¹Huszonegy esztendõs volt Sedékiás, mikor uralkodni kezde, és tizenegy esztendeig uralkodék Jeruzsálemben, és az õ anyjának neve Hammutál vala, a Libnából való Jeremiás leánya.

¹耶路撒冷失陷（王下24:18-20；代下36:11-16）

²És gonoszt cselekedék az Úr szemei elõtt, mint Jojákim cselekedett vala.

²他行耶和华眼中看为恶的事，像约雅敬一切所行的。

³Mert az Úr haragjáért vala ez Jeruzsálemen és Júdán, míglen elveté õket színe elõl. Sedékiás ugyanis engedetlen lõn a babiloni királynak.

³因为耶和华的怒气向耶路撒冷和犹大发作，直到他把他们从自己的面前赶走。后来，西底家背叛了巴比伦王。

⁴És az õ uralkodásának kilenczedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hónapnak tizedikén eljöve Nabukodonozor, a babiloni király, õ maga és egész serege Jeruzsálemre, és tábort járának ellene, és mindenfelõl sánczot vetének fel ellene.

⁴西底家背叛巴比伦王（王下25:1-2；代下36:17）西底家作王第九年十月十日，巴比伦王尼布甲尼撒率领他的全军来攻打耶路撒冷；他们在城外安营，又在四周筑垒攻城。

⁵És megszállva lõn a város Sedékiásnak tizenegyedik esztendejéig.

⁵于是，城被围困，直到西底家王第十一年。

⁶A negyedik hónapban, a hónapnak kilenczedikén nagy éhség támada a városban, annyira, hogy a föld népének kenyere sem vala.

⁶圣城沦陷，人民被掳（王下25:3-12；代下36:17、19）四月九日，城里饥荒非常严重，甚至那地的人民都断了粮食。

⁷És bevéteték a város, és a harczosok mind elfutának, és éjszaka kimenének a városból a kapu felé, a két kõfal között, a melyek a király kertjénél valának (a Káldeusok pedig a város mellett valának köröskörül) és menének az úton, a mely sík földre viszen.

⁷城终于被攻破了，所有的战士就在夜间从靠近王的花园的两墙中间的那门，逃跑出城。那时迦勒底人在四围攻城；他们就往亚拉巴的方向逃走。

⁸A Káldeusok serege pedig ûzé a királyt, és utólérék Sedékiást a jerikói síkon, mert egész serege elfuta mellõle.

⁸迦勒底人的军队追赶，在耶利哥的原野上把西底家追上了；他的全军都离开他四散了。

⁹Megfogák azért a királyt, és vivék õt a babiloni királyhoz Riblába, a Hamát földére, a ki törvényt monda reá.

⁹他们把王擒住，把他解到哈马地的利比拉巴比伦王那里；他就宣判他的罪。

¹⁰És leöleté a babiloni király a Sedékiás fiait szemei láttára, és Júda minden fejedelmét is leöleté Riblában.

¹⁰巴比伦王在利比拉，当着西底家眼前杀了他的众子，也杀了犹大所有的领袖，

¹¹Sedékiás királynak pedig szemeit tolatá ki, és lánczra vereté és viteté õt a babiloni király Babilonba, és tömlöczbe veté õt halála napjáig.

¹¹并且把西底家的眼睛弄瞎，然后用铜链锁住他。巴比伦王把他带到巴比伦去，关在牢里，直到他去世的日子。

¹²Az ötödik hónapban pedig, a hónapnak tizedikén (ez az esztendõ pedig a tizenkilenczedik esztendeje vala Nabukodonozornak, a babiloni királynak) Nabuzáradán, a vitézek feje, a ki áll vala a babiloni király elõtt, eljöve Jeruzsálembe.

¹²五月十日，就是巴比伦王尼布甲尼撒第十九年，侍立在巴比伦王面前的护卫长尼布撒拉旦来到耶路撒冷。

¹³És felégeté az Úr házát és a király házát, és Jeruzsálemnek minden házait és minden nagy házat felégete tûzzel.

¹³他放火焚烧耶和华的殿和王宫，以及耶路撒冷一切房屋，一切高大的房屋，他都放火烧了。

¹⁴És Jeruzsálem egész kõfalát köröskörül lerontá a Káldeusok mindenféle serege, a kik a vitézek fejével valának.

¹⁴跟随护卫长的迦勒底人全军拆毁了耶路撒冷周围所有的城墙。

¹⁵A községnek szegényeibõl pedig és a többi nép közül, a kik a városban megmaradtak vala, és a szökevények közül, a kik elszöktek vala a babiloni királyhoz, és a sokaságnak maradékából foglyokat vive Nabuzáradán, a vitézek feje.

¹⁵至于人民中最贫穷的、城中剩下的人民，和已经向巴比伦王投降的人，以及剩下的技工，护卫长尼布撒拉旦都掳了去。

¹⁶De a föld szegényei közül ott hagyá Nabuzáradán, a vitézek feje, a szõlõmûveseket és szántóvetõket.

¹⁶至于那地最贫穷的人，护卫长尼布撒拉旦把他们留下，去修理葡萄园和耕种田地。

¹⁷A rézoszlopokat pedig, a melyek az Úr házában valának és a talpakat és a réztengert, a mely az Úr házában vala, összetörék a Káldeusok, és azoknak minden rezét elvivék Babilonba.

¹⁷圣殿被掠（王下25:13-17；代下36:18）耶和华殿的铜柱，以及耶和华殿的铜座和铜海，迦勒底人都打碎了，把所有的铜都运到巴比伦去。

¹⁸A fazekakat is és a lapátokat, a késeket és a medenczéket, a tömjénezõket és a rézedényeket, a melyekkel szolgálnak vala, mind elvivék.

¹⁸他们又把锅、铲子、烛剪、碗、碟子，和敬拜用的一切铜器都拿去了。

¹⁹És a csészéket, a serpenyõket, a medenczéket és a fazekakat, a gyertyatartókat, a tömjénezõket és a serlegeket, a mi arany, aranyban, a mi ezüst, ezüstben, mind elvivé a vitézek feje.

¹⁹此外，碗盆、火鼎、碗、锅、灯台、碟子和奠酒的爵，无论是金的或是银的，护卫长都拿去了。

²⁰Két oszlop, egy réztenger és tizenkét rézökör vala, a melyek a talpak alatt valának, a melyeket Salamon király csináltatott vala az Úr házába. Mindezeknek az edényeknek reze megmérhetetlen vala.

²⁰所罗门王为耶和华的殿所做的两根铜柱、一个铜海、铜海下面的十二头铜牛，和十个铜座，这一切器皿的铜，重得无法可称。

²¹És az oszlopok közül az egyik oszlopnak tizennyolcz sing vala a magassága, és tizenkét sing zsinór éri vala át köröskörül, vastagsága pedig négy ujjnyi, [és belõl] üres vala.

²¹至于那些柱子，每根高八公尺，圆周是五公尺三公分，柱子是空心的。铜的厚度有七十五公厘。

²²Rézgömb vala rajta, és az egyik gömb magassága öt singnyi vala, és a hálók és gránátalmák a gömbön köröskörül mind rézbõl valának, és ilyen a második oszlop, és [ilyenek] a gránátalmák is.

²²柱上有铜柱头，柱头高两公尺三十公分，柱头四周有网子和石榴都是铜的；另一根柱子同样也有石榴。

²³A gránátalma pedig kilenczvenhat vala kifelé, összesen száz gránátalma vala a hálón felül köröskörül.

²³每个网子周围共有一百个石榴，明显可见的有九十六个。

²⁴Elvivé a vitézek feje Seráját is, a fõpapot, és Sofóniást a második papot, és az ajtónak három õrizõjét.

²⁴祭司与朝臣被杀（王下25:18-21）护卫长拿住祭司长西莱雅、副祭司长西番亚和三个守门的；

²⁵És a városból elvive egy fõembert, a ki felügyelõjök vala a harczosoknak, és hetet ama férfiak közül, a kik állanak vala a király elõtt, a kik a városban találtatának, és a seregek fõíródeákját, a ki a föld népét besorozta vala, és hatvan férfiút a föld népe közül, a kik a városban találtatának.

²⁵又从城里拿住一个管理军兵的官长，并且在城里搜获常见王面的七个人，和一个负责召募当地人民的军长书记，又在城中搜获六十个当地的人民。

²⁶És felvevé ezeket Nabuzáradán, a vitézek feje, és elvivé õket a babiloni királyhoz Riblába.

²⁶护卫长尼布撒拉旦把他们拿住，带到利比拉巴比伦王那里。

²⁷És levágatá õket a babiloni király és megöleté õket Riblában, a Hamát földén, és fogságra viteték Júda az õ földérõl.

²⁷巴比伦王击打他们，在哈马地的利比拉把他们处死。这样，犹大人被掳，离开了他们的国土。

²⁸Ennyi az a nép, a melyet fogságra vitete Nabukodonozor a hetedik esztendõben, háromezer és huszonhárom Júdabeli.

²⁸被掳的人数以下是尼布甲尼撒掳去的人民的数目：在他执政第七年，有犹大人三千零二十三名；

²⁹A Nabukodonozor tizennyolczadik esztendejében Jeruzsálembõl nyolczszáz és harminczkét lélek.

²⁹尼布甲尼撒第十八年，从耶路撒冷掳去的，有八百三十二人；

³⁰Nabukodonozor huszonharmadik esztendejében fogságba vitete Nabuzáradán, a vitézek feje hétszáznegyvenöt Júdabelit. Összesen négyezer és hatszáz lélek.

³⁰尼布甲尼撒第二十三年，护卫长尼布撒拉旦掳去犹大人七百四十五名。总数是四千六百人。

³¹Lõn pedig Jojákin júdabeli király fogságának harminczhetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hónak huszonötödikén, felemelé Evil-Merodák, a babiloni király az õ uralkodásának elsõ esztendejében Jojákinnak, a Júda királyának fejét, és kivevé õt a tömlöczbõl.

³¹巴比伦王善待约雅斤（王下25:27-30）犹大王约雅斤被掳后第三十七年，就是巴比伦王以未．米罗达登基的那一年，十二月二十五日，他恩待（“恩待”原文作“使抬起头来”）犹大王约雅斤，把他从狱中领出来，

³²És szépen szóla vele, és királyi székét ama királyoknak széke fölé emelte, a kik vele [valának] Babilonban.

³²并且安慰他，使他的地位高过和他一起在巴比伦的众王。

³³És felcserélé tömlöczbeli ruháit, és mindenkor vele eszik vala ételt, életének minden napjában.

³³又换下他的囚衣，赐他终生常在王面前吃饭。

³⁴És költségére állandó költség adatik vala néki a babiloni királytól minden napra, a halála napjáig, életének minden napjában.

³⁴他的生活费用，在他一生的年日中，每日不断由巴比伦王供应，直到他去世的日子。