1Mit mondunk tehát, hogy Ábrahám a mi atyánk nyert volna test szerint?
1亚伯拉罕因信称义
2Mert ha Ábrahám cselekedetekbõl igazult meg, van mivel dicsekedjék, de nem az Isten elõtt.
2亚伯拉罕若是因行为称义，就有可夸的，只是不能在 神面前夸口。
3Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az õ néki igazságul.
3经上怎么样说呢？”亚伯拉罕信 神，这就算为他的义。”
4Annak pedig, a ki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelembõl, hanem tartozás szerint;
4作工的得工资，不算是恩典，是他应得的。
5Ellenben annak, a ki nem munkálkodik, hanem hisz abban, a ki az istentelent megigazítja, az õ hite tulajdoníttatik igazságul.
5可是，那不作工而只信那称不敬虔的人为义的 神的，他的信就算为义了。
6A mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, a kinek az Isten igazságot tulajdonít cselekedetek nélkül.
6大卫也是这样说，那不靠行为而蒙 神算为义的人是有福的！
7Boldogok, a kiknek megbocsáttattak az õ hamisságaik, és a kiknek elfedeztettek az õ bûneik.
7“过犯得蒙赦免，罪恶得到遮盖的人，是有福的；
8Boldog ember az, a kinek az Úr bûnt nem tulajdonít.
8主不算为有罪的，这人是有福的。”
9Ez a boldogság tehát a zsidónak, vagy a pogánynak is [tulajdoníttatik- ]é? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a hit tulajdoníttaték igazságul.
9这样看来，那有福的人，是指受割礼的呢，还是指没有受割礼的呢？因为我们说：“亚伯拉罕的信算为他的义。”
10Miképen tulajdoníttaték tehát? Körülmetélt vagy körülmetéletlen állapotában? Nem körülmetélt, hanem körülmetéletlen állapotában.
10那么，是怎样算的呢？是在他受割礼以后呢，还是在他受割礼之前呢？不是在他受割礼以后，而是在他受了割礼以前。
11És a körülmetélkedés jegyét körülmetéletlenségében [tanusított] hite igazságának pecsétjéül nyerte: hogy atyja legyen mindazoknak, a kik körülmetéletlen létökre hisznek, hogy azoknak is tulajdoníttassék az igazság;
11他领受了割礼为记号，作他受割礼之前因信称义的印证，使他作所有没有受割礼而信之人的父，使他们也被算为义；
12És [hogy] atyja [legyen] a körülmetélteknek is, azoknak, a kik nemcsak körülmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében [tanusított] hitének nyomdokait.
12又作受割礼之人的父，就是作那些不仅受割礼，并且照着我们祖宗亚伯拉罕未受割礼时就信的那脚踪而行之人的父。
13Mert nem a törvény által adatott az ígéret Ábrahámnak, vagy az õ magvának, hogy e világnak örököse lesz, hanem a hitnek igazsága által.
13 神应许的他必能成就原来 神给亚伯拉罕和他后裔承受世界的应许，并不是因着律法，而是借着因信而来的义。
14Mert ha azok az örökösök, kik a törvénybõl valók, hiábavalóvá lett a hit, és haszontalanná az ígéret:
14如果属于律法的人才能成为后嗣，信就没有作用，应许也就落空了。
15Mert a törvény haragot nemz: a hol pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet sincsen.
15因为律法带来刑罚，没有律法，就没有违背律法的事。
16Azért hitbõl, hogy kegyelembõl [legyen;] hogy erõs legyen az ígéret az egész magnak; nemcsak a törvénybõl valónak, hanem az Ábrahám hitébõl valónak is, a ki mindnyájunknak atyánk
16所以，成为后嗣是因着信，为的是要按着 神的恩典，使给所有后裔的应许坚定不移，不但临到那属于律法的人，也临到那效法亚伯拉罕而信的人。亚伯拉罕在 神面前作我们众人的父，
17(A mint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged ) az elõtt, az Isten elõtt, a kiben hitt, a ki a holtakat megeleveníti, és azokat, a melyek nincsenek, elõszólítja mint meglevõket.
17如经上所记：“我已经立了你作万国的父。”他所信的，是叫死人得生命、使无变为有的 神。
18A ki reménység ellenére reménykedve hitte, hogy sok népnek atyjává lesz, a szerint, a mint megmondatott: Így lészen a te magod.
18在他没有盼望的时候，仍然怀着盼望去信，因此就成了万国的父，正如 神所说：“你的后裔将要这样众多。”
19És hitében erõs lévén, nem gondolt az õ már elhalt testére, mintegy százesztendõs lévén, sem Sárának elhalt méhére;
19他快到一百岁的时候，想到自己的身体好像已经死了，撒拉也不能生育，他的信心还是不软弱，
20Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erõs volt a hitben, dicsõséget adván az Istennek,
20也没有因着不信而疑惑 神的应许，反倒坚信不移，把荣耀归给 神，
21És teljesen elhitte, hogy a mit õ ígért, meg is cselekedheti.
21满心相信 神所应许的， 神必能成就。
22Azért is tulajdoníttaték néki igazságul.
22因此，这就算为他的义。
23De nemcsak õ érette iratott meg, hogy tulajdoníttaték néki [igazságul,]
23“算为他的义”这一句话，不是单为他写的，
24Hanem mi érettünk is, a kiknek majd tulajdoníttatik, azoknak tudniillik, a kik hisznek Abban, a ki feltámasztotta a mi Urunkat a Jézust a halálból,
24也是为我们这将来得算为义的人写的，就是为我们这信 神使我们的主耶稣从死人中复活的人写的。
25Ki a mi bûneinkért [halálra] adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.
25耶稣为我们的过犯被交去处死，为我们的称义而复活。