1Az éneklõmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára.
1Laulujuhatajale: keelpillil mängida kaheksandal helil; Taaveti laul.
2Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
2Issand, ära nuhtle mind oma vihas ja ära karista mind oma vihaleegis!
3Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
3Issand, ole mulle armuline, sest ma olen nõrkenud! Tee mind terveks, Issand, sest mu luud-liikmed on jahmunud!
4Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
4Mu hing on väga jahmunud. Aga sina, Issand, kui kaua veel?
5Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
5Pöördu, Issand, minu poole, vabasta mu hing, päästa mind oma helduse pärast!
6Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsõít téged?
6Sest surmas ei meenutata sind. Kes surmavallas tänab sind?
7Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
7Ma olen väsinud oma ohkamisest, kogu öö ma ujutan pisaratega oma voodit, ma leotan oma silmaveega oma sängi.
8Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
8Mu silmad on vajunud auku meelekibedusest, nad on läinud vanaks kõigi mu vastaste pärast.
9Távozzatok tõlem mind, ti bûnt cselekedõk, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
9Minge minust eemale kõik, kes teete nurjatust, sest Issand kuuleb mu nutuhäält!
10Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat. [ (Psalms 6:11) Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen. ]
10Issand kuuleb mu anumist, Issand võtab vastu mu palve.
11Kõik mu vaenlased jäävad häbisse ja kohkuvad hirmsasti, nad pöörduvad tagasi ja järsku nad satuvad häbisse.