, a melyen az Úr elõtt, a te Istened elõtt állottál a Hóreben, a mikor azt mondta nékem az Úr: Gyûjtsd egybe nékem a népet, hogy hallassam véle beszédeimet, hogy tanuljanak félni engem, minden idõben, a míg e földön élnek, és tanítsák meg fiaikat is.

¹⁰免得你忘了你在何烈山，站在耶和华你们的　神面前的那天。那时耶和华对我说：‘你要为我召集众民，我要叫他们听我的话，使他们在那地上生活的日子，可以学习敬畏我，又可以教训自己的儿女。’

¹¹És elõjárulátok, és megállátok a hegy alatt; a hegy pedig tûzben ég vala mind az ég közepéig, [mindamellett] sötétség, köd és homályosság vala.

¹¹那时，你们走前来，站在山下；山上有火烧着，火焰冲天，又有黑暗、密云和幽暗。

¹²És szóla az Úr néktek a tûz közepébõl. A szavak hangját ti [is] halljátok vala, de csak a hangot; alakot azonban nem láttok vala.

¹²耶和华从火中对你们说话；你们只听见声音，却没有看见形象；只有声音，

¹³És kijelenté néktek az õ szövetségét, a melyre nézve utasított titeket a tíz ige teljesítésére, és felírá azokat két kõtáblára.

¹³把他的约，就是他吩咐你们遵守的那十条诫命，向你们宣布出来；又把它们写在两块石版上。

¹⁴Engem is utasított az Úr abban az idõben, hogy tanítsalak meg titeket a rendelésekre és végzésekre, hogy azok szerint cselekedjetek azon a földön, a melyre átmentek, hogy bírjátok azt.

¹⁴那时，耶和华也吩咐我把律例和典章教训你们，使你们在将要过去得为业的地上遵行。

¹⁵Õrizzétek meg azért jól a ti lelketeket, mert semmi alakot nem láttatok akkor, a mikor a tûznek közepébõl szólott hozzátok az Úr a Hóreben;

¹⁵警告人民勿拜偶像“所以你们要特别小心，谨慎自己，因为耶和华在何烈山从火中对你们说话的那一天，你们没有看见什么形象；

¹⁶Hogy el ne vetemedjetek, és faragott képet, valamely bálványféle alakot ne csináljatok magatoknak, férfi vagy asszony képére;

¹⁶恐怕你们败坏自己，为自己制造偶像，制造任何神像的形象，无论是男像或是女像，

¹⁷Képére valamely baromnak, a mely van a földön; képére valamely repdesõ madárnak, a mely röpköd a levegõben;

¹⁷或是地上各种走兽的像，或是飞翔在空中各类有翅膀的雀鸟的像，

¹⁸Képére valamely földön csúszó-mászó állatnak; képére valamely halnak, a mely van a föld alatt lévõ vizekben.

¹⁸或是地上各种爬行动物的像，或是地底下水里各样鱼类的像。

¹⁹Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a napot, a holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok elõtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közlött, az egész ég alatt.

¹⁹又恐怕你抬头望天，看见日、月、星，就是天上万象的时候，就被勾引，去敬拜和事奉它们，那原是耶和华你们的　神分给天下万民享用的。

²⁰Titeket pedig [kézen] fogott az Úr, és kihozott titeket a vas kemenczébõl, Égyiptomból, hogy legyetek néki örökös népe, miképen e mai napon [vagytok.]

²⁰耶和华却把你们从埃及，从铁炉那里领出来，作他自己的产业，自己的人民，像今日一样。

²¹De én reám megharaguvék az Úr ti miattatok, és megesküvék, hogy nem megyek át a Jordánon, és hogy nem megyek be arra a jó földre, a melyet az Úr, a te Istened, ád néked örökségül.

²¹耶和华又因你们的缘故，向我发怒，并且起誓不让我过约旦河，也不容我进入耶和华你的　神赐给你作产业的那美地。

²²Miután én meghalok e földön, nem megyek át a Jordánon; ti pedig átmentek, és bírjátok azt a jó földet;

²²我只有死在此地，不得过约旦河；你们却可以过去，取得那美地作产业。

²³Vigyázzatok, hogy az Úrnak, a ti Isteneteknek szövetségérõl, a melyet kötött veletek, el ne felejtkezzetek, és ne csináljatok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, a miképen megparancsolta az Úr, a te Istened.

²³你们要自己谨慎，免得你们忘记了耶和华你们的　神与你们所立的约，你们就为自己制造偶像，制造任何神像的形象，就是耶和华你的　神吩咐你不可作的。

²⁴Mert az Úr, a te Istened emésztõ tûz, féltõn szeretõ Isten õ.

²⁴因为耶和华你的　神是烈火，是忌邪的　神。

²⁵Hogyha majd fiakat és unokákat nemzesz, és megvénhedtek azon a földön, és elvetemedtek, és csináltok magatoknak faragott képet, akármihez is hasonlót, és gonoszt cselekesztek az Úrnak, a te Istenednek szemei elõtt, haragra ingerelvén õt:

²⁵“你们生子生孙，在那地住久了的时候，如果你们败坏自己，制造偶像，制造任何神像的形象，行耶和华你的　神看为恶的事，惹他发怒，

²⁶Bizonyságul hívom ti ellenetek e mai napon a mennyet és a földet, hogy elveszvén hamarsággal elvesztek a földrõl, a melyre átmentek a Jordánon, hogy bírjátok azt; nem laktok sok ideig azon, hanem pusztára kipusztultok róla.

²⁶我今日就呼天唤地向你们作证，你们必在过约旦河取得为业的地上迅速灭亡；你们必不能在那地长久生存，必全被消灭。

²⁷És az Úr szétszór titeket a népek közé, és szám szerint kevesen maradtok meg a népek között, a kik közé visz titeket az Úr.

²⁷耶和华必使你们分散在万民中；在耶和华要领你们所到的万国中，你们剩下的人数必不多。

²⁸És szolgáltok ott emberi kéz által csinált isteneknek: fának és kõnek, a melyek nem látnak, nem is hallanak, nem is esznek, nem is szagolnak.

²⁸在那里你们必事奉人手所做的神，就是用木头石头做成的，不能看、不能听、不能吃、不能闻的神。

²⁹De ha onnan keresed meg az Urat, a te Istenedet, akkor is megtalálod, hogyha teljes szívedbõl és teljes lelkedbõl keresed õt.

²⁹但你们在那里必寻求耶和华你的　神；如果你一心一意寻找他，就必寻见。

³⁰Mikor nyomorúságban leéndesz, és utólérnek téged mindezek az utolsó idõkben, és megtérsz az Úrhoz, a te Istenedhez, és hallgatsz az õ szavára:

³⁰日后，你落在患难中，这些事都临到你身上的时候，你必归向耶和华你的　神，听从他的话；

³¹(Mert irgalmas Isten az Úr, a te Istened), nem hágy el téged, sem el nem veszít, sem el nem felejtkezik a te atyáidnak szövetségérõl, a mely felõl megesküdt nékik.

³¹因为耶和华你的　神原是满有怜悯的　神，他必不丢弃你，不毁灭你，也不忘记他起誓与你的列祖所立的约。

³²Mert tudakozzál csak a régi idõkrõl, a melyek te elõtted voltak, ama naptól fogva, a melyen az Isten embert teremtett e földre, és pedig az égnek [egyik] szélétõl az égnek [másik] széléig, ha történt-é e nagy dologhoz hasonló, vagy hallatszott-é ehhez fogható?

³²唯耶和华是　神“你问问在你以前过去的日子，自从　神创造人在地上以来，从天这边到天那边，有没有人行过这样的大事，听过像这样的事呢？

³³Hallotta-é valamely nép a tûz közepébõl szóló Istennek szavát, a miképen hallottad te, hogy életben maradt volna?

³³有没有一个民族听见　神在火中说话的声音，像你听见的一样，还能活着呢？

³⁴Avagy próbálta-é azt Isten, hogy elmenjen [és] válaszszon magának népet [valamely] nemzetség közül, kisértésekkel: jelekkel, csudákkal, haddal, hatalmas kézzel, kinyújtott karral, és nagy rettenetességek által, a miképen cselekedte mind ezeket ti érettetek az Úr, a ti Istenetek Égyiptomban, szemeitek láttára?

³⁴有没有一位神尝试借着试验、神迹、奇事、战争、大能的手和伸出来的膀臂，以及大而可畏的事，把一国的人民从别的国中领出来，像耶和华你们的　神在埃及，在你们面前为你们所作的一切事呢？

³⁵[Csak] néked adatott láthatóan tudnod, hogy az Úr az Isten [és] nincsen kivüle több!

³⁵这是要显明给你看，使你知道，只有耶和华是　神；除了他以外，再没有别的神。

³⁶Az égbõl hallatta veled az õ szavát, hogy tanítson téged, a földön pedig mutatta néked amaz õ nagy tüzét, és hallottad beszédét a tûz közepébõl.

³⁶他从天上使你听见他的声音，为要教导你；又在地上使你看见他的大火，并且叫你听到他从火中所说的话。

³⁷És mivel szerette a te atyáidat, és kiválasztotta az õ magvokat [is] õ utánok, és kihozott téged az õ orczájával Égyiptomból, az õ nagy erejével:

³⁷因为他爱你的列祖，所以才拣选了他们的后裔，用大能亲自把你从埃及领出来，

³⁸Hogy kiûzzön náladnál nagyobb és erõsebb népeket elõled, hogy bevigyen téged, és adja néked az õ földjöket örökségül, mint a mai napon van:

³⁸为要把比你大比你强的民族，从你面前赶走，然后领你进去，把他们的地赐给你作产业，像今日一样。

³⁹Tudd meg azért e mai napon, és vedd szívedre, hogy az Úr az Isten, fent a mennyben, és alant e földön, és nincsen több!

³⁹所以今天你要知道，也要记在心里；天上地下，只有耶和华是　神；除他以外，再没有别的神了。

⁴⁰Tartsd meg azért az õ rendeléseit és parancsolatait, a melyeket én parancsolok ma néked, hogy jól legyen dolgod és a te fiaidnak te utánad, és hogy mindenkor hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr, a te Istened ád néked.

⁴⁰你要遵守我今日吩咐你的律例和诫命，使你和你的子孙得享福乐，也使你在耶和华你的　神赐给你的那地上得享长寿。”

⁴¹Akkor választa Mózes három várost a Jordánon túl napkelet felé;

⁴¹约旦河东之避难城那时，摩西在约旦河东，日出的方向，把三座城分别出来，

⁴²Hogy oda fusson a gyilkos, a ki nem akarva gyilkolta meg az õ felebarátját, a ki az elõtt nem gyûlölte vala, és hogy életben maradjon, ha befutott valamelyikbe e városok közül.

⁴²让那些素无仇恨、无心误杀人的，可以逃到那里去；逃到这三座城的一座去的，都可以活着：

⁴³Tudniillik Beczert a pusztában, a sík földön a Ruben [fiainak,] Rámótot Gileádban a Gád [fiai]nak, és Gólánt Básánban a Manassé [fiainak.

⁴³为流本人，分出了在旷野平原的比悉；为迦得人，分出了基列的拉末；为玛拿西人，分出了巴珊的哥兰。

⁴⁴Ez pedig a törvény, a melyet Mózes adott az Izráel fiai elé.

⁴⁴　神的法典以下是摩西在以色列人面前所立的律法，

⁴⁵Ezek a bizonyságtételek, a rendelések és a végzések, a melyeket szóla Mózes Izráel fiainak, mikor Égyiptomból kijöttek vala.

⁴⁵就是摩西在以色列人出埃及以后，对他们所说的法度、律例和典章；

⁴⁶A Jordánon túl a völgyben, Beth-Peórnak átellenében, Szihonnak, az Emoreusok királyának földjén, a ki lakozik vala Hesbonban, a kit megvert vala Mózes, az Izráel fiaival egyben, mikor Égyiptomból kijöttek vala.

⁴⁶地点是在约旦河东，伯．毗珥对面的谷中，就是住在希实本的亚摩利人的王西宏的地。这西宏是摩西和以色列人出埃及后击杀的。

⁴⁷És elfoglalák az õ földét, és Ógnak, Básán királyának földét, az Emoreusok két királyáét, a kik a Jordánon túl [laknak vala] napkelet felõl.

⁴⁷他们占领了他的地和巴珊王噩的地，就是两个亚摩利人的王，是住在约旦河东，日出的方向的；

⁴⁸Aróertõl fogva, mely az Arnon patakának partján van, a Sion hegyéig, a mely a Hermon;

⁴⁸从亚嫩谷边的亚罗珥，直到西云山，西云山就是黑门山；

⁴⁹És az egész síkságot a Jordánon túl napkelet felé, a síkság tengeréig, a Piszga [hegy] aljáig.

⁴⁹还有约旦河东的亚拉巴全地，直到亚拉巴海，就是毗斯迦的山坡下。