¹Mikor te közötted jövendõmondó, vagy álomlátó támad és jelt vagy csodát ád néked;

¹Pidage hoolsasti kõike, mida ma teid käsin! Ära lisa sellele midagi juurde ja ära võta sellest midagi ära!

²Ha bekövetkezik is az a jel vagy a csoda, a melyrõl szólott vala néked, mondván: Kövessünk idegen isteneket, a kiket te nem ismersz, és tiszteljük azokat:

²Kui su keskel tõuseb prohvet või unenägija ja ta lubab sulle tunnustähe või imeteo,

³Ne hallgass efféle jövendõmondónak beszédeire, vagy az efféle álomlátóra; mert az Úr, a ti Istenetek kísért titeket, hogy megtudja, ha szeretitek-é az Urat, a ti Isteneteket teljes szívetekbõl, és teljes lelketekbõl?

³ja see tunnustäht või imetegu sünnib, millest ta sulle rääkis, öeldes: 'Käigem teiste jumalate järel, keda sa ei ole tundnud, ja teenigem neid!',

⁴Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és õt féljétek, és az õ parancsolatait tartsátok meg, és az õ szavára hallgassatok, õt tiszteljétek, és õ hozzá ragaszkodjatok.

⁴siis ära kuula selle prohveti või selle unenägija sõnu, sest Issand, teie Jumal, katsub teid, et teada saada, kas te armastate Issandat, oma Jumalat, kõigest oma südamest ja kõigest oma hingest.

⁵Az a jövendõmondó pedig vagy álomlátó ölettessék meg; mert pártütést hirdetett az Úr ellen, a ti Istenetek ellen, a ki kihozott titeket Égyiptom földébõl, és megszabadított téged a szolgaságnak házából; hogy elfordítson téged arról az útról, a melyet parancsolt néked az Úr, a te Istened, hogy azon járj. Gyomláld ki azért a gonoszt magad közül.

⁵Te peate käima Issanda, oma Jumala järel, ja te peate teda kartma, pidama tema käske, kuulama tema häält, teenima teda ja hoidma tema poole!

⁶Ha testvéred, a te anyádnak fia, vagy a te fiad vagy leányod, vagy a kebleden lévõ feleség, vagy lelki-testi barátod titkon csalogat, mondván: Nosza menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek sem te, sem atyáid.

⁶Aga see prohvet või unenägija surmatagu, sest ta on käskinud taganeda Issandast, teie Jumalast, kes tõi teid ära Egiptusemaalt ja lunastas sind orjusekojast, et sind hukutada teelt, mida Issand, su Jumal, sind on käskinud käia. Nõnda kõrvalda kurjus enese keskelt!

⁷Ama népek istenei közül, a kik körültetek vannak, közel hozzád vagy távol tõled, a földnek [egyik] végétõl a [másik] végéig:

⁷Kui su vend, su ema poeg, või su oma poeg või tütar või naine, kes su süles on, või su sõber, kes sulle on nagu su enese hing, ahvatleb sind salaja, öeldes: 'Lähme ja teenime teisi jumalaid!', keda ei ole tundnud sina ise ega su vanemad,

⁸Ne engedj néki, és ne hallgass reá, ne nézz reá szánalommal, ne kíméld és ne rejtegesd õt;

⁸nende rahvaste jumalaist, kes asuvad teil ümberkaudu, lähemal sinule või kaugemal sinust, maa äärest ääreni,

⁹Hanem megölvén megöljed õt; a te kezed legyen elõször rajta az õ megölésére, azután pedig az egész népnek keze.

⁹siis ära tee tema nõu järgi ja ära kuula teda! Su silm ei tohi halastada tema peale ega armu anda; sa ei tohi teda varjata,

¹⁰Kövekkel kövezd meg õt, hogy meghaljon; mert azon igyekezett, hogy elfordítson téged az Úrtól, a te Istenedtõl, a ki kihozott téged Égyiptomnak földébõl, a szolgaságnak házából;

¹⁰vaid sa pead tema tapma: sinu käsi olgu esimesena tema kallal teda surmamas, ja seejärel kogu rahva käsi!

¹¹És hallja meg az egész Izráel, és féljenek és ne cselekedjenek többé ahhoz hasonló gonoszt te közötted.

¹¹Viska ta kividega surnuks, sest ta on püüdnud sind lahutada Issandast, su Jumalast, kes tõi sind ära Egiptusemaalt, orjusekojast!

¹²Ha valamelyikben a te városaid közül, a melyeket az Úr, a te Istened ád néked, hogy ott lakjál, ezt hallod mondani:

¹²Kogu Iisrael kuulgu seda ja kartku, ja ärgu tehku enam seesugust kurja sinu keskel!

¹³Emberek jöttek ki közüled, istentelenségnek fiai, és elfordítják városuk lakosait, mondván: Nosza, menjünk és tiszteljünk idegen isteneket, a kiket nem ismertetek:

¹³Kui sa kuuled mõnes oma linnas, mille Issand, su Jumal, annab sulle elamiseks, räägitavat,

¹⁴Akkor keress, kutass és szorgalmatosan tudakozódjál, és ha igaz, és bizonyos a dolog, és megtörtént az efféle útálatosság közötted:

¹⁴et su keskelt on välja läinud kõlvatuid mehi, kes hukutavad oma linna elanikke, öeldes: 'Lähme ja teenime teisi jumalaid, keda te ei ole tundnud!',

¹⁵Hányd kard élére annak a városnak lakosait; áldozd fel azt mindenestõl, a mi benne van; a barmát is kard élére [hányd.]

¹⁵siis otsi ja uuri ja küsitle hästi, ja vaata, kui asi on kindlaks tehtud, see jäledus on su keskel sündinud,

¹⁶És a mi préda van benne, hordd mind együvé az õ piaczának közepére, és égesd meg a várost tûzzel és annak minden prédáját is teljes áldozatul az Úrnak, a te Istenednek, és legyen rom mind örökké, [és] soha többé fel ne építtessék.

¹⁶siis löö mõõgateraga kindlasti maha selle linna elanikud; hävita mõõgateraga linn ja kõik, kes seal sees on, ka selle loomad!

¹⁷Ne ragadjon semmi a te kezedhez abból az átokra valóból, hogy szûnjék meg az Úr haragjának búsulása, és könyörületes legyen hozzád, és könyörüljön rajtad, és megszaporítson téged, a miképen megesküdt a te atyáidnak,

¹⁷Ja kogu kokku kõik sellest saadav saak keset turgu ja põleta tulega linn ja kõik sellest saadud saak täisohvriks Issandale, oma Jumalale; see jäägu igaveseks ajaks ahervaremeks, seda ärgu ehitatagu enam üles!

¹⁸Ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, megtartván minden õ parancsolatát, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy azt cselekedjed, a mi igaz az Úrnak, a te Istenednek szemei elõtt.

¹⁸Aga sinu kätte ärgu jäägu midagi sellest hävitatavast, et Issand pöörduks oma tulisest vihast, annaks sulle armu, halastaks su peale ja teeks sind paljuks, nagu ta su vanemaile on vandega tõotanud,

¹⁹kui sa kuulad Issanda, oma Jumala häält, pidades kõiki tema käske, mis ma täna sulle annan, ja tehes, mis õige on Issanda, su Jumala silmis!