1És lõn a hetedik esztendõben, az ötödik hónap tizedikén: jövének férfiak Izráel vénei közül megkérdezni az Urat, és leülének elõttem.
1以色列人在埃及的罪行
2És lõn az Úr beszéde hozzám, mondván:
2耶和华的话临到我说:
3Embernek fia! beszélj Izráel véneivel, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Nemde engem megkérdezni jöttetek-é? Élek én, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem, ezt mondja az Úr Isten.
3“人子啊!你要告诉以色列的长老,对他们说:‘主耶和华这样说:你们来求问我吗?我指着我的永生起誓,我必不让你们求问我。这是主耶和华的宣告。’
4Ítélni akarod õket, ítélni akarsz, embernek fia? add tudtokra atyáik útálatosságait!
4人子啊,你要审问他们吗?要审问他们吗?你要使他们知道他们列祖那些可憎的事,
5És mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Azon a napon, melyen elválasztám Izráelt, és fölemelém kezemet a Jákób háza magvának, és megismertetém magamat velök Égyiptom földjén, és kezemet fölemelém nékik, mondván: Én vagyok az Úr, a ti Istentek!
5对他们说:‘主耶和华这样说:在我拣选以色列的日子,我向雅各家的后裔举手起誓,又在埃及地向他们显现。我向他们举手起誓说:我是耶和华你们的 神。
6Azon a napon felemeltem kezemet nékik, hogy kihozzam õket Égyiptom földjérõl a földre, a melyet kinéztem vala nékik, a mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak;
6那日,我向他们举手起誓,要把他们从埃及地领出来,到我为他们所选定的流奶与蜜之地,就是万邦中最荣美的地。
7És mondék nékik: Kiki az õ szemei útálatosságait elvesse, és Égyiptom bálványaival meg ne fertéztessétek magatokat; én vagyok az Úr, a ti Istentek!
7我对他们说:你们各人要拋弃你们眼中那些可憎的像,不可因埃及的偶像玷污自己:我是耶和华你们的 神。
8De pártot ütének ellenem, s nem akarának hallgatni reám. Senki az õ szeme útálatosságait el nem veté és Égyiptom bálványait el nem hagyá. Mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok Égyiptom földjének közepette.
8但是他们背叛了我,不肯听从我;他们各人没有拋弃他们眼中那些可憎的像,没有离弃埃及的偶像。”’那时我说,我要把我的烈怒倾倒在他们身上,在埃及地向他们完全发尽我的怒气。
9De cselekedtem az én nevemért, hogy ez meg ne gyaláztassék a pogányok szemei elõtt, a kik közt õk valának, a kiknek szemei elõtt megismertettem magamat velök, hogy kihozom õket Égyiptom földjérõl.
9然而我为了我名的缘故没有这样作,免得我的名在他们寄居的列国的人眼中被亵渎,我把他们从埃及地领出来,在列国的人眼前向他们显现。
10És kihozám õket Égyiptom földjérõl, s vivém õket a pusztába.
10在旷野的罪行“‘这样我把他们从埃及地领了出来,带到旷野。
11És adám nékik parancsolatimat, és törvényeimet kijelentém nékik, melyeket az ember ha cselekszik, él azok által.
11我把我的律例赐给他们,把我的典章指示他们;人如果遵行,就必因此活着。
12És adám nékik szombataimat is, hogy legyenek jegyül köztem és õ közöttök; hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr, az õ megszentelõjök.
12我又把我的安息日赐给他们,作我与他们之间的凭据,使他们知道我是使他们分别为圣的耶和华。
13De pártot üte ellenem Izráel háza a pusztában, az én parancsolatimban nem jártak és törvényeimet megveték, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; és az én szombataimat megfertéztették felette igen. Mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok a pusztában, hogy elveszessem õket.
13可是以色列家在旷野背叛了我,没有遵行我的律例,弃绝了我的典章(人如果遵行这些,就必因此活着),大大亵渎了我的安息日,那时我说我要把我的烈怒倒在他们身上,在旷野把他们灭绝。
14De cselekedtem az én nevemért, hogy meg ne gyaláztassék a pogányok szemei elõtt, a kiknek szeme láttára kihoztam vala õket.
14然而我为了我名的缘故没有这样作,免得我的名在列国的人眼中被亵渎;我曾在他们眼前把以色列人领出来。
15És föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy be nem viszem õket a földre, melyet adtam nékik, mely téjjel és mézzel folyó, ékessége az minden tartománynak;
15我在旷野也曾经向他们举手起誓,必不领他们到我赐给他们的流奶与蜜之地,就是万邦中最荣美的地。
16Mivelhogy törvényeimet megvetették és parancsolataimban nem jártak, és szombataimat megfertéztették, mert bálványaik után járt vala szívök:
16因为他们弃绝了我的典章,没有遵行我的律例,亵渎了我的安息日;他们的心随从自己的偶像。
17Mindazáltal kedvezett szemem nékik, hogy el ne veszessem õket, és nem vetettem nékik véget a pusztában.
17虽然这样,我的眼还是顾惜他们,不毁灭他们;我没有在旷野把他们灭绝。
18És mondék fiaiknak a pusztában: A ti atyáitok parancsolataiban ne járjatok, és az õ törvényeiket meg ne tartsátok, s bálványaikkal magatokat meg ne fertéztessétek.
18“‘我在旷野对他们的儿女说:不要遵行你们祖先的律例,不要谨守他们的典章,也不要因他们的偶像玷污自己。
19Én vagyok a ti Uratok, Istentek: az én parancsolatimban járjatok, az én törvényimet tartsátok meg, és azokat cselekedjétek.
19我是耶和华你们的 神;你们要遵行我的律例,谨守我的典章,把它们实行出来。
20És az én szombatimat megszenteljétek, hogy legyenek jegyül én köztem és tiköztetek, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek.
20你们要把我的安息日分别为圣,作我与你们之间的凭据,使你们知道我是耶和华你们的 神。
21De pártot ütének a fiak ellenem, parancsolataimban nem jártak, s törvényeimet meg nem tartották, hogy azokat cselekedjék, a melyeket az ember ha cselekszik, él azok által; szombataimat megfertéztették; mondám azért, hogy kiöntöm búsulásomat rájok, teljessé teszem haragomat rajtok a pusztában.
21可是他们的儿女背叛了我,没有遵行我的律例,也没有谨守实行我的典章(人如果遵行这些律例典章,就必因此活着),亵渎了我的安息日;那时我说我要把我的烈怒倒在他们身上,在旷野向他们发尽我的怒气。
22De visszavontam kezemet, s cselekedtem az én nevemért, hogy meg ne gyaláztassék a pogányok elõtt, a kiknek szeme láttára kihoztam õket.
22然而我为了我名的缘故缩手,没有这样作,免得我名在列国的人眼中被亵渎;我曾在他们眼前把以色列人领出来。
23Föl is emelém én kezemet nékik a pusztában, hogy elszélesztem õket a pogányok közé, és szétszórom õket a tartományokba;
23我在旷野也曾经向他们举手起誓,要把他们分散在列国,四散在万邦;
24Mivelhogy törvényeimet nem cselekedték, s parancsolataimat megvetették, és szombataimat megfertéztették, s atyáik bálványai után voltak szemeik.
24因为他们没有遵守我的典章,弃绝了我的律例,亵渎了我的安息日,他们的眼目注视着他们祖先的偶像。
25És én is adtam nékik nem jó parancsolatokat, s törvényeket, a melyek által ne éljenek.
25因此,我也把不好的律例和不能借以存活的典章赐给他们;
26S megfertéztetém õket ajándékaikkal, mikor [tûzön ]vittek át minden elsõszülöttet, hogy elpusztítsam õket, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr.
26他们使所有头生的都经火作供物,所以我让他们玷污自己,好叫他们惊惶,知道我是耶和华。’
27Azért szólj az Izráel házának, embernek fia, és mondjad nékik: Így szól az Úr Isten: Még ebben is gyalázattal illettek engem a ti atyáitok, hogy hûtlenül elszakadának tõlem:
27在迦南的罪行“因此,人子啊!你要告诉以色列家,对他们说:‘主耶和华这样说:你们的列祖在对我不忠的这事上亵渎了我。
28Mikor bevittem õket a földre, a melyért fölemeltem kezemet, hogy azt nékik adom, megtekintének minden magas halmot és minden sûrû ágú fát, és ott áldozzák vala az õ áldozatjaikat, és ott adják vala haragra ingerlõ ajándékaikat; és oda teszik vala kedvelt illatjokat, és oda öntik vala italáldozataikat.
28我领他们到了我曾经举手起誓要赐给他们的那地,他们看见各高山和茂盛的树林,就在那里献祭,在那里奉上惹我发怒的供物,也在那里献上馨香的祭,并且在那里浇上他们的奠祭。’
29És mondék nékik: Micsoda e magaslat, a hova ti gyülekeztek? És nevezik nevét magaslatnak mind e mai napig.
29我问他们:‘你们所去的那高处是什么地方?’于是那高处的名字叫巴麻,直到今日。
30Ennekokáért mondjad Izráel házának: Így szól az Úr Isten: Nemde a ti atyáitok módjára fertéztetitek-é meg magatokat, és az õ útálatosságaik szerint paráználkodtok-é?
30因此,你要对以色列家说:‘主耶和华这样说:你们还照着你们祖先所行的玷污自己吗?仍随着他们可憎的偶像行邪淫吗?
31És ajándékaitok vitelével, mikor átviszitek fiaitokat a tûzön, fertéztetitek meg magatokat minden bálványaitok elõtt mind e mai napig, és én engedjem, hogy megkérdezzetek engem, Izráel háza? Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem engedem, hogy megkérdezzetek engem!
31你们奉上供物,使你们的儿子经火,用你们的一切偶像玷污自己,直到今日。以色列家啊,我怎能让你们向我求问呢?主耶和华说:我指着我的永生起誓:我决不让你们向我求问。这是主耶和华的宣告。
32És a mi lelketekben támadt, semmiképpen sem lesz meg, hogy azt mondjátok: Leszünk olyanok, mint a pogányok, mint a tartományok nemzetségei, szolgálván fának és kõnek.
32你们说:我们要像列国的人,像列邦的各族一样去事奉木头和石头。你们心里所起的这意念,必不能成就。
33Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy erõs kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással uralkodom rajtatok.
33重归故土的应许“‘我指着我的永生起誓:我必用大能的手,伸出来的膀臂,以及倒出来的烈怒,统治你们。这是主耶和华的宣告。
34És kiviszlek titeket a népek közül, és egybegyûjtelek titeket a tartományokból, melyekbe elszéledtetek, erõs kézzel és kinyújtott karral és kiontott búsulással;
34我必用大能的手,伸出来的膀臂,以及倒出来的烈怒,把你们从万族中领出来,从你们所分散到的列邦招聚你们。
35És vezetlek titeket a népek pusztájára, hol szemtõl-szembe törvénykezem veletek.
35我要把你们带到万族的旷野,在那里当面审判你们。
36A mint törvénykeztem a ti atyáitokkal Égyiptom földének pusztájában; úgy törvénykezem veletek, ezt mondja az Úr Isten.
36我怎样在埃及地的旷野审判你们的祖先,也必怎样审判你们。这是主耶和华的宣告。
37És átviszlek titeket a vesszõ alatt, és hozlak titeket a frigynek kötelébe.
37我必使你们从牧人的杖下经过,使你们进入盟约的约束。
38És kitisztítom közületek a pártosokat, és az ellenem támadókat, és a földrõl, melyen jövevények voltak, kihozom õket, de Izráel földjére nem fognak bemenni, hogy megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!
38我必从你们中间除净那些背叛和得罪我的人,我虽把他们从寄居之地领出来,可是他们不得进入以色列地;这样,你们就知道我是耶和华。
39Ti pedig, Izráel háza, azt mondja az Úr Isten, mindenitek járjon az õ bálványai után és szolgáljon azoknak; de azután bizony, hallgatni fogtok rám, és az én szent nevemet többé meg nem fertéztetitek ajándékitokkal és bálványaitokkal.
39以色列家啊,至于你们,主耶和华这样说:你们各人去事奉自己的偶像吧!只是将来你们必要听从我,不可再以你们的供物和偶像亵渎我的圣名。
40Mert az én szent hegyemen, Izráelnek magas hegyén, ezt mondja az Úr Isten, ott fog szolgálni nékem Izráel egész háza együtt azon a földön; ott kedvelem õket, ott kivánom meg a ti áldozataitokat és ajándékitoknak elsõ zsengéjét mindenben, mit nékem szenteltek.
40在我的圣山,就是在以色列的高山,以色列全家所有的人都要在那地事奉我;我要在那里悦纳他们;在那里向你们要举祭和初熟的土产,以及一切圣物。这是主耶和华的宣告。
41Kedves illatban kedvellek titeket, mikor kihozlak titeket a népek közül és egybegyûjtelek titeket a tartományokból, melyeken elszéledtetek, és megszenteltetem ti bennetek a pogányok szemei elõtt.
41我从万族中把你们领出来,从你们所分散到的列邦召集你们的时候,我必悦纳你们,好像悦纳馨香的祭一样。我要在列国的人眼前,在你们中间显为圣。
42És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor beviszlek titeket Izráel földjére, arra a földre, melyért fölemeltem kezemet, hogy adom azt a ti atyáitoknak.
42我领你们进入以色列地,就是进入我曾经举手起誓要赐给你们祖先的地以后,你们就知道我是耶和华。
43És ott megemlékeztek útaitokról, s minden cselekedeteitekrõl, melyekkel magatokat megfertéztettétek, s megútáljátok ti magatokat minden gonoszságtokért, melyeket cselekedtetek.
43在那里你们要想起你们玷污自己的所作所为,又要为了自己所行的一切恶事而厌恶自己。
44És megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, mikor cselekszem veletek az én nevemért, és nem a ti gonosz útaitok és romlott cselekedeteitek szerint, oh Izráel háza, ezt mondja az Úr Isten!
44以色列家啊!为了我名的缘故,我没有照着你们的恶行和败坏的行为待你们,这样,你们就知道我是耶和华。这是主耶和华的宣告。’”
45És lõn az Úrnak beszéde hozzám, mondván:
45焚烧树林的比喻耶和华的话临到我说:
46Embernek fia! fordítsd orczádat délre, és szólj dél felé és prófétálj a déli mezõ erdeje ellen!
46“人子啊!你要面向南方,向南面发言,说预言攻击南地田野的树林,
47És mondjad a dél erdejének: Halld meg az Úr beszédét, így szól az Úr Isten: Ímé, én tüzet gyújtok benned, hogy megemészszen te benned minden zöldelõ és minden aszú fát. Meg nem aluszik a lángoló láng, és megég a miatt minden orcza déltõl északig.
47对南地的树林说:‘你要听耶和华的话,主耶和华这样说:看哪!我要在你中间点起火来,吞灭你中间所有青绿和枯干的树;猛烈的火焰必不熄灭;从南到北遍地都要烧焦。
48És meglátja minden test, hogy én, az Úr gyújtottam meg azt, [mert] meg nem aluszik.
48所有的人都必看见是我耶和华使这火燃起来;这火必不熄灭。’”
49És mondék: Ah, ah, Uram Isten! ezek azt mondják nékem: Hát nem példabeszédekben beszél ez?
49于是我说:“啊,主耶和华啊!人都指着我说:‘这人不是在说比喻吗?’”(本章第45-49节在《马索拉抄本》为21:1-5)