¹És harmadnapon menyegzõ lõn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja;

¹Ja kolmandal päeval olid pulmad Galilea Kaanas ja Jeesuse ema oli seal.

²És Jézus is meghivaték az õ tanítványaival együtt a menyegzõbe.

²Ka Jeesus ja ta jüngrid olid kutsutud pulma.

³És elfogyván a bor, a Jézus anyja monda néki: Nincs boruk.

³Aga kui veinist tuli puudus, ütles Jeesuse ema talle: 'Neil ei ole enam veini.'

⁴Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony? Nem jött még el az én órám.

⁴Jeesus ütles talle: 'Mis on sul minuga asja, naine? Minu tund ei ole veel tulnud.'

⁵Mond az õ anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

⁵Ta ema ütles teenritele: 'Mida iganes tema teile ütleb, seda tehke!'

⁶Vala pedig ott hat kõveder elhelyezve a zsidók tisztálkodási módja szerint, melyek közül egybe-egybe két-három métréta fér vala.

⁶Seal oli aga kuus kivianumat juutide puhastuskombe pärast, igaühte võis mahtuda vähemalt sada liitrit.

⁷Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket vízzel. És megtölték azokat színig.

⁷Jeesus ütles neile: 'Täitke anumad veega!' Ja nad täitsid need ääretasa.

⁸És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

⁸Ja ta ütles neile: 'Ammutage nüüd ja viige pulmavanemale!' Ja nemad viisid.

⁹A mint pedig megízlelé a násznagy a borrá lett vizet, és nem tudja vala, honnét van, (de a szolgák tudták, a kik a vizet merítik vala), szólítá a násznagy a võlegényt,

⁹Aga kui pulmavanem maitses vett, mis oli muutunud veiniks, ega teadnud, kust see on - teenrid aga, kes olid vee ammutanud, teadsid seda -, siis pulmavanem kutsus peigmehe

¹⁰És monda néki: Minden ember a jó bort adja fel elõször, és mikor megittasodtak, akkor az alábbvalót: te a jó bort ekkorra tartottad.

¹⁰ja ütles talle: 'Igaüks paneb esmalt lauale hea veini, ja kui juba küllalt on joodud, lahjema; sina aga oled hoidnud hea veini praeguseni alles.'

¹¹Ezt az elsõ jelt a galileai Kánában tevé Jézus, és megmutatá az õ dicsõségét; és hivének benne az õ tanítványai.

¹¹See tegu Galilea Kaanas oli esimene tunnustäht, millega Jeesus avaldas oma kirkust, nõnda et ta jüngrid jäid temasse uskuma.

¹²Azután leméne Kapernaumba, õ és az õ anyja és a testvérei és tanítványai; és ott maradának néhány napig,

¹²Pärast seda läks Jeesus koos oma ema ja vendade ja jüngritega alla Kapernauma ja viibis seal mõned päevad.

¹³Mert közel vala a zsidók husvétja, és felméne Jézus Jeruzsálembe.

¹³Juutide paasapühad olid lähedal, ja Jeesus läks üles Jeruusalemma.

¹⁴És [ott] találá a templomban az ökrök, juhok és galambok árúsait és a pénzváltókat, a mint ülnek vala:

¹⁴Ja ta leidis pühakojas neid, kes müüsid härgi ja lambaid ja tuvisid, ja rahavahetajaid istumas.

¹⁵És kötélbõl ostort csinálván, kiûzé mindnyájokat a templomból, az ökröket is a juhokat is; és a pénzváltók pénzét kitölté, az asztalokat pedig feldönté;

¹⁵Ja ta tegi paeltest piitsa ning ajas pühakojast välja kõik, nii lambad kui härjad, ja ta puistas laiali rahavahetajate mündid ning lükkas kummuli nende lauad

¹⁶És a galambárúsoknak monda: Hordjátok el ezeket innen; ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává.

¹⁶ja ütles tuvimüüjatele: 'Viige need siit minema! Ärge tehke minu Isa koda kaubakojaks!'

¹⁷Megemlékezének pedig az õ tanítványai, hogy meg van írva: A te házadhoz való féltõ szeretet emészt engem.

¹⁷Tema jüngritele tuli meelde, et on kirjutatud: 'Kiivus sinu koja pärast neelab mu ära.'

¹⁸Felelének azért a zsidók és mondának néki: Micsoda jelt mutatsz nékünk, hogy ezeket cselekszed?

¹⁸Siis ütlesid juudid Jeesusele: 'Mis tunnustähte sa meile näitad, et sa nõnda tohid teha?'

¹⁹Felele Jézus és monda nékik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt megépítem azt.

¹⁹Jeesus vastas: 'Lammutage see tempel, ja ma püstitan selle kolme päevaga uuesti!'

²⁰Mondának azért a zsidók: Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt megépíted azt?

²⁰Siis ütlesid juudid: 'Seda templit on ehitatud nelikümmend kuus aastat, ja sina püstitad selle kolme päevaga uuesti?'

²¹Õ pedig az õ testének templomáról szól vala.

²¹Aga tema mõtles 'templi' all oma ihu.

²²Mikor azért feltámadt a halálból, megemlékezének az õ tanítványai, hogy ezt mondta; és hivének az írásnak, és a beszédnek, a melyet Jézus mondott vala.

²²Siis, kui ta oli üles tõusnud surnuist, tuli ta jüngritele meelde, et ta seda oli öelnud, ja nad uskusid kirja ning sõna, mis Jeesus oli öelnud.

²³A mint pedig Jeruzsálemben vala husvétkor az ünnepen, sokan hivének az õ nevében, látván az õ jeleit, a melyeket cselekszik vala.

²³Aga kui Jeesus oli paasapühadel Jeruusalemmas, hakkasid paljud tema nimesse uskuma, nähes tunnustähti, mida ta tegi.

²⁴Maga azonban Jézus nem bízza vala magát reájok, a miatt, hogy õ ismeré mindnyájokat,

²⁴Kuid Jeesus ise ei usaldanud ennast nende kätte, sest ta tundis inimesi,

²⁵És mivelhogy nem szorult rá, hogy valaki bizonyságot tegyen az emberrõl; mert magától [is] tudta, mi volt az emberben.

²⁵ning tal ei olnud tarvis, et keegi oleks andnud tunnistust teise inimese kohta, sest ta teadis, mis oli inimeses.