¹És mindjárt reggel tanácsot tartván a fõpapok a vénekkel és írástudókkal, és az egész tanács, megkötözvén Jézust, elvivék és átadák Pilátusnak.

¹Ja kohe varahommikul, kui ülempreestrid koos vanemate ja kirjatundjatega ning terve Suurkohus olid langetanud otsuse, viisid nad Jeesuse aheldatult ära ning andsid Pilaatuse kätte.

²És megkérdé õt Pilátus: Te vagy-é a zsidók királya? Õ pedig felelvén, monda néki: Te mondod.

²Ja Pilaatus küsis temalt: 'Kas sina oled juutide kuningas?!' Jeesus aga kostis talle: 'Need on sinu sõnad.'

³És erõsen vádolják vala õt a fõpapok.

³Ja ülempreestrid kaebasid palju ta peale.

⁴Pilátus pedig ismét megkérdé õt, mondván: Semmit sem felelsz-é? Ímé, mennyi tanúbizonyságot szólnak ellened!

⁴Aga Pilaatus küsis temalt taas: 'Kas sa midagi ei vasta? Vaata, kui palju nad su peale kaebavad!'

⁵Jézus pedig semmit sem felele, annyira hogy Pilátus elcsudálkozék.

⁵Aga Jeesus ei vastanud enam midagi, nii et Pilaatus pani imeks.

⁶Ünnepenként pedig egy foglyot szokott vala elbocsátani nékik, a kit épen óhajtának.

⁶Aga pühade eel tavatses maavalitseja vabaks lasta ühe vangi, keda nad palusid.

⁷Vala pedig egy Barabbás nevû, megkötöztetve ama lázadókkal együtt, a kik a lázadás alkalmával gyilkosságot követtek vala el.

⁷Koos mässumeestega, kes olid mässu ajal mõrva toime pannud, oli aheldatud üks Barabase-nimeline mees.

⁸És a sokaság kiáltván, kezdé kérni [Pilátust] arra, a mit mindenkor megtesz vala nékik.

⁸Ja üles tulnud rahvahulk hakkas paluma, et ta teeks neile nagu tal tavaks.

⁹Pilátus pedig felele nékik, mondván: Akarjátok-é, hogy elbocsássam néktek a zsidók királyát?

⁹Pilaatus aga küsis neilt: 'Kas te tahate, et ma lasen teile vabaks juutide kuninga?'

¹⁰Mert tudja vala, hogy irígységbõl adták õt kézbe a fõpapok.

¹⁰Ta ju mõistis, et ülempreestrid olid kadedusest Jeesuse tema kätte andnud.

¹¹A fõpapok azonban felindíták a sokaságot, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.

¹¹Aga ülempreestrid ässitasid rahvahulka nõudma, et ta pigem laseks neile vabaks Barabase.

¹²Pilátus pedig felelvén, ismét monda nékik: Mit akartok tehát, hogy cselekedjem ezzel, a kit a zsidók királyának mondotok?

¹²Pilaatus aga küsis neilt veel kord: 'Mis ma siis pean tegema temaga, keda te nimetate juutide kuningaks?'

¹³És azok ismét kiáltának: Feszítsd meg õt!

¹³Nemad aga karjusid taas: 'Löö ta risti!'

¹⁴Pilátus pedig monda nékik: Mert mi rosszat cselekedett? Azok pedig annál jobban kiáltanak vala: Feszítsd meg õt!

¹⁴Pilaatus ütles neile: 'Kuidas nii, mis halba ta siis on teinud?' Ent nemad karjusid üha valjemini: 'Löö ta risti!'

¹⁵Pilátus pedig eleget akarván tenni a sokaságnak, elbocsátá nékik Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, kezökbe adá, hogy megfeszítsék.

¹⁵Aga Pilaatus, tahtes rahvahulga meele järgi olla, laskis neile vabaks Barabase, ent Jeesust laskis piitsutada ja andis ta risti lüüa.

¹⁶A vitézek pedig elvivék õt az udvar belsõ részébe, a mi az õrház; és összehívák az egész csapatot.

¹⁶Aga sõdurid viisid Jeesuse siseõue - see tähendab kohtukotta - ja kutsusid kokku terve väesalga.

¹⁷És bíborba öltözteték õt, és tövisbõl font koszorút tevének a fejére,

¹⁷Ja nad rõivastasid ta purpurmantlisse ja panid talle pähe pärja, mille nad olid pununud kibuvitstest,

¹⁸És elkezdék õt köszönteni: Üdvöz légy, zsidók királya!

¹⁸ning hakkasid teda teretama: 'Tervist, juutide kuningas!'

¹⁹És verik vala a fejét nádszállal, és köpdösik vala õt, és térdet hajtva tisztelik vala õt.

¹⁹Ja nad lõid talle pillirooga pähe ja sülitasid ta peale ning kummardasid teda nõtkutatud põlvedega.

²⁰Mikor pedig kicsúfolták õt, leveték róla a bíbor ruhát, és a maga ruháiba öltözteték; és kivivék õt, hogy megfeszítsék.

²⁰Ja kui nad olid teda küllalt teotanud, tõmbasid nad talt purpurmantli seljast ja riietasid Jeesuse ta oma rõivastesse.Ja nad viisid Jeesuse välja, et teda risti lüüa.

²¹És kényszerítének egy mellettök elmenõt, bizonyos czirénei Simont, a ki a mezõrõl jõ vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az õ keresztjét.

²¹Ja nad sundisid üht möödujat, maalt linna tulevat Küreene Siimonat, Aleksandrose ja Ruufuse isa, kandma tema risti.

²²És vivék õt a Golgotha [nevû] helyre, a mely megmagyarázva annyi, mint: koponya helye.

²²Ja nad viisid Jeesuse Kolgata-nimelisse paika - see on tõlgitult Pealuu paik.

²³És mirhás bort adnak vala néki inni; de õ nem fogadá el.

²³Ja talle pakuti mürriveini, aga tema ei võtnud vastu.

²⁴És megfeszítvén õt, eloszták az õ ruháit, sorsot vetvén azokra, ki mit kapjon.

²⁴Ja nad lõid ta risti ja jagasid ta rõivad omavahel, heites liisku nende üle, kes mida saab.

²⁵Vala pedig három óra, mikor megfeszíték õt.

²⁵Aga kell oli üheksa, kui nad ta risti lõid.

²⁶Az õ kárhoztatásának oka pedig így vala fölébe felírva: A zsidók királya.

²⁶Ja tema süütahvlile oli kirjutatud: Juutide kuningas.

²⁷Két rablót is megfeszítének vele, egyet jobb és egyet bal keze felõl.

²⁷Ja koos temaga lõid nad risti kaks teeröövlit, ühe ta paremale ja teise vasemale käele.

²⁸És beteljesedék az írás, a mely [azt] mondja: És a bûnösök közé számláltaték.

²⁸[Siis läks täide kiri, mis ütleb: 'Ta on ülekohtuste sekka arvatud.']

²⁹Az arra menõk pedig szidalmazzák vala õt, fejüket hajtogatván és mondván: Hah! a ki lerontod a templomot, és három nap alatt fölépíted;

²⁹Ja möödujad parastasid teda pead vangutades ja üteldes: 'Nõndaks, templi lammutaja ja kolme päevaga ehitaja!

³⁰Szabadítsd meg magadat, és szállj le a keresztrõl!

³⁰Päästa iseennast ja astu ristilt alla!'

³¹Hasonlóképen pedig a fõpapok is, csúfolodván egymás között, az írástudókkal együtt mondják vala: Másokat megtartott, magát nem bírja megtartani.

³¹Nõndasamuti teotasid teda ka ülempreestrid koos kirjatundjatega, üteldes: 'Teisi on ta päästnud, iseennast ei suuda päästa!

³²A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le most a keresztrõl, hogy lássuk és higyjünk. A kiket vele feszítettek meg, azok is szidalmazzák vala õt.

³²Messias, Iisraeli kuningas, astugu nüüd ristilt alla, et me näeksime ja usuksime!' Ka need, kes temaga koos olid risti löödud, teotasid teda.

³³Mikor pedig hat óra lõn, sötétség támada az egész földön kilencz óráig.

³³Ja kui keskpäev kätte jõudis, tuli pimedus üle kogu maa kuni kella kolmeni pärast lõunat.

³⁴És kilencz órakor fennszóval kiálta Jézus mondván: Elói, Elói! Lamma Sabaktáni? a mi megmagyarázva annyi, mint: Én Istenem, én Istenem! miért hagyál el engemet?

³⁴Ja kella kolme ajal kisendas Jeesus valju häälega: 'Eloii, Eloii, lemaa sabahtani?' - see on tõlgitult: 'Mu Jumal, mu Jumal, miks sa mu maha jätsid?'

³⁵Némelyek pedig meghallván ezt az ott állók közül, mondának: Ímé Illést hívja.

³⁵Ja mõned juuresseisjaist sõnasid seda kuuldes: 'Ennäe, ta hüüab Eelijat appi!'

³⁶Egy ember pedig odafutamodék és egy szivacsot megtöltvén eczettel és azt nádszálra tûzvén, inni ada néki, mondván: Hagyjátok el, lássuk, ha eljõ- é Illés, hogy levegye õt.

³⁶Aga keegi jooksis, kastis käsna äädikasse ja, pistnud selle pilliroo otsa, pakkus talle juua, üteldes: 'Noh, olgu, eks me näe, kas Eelija tuleb teda maha võtma!'

³⁷Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét.

³⁷Aga Jeesus kisendas valju häälega ja heitis hinge.

³⁸És a templom kárpítja fölétõl aljáig ketté hasada.

³⁸Ja templi vahevaip kärises ülalt alla kaheks.

³⁹Látván pedig a százados, a ki vele átellenben áll vala, hogy ekként kiáltva bocsátá ki lelkét, monda: Bizony, ez az ember Isten Fia vala!

³⁹Aga Jeesuse vastas seisev sadakonnaülem, nähes teda nõnda hinge heitvat, ütles: 'See inimene oli tõesti Jumala Poeg!'

⁴⁰Valának pedig asszonyok is, a kik távolról nézik vala, a kik között vala Mária Magdaléna, és Mária, a kis Jakabnak és Józsénak anyja, és Salomé,

⁴⁰Aga seal oli ka naisi toimuvat eemalt vaatamas, nende seas Maarja Magdaleena ja Maarja, Jaakobus Noorema ja Joosese ema, ning Saloome,

⁴¹A kik, mikor Galileában vala, akkor is követték vala õt, és szolgálnak vala néki; és sok más asszony, a kik vele mentek vala fel Jeruzsálembe.

⁴¹kes olid talle järgnenud ja teda teeninud, kui ta oli Galileas, ja palju teisi naisi, kes olid koos temaga tulnud üles Jeruusalemma.

⁴²És mikor immár este lõn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat elõtt való nap,

⁴²Ja kui päev oli juba jõudmas õhtule, kuna käes oli pühade valmistuspäev, see tähendab reede,

⁴³Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, a ki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.

⁴³tuli Arimaatia Joosep, lugupeetud mees, Suurkohtu nõunik, kes ka ise ootas Jumala riiki, võttis julguse kokku ja astus sisse Pilaatuse juurde ning palus enesele Jeesuse ihu.

⁴⁴Pilátus pedig csodálkozék, hogy immár meghalt volna; és magához hivatva a századost, megkérdé tõle, ha régen halt-é meg?

⁴⁴Aga Pilaatus imestas, et Jeesus on juba surnud, ja kutsus enda juurde sadakonnaülema ning küsis temalt, kas ta tõesti juba suri.

⁴⁵És megtudván a századostól, odaajándékozá a testet Józsefnek.

⁴⁵Ja kui ta sai seda sadakonnaülemalt teada, kinkis ta surnukeha Joosepile.

⁴⁶Õ pedig gyolcsot vásárolván, és levévén õt, begöngyölé a gyolcsba, és elhelyezé egy sírboltba, a mely kõsziklából vala kivágva; és követ hengeríte a sírbolt szájára.

⁴⁶Ja too ostis lina, võttis Jeesuse ristilt maha, mähkis linasse ning paigutas ta kaljusse raiutud hauda ning veeretas kivi hauakambri ukse ette.

⁴⁷Mária Magdaléna pedig és Mária, a Józsé [anyja,] nézik vala, hová helyezék.

⁴⁷Aga Maarja Magdaleena ja Joosese ema Maarja vaatasid, kuhu ta pandi.