1Az Úr pedig meglátogatá Sárát, a mint mondotta vala, és akképen cselekedék az Úr Sárával, a miképen szólott vala.
1以撒出生
2Mert fogada Sára az õ méhében, és szûle fiat Ábrahámnak az õ vénségében, abban az idõben, melyet mondott vala néki az Isten.
2亚伯拉罕年老的时候，撒拉怀了孕，到了 神应许的日期，就给亚伯拉罕生了一个儿子。
3És nevezé Ábrahám az õ fiának nevét, a ki néki született vala, a kit szûlt vala néki Sára, Izsáknak:
3亚伯拉罕给撒拉为他所生的儿子，起名叫以撒。
4És körûlmetélé Ábrahám az õ fiát Izsákot, nyolcznapos korában, a mint parancsolta vala néki az Isten.
4亚伯拉罕的儿子以撒生下来第八天，亚伯拉罕就照着 神吩咐他的，给以撒行了割礼。
5Ábrahám pedig száz esztendõs [vala], mikor születék néki az õ fia Izsák.
5他儿子以撒出生的时候，亚伯拉罕正一百岁。
6És monda Sára: Nevetést szerzett az Isten, énnékem; a ki csak hallja, nevet rajtam.
6撒拉说：“ 神使我欢笑，凡听见的，也必为我欢笑。”
7Ismét monda: Ki mondotta volna Ábrahámnak, hogy Sára fiakat szoptat? s ímé fiat szûltem vénségére.
7又说：“谁能告诉亚伯拉罕，撒拉要乳养儿女呢？在他年老的时候，我竟给他生了一个儿子。”
8És felnevekedék a gyermek, és elválasztaték; Ábrahám pedig nagy vendégséget szerze azon a napon, a melyen Izsák elválasztaték.
8夏甲与以实玛利母子被逐孩子渐渐长大，就断了奶。以撒断奶的那天，亚伯拉罕摆设盛大的筵席。
9Mikor pedig Sára nevetgélni látá az Égyiptombéli Hágárnak fiát, kit Ábrahámnak szûlt vala,
9撒拉看见那埃及人夏甲给亚伯拉罕所生的儿子在嬉戏，就对亚伯拉罕说：
10Monda Ábrahámnak: Kergesd el ezt a szolgálót az õ fiával egybe, mert nem lesz örökös e szolgáló fia az én fiammal, Izsákkal.
10“把这婢女和她的儿子赶出去，因为这婢女的儿子不能和我的儿子以撒一同承受产业。”
11Ábrahámnak pedig igen nehéznek látszék e dolog, az õ fiáért.
11亚伯拉罕因他的儿子而非常烦恼。
12De monda az Isten Ábrahámnak: Ne lássék elõtted nehéznek a gyermeknek és a szolgálónak dolga; valamit mond néked Sára, engedj az õ szavának, mert Izsákról neveztetik a te magod.
12 神对亚伯拉罕说：“不要因这童子和你的婢女而烦恼。撒拉对你说的话，你都要听从；因为以撒生的，才可以称为你的后裔。
13Mindazáltal a szolgálóleány fiát is néppé teszem, mivelhogy a te magod õ.
13至于这婢女的儿子，我也要使他成为一国，因为他也是你的后裔。”
14Felkele azért Ábrahám jó reggel, és võn kenyeret és egy tömlõ vizet, és adá Hágárnak, és feltevé azt és a gyermeket annak vállára s elbocsátá. Az pedig elméne, és bujdosék a Beérseba pusztájában.
14亚伯拉罕清早起来，拿饼和一皮袋水，给了夏甲，放在她的肩膀上，又把孩子交给她，就打发她离开。夏甲走了，在别是巴的旷野飘荡。
15Hogy elfogyott a víz a tömlõbõl, letevé a gyermeket egy bokor alá.
15皮袋里的水用尽了，夏甲就把孩子撇在一棵小树底下。
16És elméne s leûle által ellenébe mintegy nyillövésnyi távolságra; mert azt mondja vala: Ne lássam mikor a gyermek meghal. Leûle tehát által ellenébe, és fölemelé szavát és síra.
16然后自己走开，在离开约有一箭之远的地方，相对而坐，说：“我不忍眼看孩子死去。”就相对坐着，放声大哭。
17Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égbõl Hágárnak, és monda néki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott a hol van.
17 神听见了童子的声音，他的使者就从天上呼叫夏甲，对她说：“夏甲啊，你为什么这样呢？不要害怕，因为孩子在那里所发的声音 神已经听见了。
18Kelj fel, vedd fel a gyermeket, és viseld gondját, mert nagy néppé teszem õt.
18起来，扶起孩子，尽力保护他；因为我要使他成为大国。”
19És megnyitá Isten az õ szemeit, és láta egy vízforrást, oda méne azért, és megtölté a tömlõt vízzel, és inni ada a gyermeknek.
19 神开了夏甲的眼睛，她就看见一口水井。她去把皮袋盛满了水，就给孩子喝。
20És vala Isten a gyermekkel, s az felnövekedék, és lakik vala a pusztában, és lõn íjászszá.
20 神与孩子同在，他渐渐长大，住在旷野，成了个弓箭手。
21Lakozék pedig Párán pusztájában, és võn néki anyja feleséget Égyiptom földérõl.
21他住在巴兰的旷野，他的母亲从埃及地给他娶了一个妻子。
22És lõn abban az idõben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel.
22亚伯拉罕与亚比米勒立约那时，亚比米勒和他的军长非各对亚伯拉罕说：“在你所作的一切事上， 神都与你同在。
23Mostan azért esküdj meg énnékem az Istenre itt, hogy sem én ellenem, sem fiam, sem unokám ellen álnokságot nem cselekszel, hanem azzal a szeretettel, a melylyel én te irántad viseltettem, viseltetel te is én irántam és az ország iránt, a melyben jövevény voltál.
23现在你要在这里指着 神对我起誓，你不会以诡诈待我和我的子子孙孙。我怎样恩待了你，你也要怎样恩待我和你寄居的地方。”
24És monda Ábrahám: Én megesküszöm.
24亚伯拉罕回答：“我愿意起誓。”
25Megdorgálá pedig Ábrahám Abiméleket a kútért, melyet erõvel elvettek vala az Abimélek szolgái.
25亚伯拉罕因亚比米勒的仆人强占了一口水井，就指责亚比米勒。
26És monda Abimélek: Nem tudom kicsoda mívelte e dolgot; te sem jelentetted nekem, s én sem hallottam, hanem csak ma.
26亚比米勒说：“谁作了这事，我不知道，你都没有告诉我；我现在才听见。”
27Vett azért Ábrahám juhokat, barmokat és adá Abiméleknek; és egymással szövetséget kötének.
27于是亚伯拉罕牵了牛羊来，送给亚比米勒，二人就彼此立约。
28És külön állíta Ábrahám a nyájból hét juhot.
28亚伯拉罕把羊群中的七只母羊羔，放在另外一处。
29És monda Abimélek Ábrahámnak: Mire való e hét juh, melyet külön állítál?
29亚比米勒问亚伯拉罕：“你把这七只母羊羔放在另外一处，是什么意思呢？”
30És felele [Ábrahám]: Ezt a hét juhot vedd tõlem, hogy bizonyságul legyenek nékem, hogy én ástam ezt a kútat.
30亚伯拉罕回答：“意思就是：你从我手里接受这七只母羊羔，好作我挖了这口井的证据。”
31Azért nevezék azt a helyet Beérsebának, mivelhogy ott esküdtek vala meg mind a ketten.
31因此那地方名叫别是巴，因为他们二人在那里起了誓。
32Megköték tehát a szövetséget Beérsebában, és felkele Abimélek és Pikhól annak hadvezére és visszatérének a Filiszteusok földére.
32他们在别是巴立约以后，亚比米勒和他的军长非各，就起程回非利士地去了。
33[Ábrahám] pedig tamariskusfákat ültete Beérsebában, és segítségûl hívá ott az örökkévaló Úr Istennek nevét.
33亚伯拉罕在别是巴栽了一棵垂丝柳树，就在那里求告耶和华永活的 神的名。
34És sok ideig tartózkodék Ábrahám a Filiszteusok földén.
34亚伯拉罕在非利士人的地方寄居了许多日子。