1És lõn mikor a fõfarizeusok közül egynek házához ment szombatnapon kenyeret enni, azok leselkednek vala õ utána.
1治好水臌病的人
2És ímé egy vízkóros ember vala õ elõtte.
2正好在他面前有一个患水臌病的人；
3És felelvén Jézus, szóla a törvénytudóknak és a farizeusoknak, mondván: Szabad-é szombat[nap]on gyógyítani?
3耶稣对律法师和法利赛人说：“在安息日治病，可以不可以呢？”
4Azok pedig hallgatának. És õ megfogván azt, meggyógyítá és elbocsátá.
4他们却不出声。耶稣扶着病人，治好他，叫他走了，
5És felelvén nékik, monda: Ki az közületek, a kinek szamara vagy ökre a kútba esik, és nem vonja ki azt azonnal szombatnapon?
5就对他们说：“你们中间谁的儿子或牛在安息日掉在井里，不立刻把他拉上来呢？”
6És nem felelhetnek vala õ ellene semmit ezekre.
6他们不能回答这些话。
7És egy példázatot monda a hivatalosoknak, mikor észre vevé, mimódon válogatják a fõ helyeket; mondván nékik:
7耶稣教训筵席的主人（参箴25:6-7）耶稣看见被邀请的客人选择高位，就用比喻对他们说：
8Mikor valaki lakodalomba hív, ne ülj a fõ helyre; mert netalán náladnál nagyobb tiszteletben álló embert is hivott meg az,
8“你被邀请参加婚筵的时候，不要自己坐在高位上，恐怕有比你更尊贵的客人也被请来；
9És eljövén az, a ki mind téged, mind azt meghívta, ezt mondja majd néked: Engedd ennek a helyet! És akkor szégyennel az utolsó helyre fogsz ülni.
9那请你又请他的人过来对你说：‘请你让位给这个人。’那时你就惭愧地退居末位了。
10Hanem mikor meghívnak, menj el és ülj le az utolsó helyre; hogy mikor eljõ az, a ki téged meghívott, ezt mondja néked: Barátom ülj feljebb! Akkor néked dicsõséged lesz azok elõtt, a kik veled együtt ülnek.
10你被邀请的时候，要坐在末位上，等请你的人过来对你说：‘朋友，请上座。’那时你在同席的人面前才有光彩。
11Mert mindenki, a ki magát felmagasztalja, megaláztatik; és a ki magát megalázza, felmagasztaltatik.
11因为凡高抬自己的，必要降卑；自己谦卑的，必要升高。”
12Monda pedig annak is, a ki õt meghívta: Mikor ebédet vagy vacsorát készítesz, ne hívd barátaidat, se testvéreidet, se rokonaidat, se gazdag szomszédaidat; nehogy viszont õk is meghívjanak téged, és visszafizessék néked.
12耶稣又对邀请他的人说：“你设午餐或晚宴，不要请你的朋友、弟兄、亲戚或富裕的邻舍，恐怕他又回请你，你就得了报答。
13Hanem mikor lakomát készítesz, hívd a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, vakokat:
13你摆筵席的时候，总要邀请那贫穷的、残废的、瘸腿的、瞎眼的，
14És boldog leszel; mivelhogy nem fizethetik vissza néked; mert majd visszafizettetik néked az igazak feltámadásakor.
14那你就有福了。因为他们没有什么可以报答你，义人复活的时候，你必定得着报答。”
15Hallván pedig ezeket egy azok közül, a kik [õ vele] együtt ülnek vala, monda néki: Boldog az, a ki eszik kenyeret az Isten országában.
15婚筵的比喻（参太22:1-10）一起吃饭的人中有一个，听了这些话，就对耶稣说：“在 神的国里吃饭的人有福了。”
16Õ pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva;
16耶稣对他说：“有一个人大摆筵席，请了许多客人。
17És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész!
17到了开席的时候，他打发仆人去对所请的人说：‘请来吧！样样都准备好了。’
18És mindnyájan egyenlõképen kezdék magokat mentegetni. Az elsõ monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem!
18众人一致推辞，头一个说：‘我买了一块地，不得不去看一看，请原谅我。’
19És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem!
19另一个说：‘我买了五对牛，要去试一试，请原谅我。’
20A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek.
20又一个说：‘我刚结了婚，不能去。’
21Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az õ urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az õ szolgájának: Eredj hamar a város utczáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat és vakokat hozd be ide.
21仆人回来把这些事告诉他主人，家主就发怒，对仆人说：‘快到城里大街小巷去，把贫穷的、残废的、瞎眼的、瘸腿的，都领到这里来。’
22És monda a szolga: Uram, meglett a mint parancsolád, és mégis van hely.
22仆人说：‘主啊，你所吩咐的已经办了，还有空位。’
23Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejõni [mindenkit], hogy megteljék az én házam.
23主人就对仆人说：‘你出去到路边篱畔，勉强人进来，好把我的屋子坐满。
24Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat.
24我告诉你们，先前请的那些人，一个也不得尝我的筵席。’”
25Megy vala pedig õ vele nagy sokaság; és megfordulván, monda azoknak:
25作门徒的代价（参太10:37-38）有许多人与耶稣同行，他转身对他们说：
26Ha valaki én hozzám jõ, és meg nem gyûlöli az õ atyját és anyját, feleségét és gyermekeit, fitestvéreit és nõtestvéreit, sõt még a maga lelkét is, nem lehet az én tanítványom.
26“如果有人到我这里来，爱我不超过爱（“爱我不超过爱”原文作“不恨”）自己的父母、妻子、儿女、兄弟、姊妹，甚至自己的性命，就不能作我的门徒。
27És valaki nem hordozza az õ keresztjét, és én utánam jõ, nem lehet az én tanítványom.
27凡不背着自己的十字架跟随我的，也不能作我的门徒。
28Mert ha közületek valaki tornyot akar építeni, nemde elõször leülvén felszámítja a költséget, ha van-é mivel elvégezze?
28你们当中有谁要盖一座楼，不先坐下计算费用，能不能盖成呢？
29Nehogy minekutána fundamentomot vetett, és elvégezni nem bírja, csúfolni kezdje õt mindenki, a ki látja,
29恐怕安了地基，而不能完成，所有看见的人都讥笑他，
30Ezt mondván: Ez az ember elkezdette az építést, és nem bírta véghez vinni!
30说：‘这个人开了工，却不能完工。’
31Vagy valamely király, mikor háborúba megy, hogy egy másik királlyal megütközzék, nemde leülvén elõször tanácskozik, hogy tízezerrel szembeszállhat-é azzal, a ki õ ellene húszezerrel jött?
31或者一个王去和别的王打仗，哪有不先坐下想想，能否用一万兵去抵抗那领两万来攻打他的呢？
32Mert különben még mikor amaz távol van, követséget küldvén, megkérdezi a békefeltételeket.
32如果不能，就该趁对方还远的时候，派使者去谈判和平的条件。
33Ezenképen azért valaki közületek búcsút nem vesz minden javaitól, nem lehet az én tanítványom.
33这样，你们中间不论谁，如果不撇下一切所有的，就不能作我的门徒。
34Jó a só: de ha a só megízetlenül, mivel sózzák meg?
34“盐本来是好的，但如果失了味，怎能使它再咸呢？
35Sem a földre, sem a trágyára nem alkalmas: kivetik azt. A kinek van füle a hallásra, hallja.
35或用在田里，或放在粪里，都不合适；只好扔在外面。有耳可听的，就应当听。”