¹Lõn pedig a [húsvét] szombatját követõ második szombaton, hogy a vetések között méne által és az õ tanítványai gabonafejeket szaggatván és azokat kezeikkel kimorzsolván, ettek.

¹安息日的主（太12:1-8；可2:23-28）

²Némelyek pedig a farizeusok közül mondának nékik: Miért cselekszitek azt, a mit szombatnapokon nem szabad cselekedni?

²有几个法利赛人说：“你们为什么作安息日不可作的事呢？”

³És felelvén Jézus, monda nékik: Nem olvastátok-é, mit cselekedett Dávid, mikor megéhezett õ és a kik vele voltak?

³耶稣回答：“大卫和跟他在一起的人，在饥饿的时候所作的，你们没有念过吗？

⁴Mi módon ment be az Úrnak házába és vette el a szent kenyereket és ette meg és adott azoknak is, a kik vele voltak, a melyeket [pedig] nem szabad megenni, hanem csak a papoknak?

⁴他不是进了　神的殿，吃了陈设饼，也给跟他在一起的人吃吗？这饼除了祭司以外，别的人是不可以吃的。”

⁵És monda nékik: Az embernek Fia ura a szombatnak is.

⁵他又对他们说：“人子是安息日的主。”

⁶Lõn pedig más szombaton is, hogy õ a zsinagógába méne és taníta, és vala ott egy ember, a kinek a jobb keze száradt volt.

⁶治好手枯的人（太12:9-14；可3:1-6）另一个安息日，耶稣进入会堂教导人，在那里有一个人，右手枯干，

⁷Az írástudók és farizeusok pedig leselkedének õ utána, ha vajjon gyógyít-e majd szombatnapon, hogy vádat találjanak ellene.

⁷经学家和法利赛人要看他会不会在安息日治病，好找把柄控告他。

⁸Õ pedig tudván azoknak gondolatait, monda a száradt kezû embernek: Kelj fel és állj elõ! És felkelvén, elõálla.

⁸耶稣知道他们的意念，就对那一只手枯干了的人说：“起来，站在当中！”那人就起来站着。

⁹Monda azért nékik Jézus: Valamit kérdek tõletek: Szabad-é szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni? az életet megtartani, vagy elveszteni?

⁹耶稣对他们说：“我问你们：在安息日哪一样是可以作的呢：作好事还是坏事？救命还是害命？”

¹⁰És körültekintve mindnyájokon, monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Az pedig úgy cselekedék, és keze oly éppé lõn, mint a másik.

¹⁰他环视周围所有的人，就对那人说：“伸出你的手来！”他把手一伸，手就复原了。

¹¹Azok pedig eltelének esztelenséggel és beszélgetnek vala egymás közt, hogy mit cselekedjenek Jézussal?

¹¹他们却大怒，彼此商议怎样对付耶稣。

¹²És lõn azokban a napokban, kiméne a hegyre imádkozni, és az éjszakát az Istenhez való imádkozásban tölté el.

¹²选立十二使徒（太10:2-4；可3:16-19。参徒1:13）在那些日子，有一次耶稣出去到山上祷告，整夜祷告　神。

¹³És mikor megvirrada, elõszólítá az õ tanítványait és kiválaszta azok közül tizenkettõt, a kiket apostoloknak is neveze:

¹³天亮以后，他把门徒叫来，从他们中间挑选了十二个人，称他们为使徒，

¹⁴Simont, a kit Péternek is neveze, és Andrást, annak testvérét, Jakabot és Jánost, Filepet és Bertalant,

¹⁴就是西门（又给他起名叫彼得），和他弟弟安得烈，以及雅各、约翰、腓力、巴多罗迈、

¹⁵Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát, és Simont, a ki Zelotesnek nevezteték,

¹⁵马太、多马、亚勒腓的儿子雅各、称为激进派的西门、

¹⁶Júdást, a Jakab [fiát] és Iskariotes Júdást, a ki árulóvá is lõn;

¹⁶雅各的儿子犹大，和出卖主的加略人犹大。

¹⁷És alámenvén õ velök, megálla a síkságon, és az õ tanítványainak serege és a népnek nagy sokasága egész Júdeából és Jeruzsálembõl és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, a kik jöttek, hogy hallgassák õt és meggyógyíttassanak betegségeikbõl.

¹⁷论福论祸（太5:1-12）耶稣和他们下了山，站在平地上，有一大群门徒同他在一起，又有一大批从犹太全地、耶路撒冷和推罗、西顿海边来的人。

¹⁸És a kik tisztátalan lelkektõl gyötrettek, meggyógyulának.

¹⁸他们要听他讲道，也要他们的疾病得医好。还有一些被污灵缠扰的也痊愈了。

¹⁹És az egész sokaság igyekezik vala õt illetni: mert erõ származék belõle, és mindeneket meggyógyíta.

¹⁹群众都设法摸他，因为有能力从他身上出来，治好众人。

²⁰Õ pedig felemelvén szemeit az õ tanítványaira, monda: Boldogok [vagytok] ti szegények: mert tiétek az Isten országa.

²⁰耶稣抬头看着门徒，说：“贫穷的人有福了，因为　神的国是你们的。

²¹Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek. Boldogok ti, kik most sírtok: mert nevetni fogtok.

²¹饥饿的人有福了，因为你们要得饱足。哀哭的人有福了，因为你们将要喜乐。

²²Boldogok lesztek, mikor titeket az emberek gyûlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek Fiáért.

²²世人为人子的缘故憎恨你们、排斥你们、辱骂你们，弃绝你们的名好像弃绝恶物，你们就有福了。

²³Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert ímé a ti jutalmatok bõséges a mennyben; hiszen hasonlóképen cselekedtek a prófétákkal az õ atyáik.

²³那时你们应该欢喜跳跃，因为你们在天上的赏赐是大的，他们的祖先对待先知也是这样。

²⁴De jaj néktek, gazdagoknak, mert elvettétek a ti vigasztalástokat.

²⁴“然而你们富有的人有祸了，因为你们已经得了你们的安慰。

²⁵Jaj néktek, kik beteltetek; mert éhezni fogtok. Jaj néktek, kik most nevettek; mert sírni és jajgatni fogtok.

²⁵你们饱足的人有祸了，因为你们将要饥饿。你们喜乐的人有祸了，因为你们将要痛哭。

²⁶Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felõletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az õ atyáik.

²⁶人都说你们好的时候，你们就有祸了，因为你们的祖先对待假先知也是这样。

²⁷De néktek mondom, kik [engem] hallgattok: Szeressétek ellenségeiteket, jól tegyetek azokkal, a kik titeket gyûlölnek,

²⁷当爱仇敌（太5:39-42）“只是我告诉你们听道的人：当爱你们的仇敌，善待恨你们的人。

²⁸Áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, a kik titeket háborgatnak.

²⁸咒诅你们的，要为他们祝福，凌辱你们的，要为他们祷告。

²⁹A ki [egyik] arczodat megüti, fordítsd néki a másikat is; és attól, a ki felsõ ruhádat elveszi, ne vond meg alsó ruhádat se.

²⁹有人打你一边的脸，把另一边也转给他打；有人拿你的外衣，连内衣也让他拿去。

³⁰Mindennek pedig, a ki tõled kér, adj; és attól, a ki elveszi a tiédet, ne kérd vissza.

³⁰向你求的，就给他；有人拿去你的东西，不用再要回来。

³¹És a mint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképen cselekedjetek azokkal.

³¹你们愿意人怎样待你们，你们就应当怎样待人。

³²Mert ha [csak] azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, mi jutalmatok van? Hiszen a bûnösök is szeretik azokat, a kik õket szeretik.

³²如果单爱那些爱你们的人，那有什么好处呢？罪人也爱那些爱他们的人。

³³És ha [csak] azokkal tesztek jól, a kik veletek jól tesznek, mi jutalmatok van? Hiszen a bûnösök is ugyanazt cselekszik.

³³如果只善待那些善待你们的人，那有什么好处呢？罪人也会这样行。

³⁴És ha [csak] azoknak adtok kölcsönt, a kiktõl reménylitek, hogy visszakapjátok, mi jutalmatok van? Hiszen a bûnösök is adnak kölcsönt a bûnösöknek, hogy ugyanannyit kapjanak vissza.

³⁴如果借给人，又指望向人收回，那有什么好处呢？罪人也借给罪人，要如数收回。

³⁵Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt, semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos [Istennek] fiai lesztek: mert õ jóltévõ a háládatlanokkal és gonoszokkal.

³⁵你们要爱仇敌，善待他们；借出去，不要指望偿还；这样你们的赏赐就大了，你们也必作至高者的儿子，因为　神自己也宽待忘恩的和恶人。

³⁶Legyetek azért irgalmasok, mint a ti Atyátok is irgalmas.

³⁶你们要仁慈像你们的父仁慈一样。

³⁷Ne ítéljetek és nem ítéltettek; ne kárhoztassatok és nem kárhoztattok; megbocsássatok, néktek is megbocsáttatik;

³⁷不可判断（太7:1-5）“你们不要判断人，就必不受判断；不要定人的罪，就必不被定罪；要饶恕人，就必蒙饶恕；

³⁸Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, a melylyel ti mértek.

³⁸要给人，就必有给你们的；并且要用十足的升斗，连按带摇，上尖下流地倒在你们怀里；因为你们用什么升斗量给人，就必用什么升斗量给你们。”

³⁹Példabeszédet is monda nékik: Vajjon a vak vezetheti-é a világtalant? avagy nem mindketten a verembe esnek-é?

³⁹耶稣又用比喻对他们说：“瞎子怎能给瞎子领路呢？两个人不都要掉在坑里吗？

⁴⁰Nem feljebb való a tanítvány az õ mesterénél; hanem mikor tökéletes lesz, mindenki olyan lesz, mint a mestere.

⁴⁰学生不能胜过老师，所有学成的，不过和老师一样。

⁴¹Miért nézed pedig a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, mely a te saját szemedben van, nem veszed észre?

⁴¹为什么看得见你弟兄眼中的木屑，却想不到自己眼中的梁木呢？

⁴²Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Atyámfia, hadd vessem ki a szálkát a te szemedbõl, holott te a te szemedben lévõ gerendát nem látod. Te képmutató, vesd ki elõször a gerendát a te szemedbõl és azután gondolj arra, hogy kivesd a szálkát, a mely a te atyádfia szemében van.

⁴²你不看见自己眼中的梁木，怎能对你弟兄说：‘弟兄，容我除去你眼中的木屑’呢？伪君子啊！先去掉自己眼中的梁木，才能看得清楚，好去掉弟兄眼中的木屑。

⁴³Nem jó fa az, a mely romlott gyümölcsöt terem; és nem romlott fa az, a mely jó gyümölcsöt terem.

⁴³坏树不能结好果子（太7:16-20，12:33-35）“因为好树不能结坏果子，坏树不能结好果子。

⁴⁴Mert minden fa az õ tulajdon gyümölcsérõl ismertetik meg; mert a tövisrõl nem szednek fügét, sem a szederindáról nem szednek szõlõt.

⁴⁴凭着果子就可以认出树来。人不能从荆棘上采无花果，也不能从蒺藜里摘葡萄。

⁴⁵A jó ember az õ szívének jó kincsébõl hoz elõ jót; és a gonosz ember az õ szívének gonosz kincsébõl hoz elõ gonoszt: mert a szívnek teljességébõl szól az õ szája.

⁴⁵良善的人从心中所存的良善发出良善，邪恶的人从心中所存的邪恶发出邪恶；因为心中所充满的，口里就说出来。

⁴⁶Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, a miket mondok?

⁴⁶听道要行道（太7:24-27）“你们为什么称呼我‘主啊！主啊！’却不遵行我的吩咐呢？

⁴⁷Valaki én hozzám jõ és hallgatja az én beszédimet és azokat megtartja, megmondom néktek, mihez hasonló.

⁴⁷每一个到我跟前，听我的话并且去行的，我要指示你们他像什么人。

⁴⁸Hasonló valamely házépítõ emberhez, a ki leásott és mélyre hatolt, és kõsziklára vetett fundamentomot: mikor aztán árvíz lett, beleütközött a folyóvíz abba a házba, de azt meg nem mozdíthatta: mert kõsziklán épült.

⁴⁸他像一个人建造房屋，挖深了地，把根基建在磐石上。大水泛滥的时候，急流冲击那房屋，不能使它动摇，因为它建造得好。

⁴⁹A ki pedig hallgatja, de nem tartja meg, hasonló ahhoz az emberhez, a ki [csak] a földön építette házát fundamentom nélkül: a melybe beleütközvén a folyóvíz, azonnal összeomlott; és nagy lett annak a háznak romlása.

⁴⁹但那听见而不遵行的，就像人在地上建屋，没有根基，急流一冲，就立刻倒塌，毁坏得很厉害。”