1Az Úrnak szava, a mit Jeremiásnak szólott a szárazság felõl:
1预言旱灾
2Gyászol Júda, és kapui roskadoznak; szomorkodnak a földön, és Jeruzsálem kiáltása felszáll.
2“犹大悲哀，她的城镇（“城镇”原文作“城门”）衰落，人人都坐在地上悲伤痛哭；耶路撒冷的哀声上达于天。
3Fejedelmeik is kiküldik gyermekeiket vízért: elmennek a kútakig, nem találnak vizet; visszatérnek üres edényekkel; szégyenkeznek és pironkodnak, és befedik fejöket.
3他们的显贵差派童仆去打水；童仆来到池边，却找不到水，就拿着空的器皿回来；他们失望难过，蒙着自己的头。
4A föld miatt, a mely retteg, mert nem esett esõ a földön, szégyenkeznek a szántóvetõk, és befedik fejöket.
4土地干裂，因为地上没有雨水；农夫失望，都蒙着自己的头。
5Még a szarvas-üszõ is megellik a mezõn, és ott hagyja [fiát,] mert nincsen fû.
5甚至母鹿在田野生产了小鹿，也得把它丢弃，因为没有青草。
6A vadszamarak pedig a sziklához állanak, levegõ után kapkodnak, mint a tengeri szörnyek, szemeik eltikkadnak, mert nincs fû.
6野驴站在光秃的高冈上，像野狗喘着气；它们双目发呆，因为没有青草。”
7Ha bûneink ellenünk tanúskodnak: cselekedjél Uram a te nevedért, mert temérdek a mi törvényszegésünk; vétkeztünk ellened!
7“耶和华啊！即使我们的罪孽指证我们，还求你因你名的缘故施行拯救。我们实在多次背道，得罪了你。
8Izráel reménysége, megszabadítója a nyomorúság idején! Miért vagy e földön úgy, mint valami jövevény és mint valami utas, a ki éjjeli szállásra tér be?
8以色列的盼望啊！以色列遭难时的拯救者啊！你为什么在本地像一个寄居的人，又像个只住宿一夜的旅客呢？
9Miért vagy olyan, mint a megriasztott férfi; mint a vitéz, a ki nem tud segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Uram, és mi a te nevedrõl neveztetünk; ne hagyj el minket!
9你为什么像个受惊的人，又像个不能拯救人的勇士呢？耶和华啊！你是在我们中间，我们是称为你名下的人，求你不要离弃我们。”
10Ezt mondja az Úr e népnek: Úgy szerettek ide-oda futkározni, lábaikat meg nem tartóztatták! Azért az Úr nem kedvelte õket. Most megemlékezik az õ bûnökrõl, és vétkeikért megfenyíti õket.
10耶和华论到这人民这样说：“他们喜爱这样流荡，不约束自己的脚；因此耶和华不悦纳他们，现在就要记念他们的罪孽，并要惩罚他们的罪恶。”
11És mondá nékem az Úr: Ne könyörögj e népért, az õ javára.
11耶和华对我说：“不要为这人民祈求好处；
12Mikor bõjtölnek, én meg nem hallgatom kiáltozásukat, és ha égõáldozatot vagy ételáldozatot készítenek, nem lesznek kedvesek elõttem; sõt fegyverrel, éhséggel és döghalállal irtom ki õket.
12即使他们禁食，我也不会听他们的呼求；即使他们献上燔祭和素祭，我也不会悦纳；我却要用刀剑、饥荒和瘟疫去灭尽他们。”
13És mondék: Ah, Uram Isten! Hiszen a próféták mondják vala nékik: Fegyvert nem láttok, éhség sem lesz rajtatok, sõt állandó békességet adok néktek ezen a helyen.
13假先知的收场我就说：“唉，主耶和华啊！你看，那些先知常对他们说：‘你们必不会看见刀剑，也必不会有饥荒；因为我耶和华要在这地方赐给你们恒久的平安。’”
14És monda az Úr nékem: Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem õket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velök; hazug látomást, varázslást, hiábavalóságot és szívbeli csalárdságot jövendölnek néktek.
14耶和华对我说：“那些先知借我的名说假预言；我并没有差遣他们，没有吩咐他们，也没有向他们说话。他们对你们所预言的，是虚假的异象、占卜的预兆、虚无的事，和他们自己心里的诡诈。”
15Azért ezt mondja az Úr a próféták felõl, a kik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem õket és mégis azt mondják: fegyver és éhség nem lesz e földön: Fegyver és éhség miatt vesznek el azok a próféták!
15因此，耶和华这样说：“关于那些借我名说预言的先知，我并没有差遣他们，他们竟说：‘这地必不会有刀剑和饥荒。’那些先知必被刀剑和饥荒灭绝。
16A nép pedig, a melynek õk prófétálnak, ott hever majd Jeruzsálem utczáin az éhség és a fegyver miatt, és nem lesz, a ki eltemesse õket, õket és feleségeiket, fiaikat és leányaikat; így zúdítom rájok gonoszságukat!
16至于那些听他们说预言的人民，必因刀剑和饥荒被拋弃在耶路撒冷的街上，没有人埋葬他们，也没有人埋葬他们的妻子和儿女。我必要把他们作恶应得的报应倒在他们身上。
17Azért e szavakat mondjad nékik: Szemeim könyeket hullatnak éjjel és nappal, és nem szünnek meg; mert nagy rontással rontatott meg a szûz, az én népemnek leánya, igen fájdalmas vereséggel.
17耶利米为人民哀痛“你要对他们说这话：‘愿我的眼泪直流，日夜不停；因为我的同胞（“同胞”原文作“人民的处女”）遭受极大的毁灭，受到很严重的打击。
18Ha kimegyek a mezõre, hát ímé fegyver által levágottak; ha bemegyek a városba, hát ímé éhség miatt elepedtek [vannak ott!] Bizony próféta is, pap is olyan földre költöznek, a melyet nem ismernek!
18如果我出到田间，就看见那些被刀剑所杀的人；如果我走进城里，就看见因饥荒而来的各种疾病。连先知和祭司也流亡到他们素不认识的地方。’”
19Egészen elvetetted-é Júdát, avagy a Siont útálja-é lelked? miért vertél úgy meg, hogy semmi orvosságunk se legyen? Békességet vártunk, de nincs semmi jó; és gyógyulásnak idejét, de ímé, [itt van] a rettegés!
19你真的弃绝犹大吗？你真的讨厌锡安吗？你为什么击打我们，使我们无法医治呢？我们期待平安，却得不到好处；期待得医治的时候，不料，只有惊慌。
20Ismerjük Uram a mi gonoszságainkat, atyáink bûnét; bizony vétkeztünk ellened!
20耶和华啊！我们承认我们的罪恶，和我们列祖的罪孽；我们实在得罪了你。
21Ne vesd meg a te nevedért; ne gyalázd meg a te dicsõségednek székét! Emlékezzél; ne rontsd meg a te velünk való szövetségedet!
21求你为你名的缘故，不要厌弃我们！不要叫你荣耀的宝座蒙羞！求你记念你和我们所立的约，不要废除！
22Vannak-é a pogányok bálványai között, a kik esõt adhatnak? És ad-é záporokat az ég? Avagy nem te vagy-é a mi Urunk Istenünk, és nem benned kell-é bíznunk, hiszen te cselekedted mindezt!
22列国虚无的偶像中，有可以降雨的吗？天能自降甘霖吗？耶和华我们的 神啊！能够这样作的，不是只有你吗？所以我们仰望你，因为这一切都是你所作的。