1Emlékezzél meg Uram, mi esett meg rajtunk; tekintsd meg és lásd meg gyalázatunkat!
1向耶和华祷告诉苦
2A mi örökségünk idegenekre szállt; házaink a jövevényekéi.
2我们的产业转归外人，我们的房屋归给异族。
3Apátlan árvák lettünk; anyáink, mint az özvegyek.
3我们成为孤儿，没有父亲，我们的母亲好像寡妇一样。
4Vizünket pénzért iszszuk, tûzifánkat áron kapjuk.
4我们所喝的水要用银子买，我们的柴也付代价而得。
5Nyakunknál fogva hajtatunk; elfáradtunk, nincsen nyugtunk.
5我们被人追赶，颈项带上重轭；我们疲乏，得不着歇息。
6Égyiptomnak adtunk kezet, az assziroknak, hogy jóllakjunk kenyérrel.
6我们臣服埃及和亚述，为要得着粮食充饥。
7Apáink vétkeztek; nincsenek; mi hordozzuk vétkeiket.
7我们的先祖犯了罪，现在他们不在了；我们却要担负他们的罪孽。
8Szolgák uralkodnak rajtunk; nincs a ki megszabadítson kezökbõl.
8奴仆辖制我们；没有人救我们脱离他们的手。
9Életünk veszélyeztetésével szerezzük kenyerünket a pusztában levõ fegyver miatt.
9因为旷野有刀剑的威胁，我们要冒生命的危险才得到粮食。
10Bõrünk, mint a kemencze, megfeketedett az éhség lázától.
10我们因饥饿而发烧，我们的皮肤好像火炉一般的热。
11Az asszonyokat meggyalázták Sionban, a szûzeket Júda városaiban.
11妇女在锡安被污辱，处女在犹大的城镇被强暴。
12A fejedelmeket kezökkel akasztották fel; a vének orczáit nem becsülik.
12众领袖被敌人吊起来；长老也不受人尊敬。
13Az ifjak a kézi malmot hordozzák, és a gyermekek a fahordásban botlanak el.
13青年人推磨吃苦；孩童因背木柴而跌倒。
14A vének eltüntek a kapuból, [megszüntek] az ifjak énekelni.
14众长老不再坐在城门口；青年人不再唱歌作乐。
15Oda van a mi szívünk öröme, gyászra fordult a mi körtánczunk.
15我们心里不再欢乐；我们的舞蹈变为哀哭。
16Elesett a mi fejünknek koronája, jaj most nékünk mert vétkeztünk!
16冠冕从我们的头上掉下来。我们有祸了；因为我们犯了罪。
17Ezért lett beteg a mi szívünk, ezekért homályosodtak meg a mi szemeink;
17为了这事，我们心里愁烦；为了这事，我们的眼睛昏花；
18A Sion hegyéért, hogy elpusztult; rókák futkosnak azon!
18因为锡安山荒凉，野狗就在山上到处出没。
19Te Uram örökké megmaradsz; a te királyi széked nemzedékrõl nemzedékre!
19祈求复兴但耶和华啊，你永远坐着为王；你的宝座代代长存。
20Miért feledkezel el örökre mi rólunk? [miért] hagysz el minket hosszú idõre?
20你为什么永远忘记我们？为什么长久离弃我们？
21Téríts vissza Uram magadhoz és visszatérünk; újítsd meg a mi napjainkat, mint régen.
21耶和华啊！除非你真的弃绝我们，你向我们所发的怒气难收，不然，求你使我们归向你，好使我们回转过来；求你更新我们的日子，像古时一样。
22Mert bizony-bizony megvetettél minket; megharagudtál ránk felettébb!
22