¹Az éneklõmesternek a gittithre; Dávid zsoltára.

¹Laulujuhatajale, gati pillil mängijale; Taaveti laul.

²Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön, a ki az egekre helyezted dicsõségedet.

²Issand, meie Jumal, kui auline on sinu nimi kogu maailmas! Sinu aukuulsus ulatub üle taevaste.

³A csecsemõk és csecsszopók szájával erõsítetted meg hatalmadat a te ellenségeid miatt, hogy a gyûlölködõt és bosszúállót elnémítsd.

³Väetite ja imikute suust sa valmistasid kiitva väe oma vastaste pärast, et sundida vait jääma vaenlast ja kättemaksjat.

⁴Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél:

⁴Kui ma näen su taevast, su sõrmede tööd, kuud ja tähti, mis sa oled rajanud,

⁵Micsoda az ember - [mondom] - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá?

⁵siis mis on inimene, et sa temale mõtled, ja inimesepoeg, et sa tema eest hoolitsed?

⁶Hiszen kevéssel tetted õt kisebbé az Istennél, és dicsõséggel és tisztességgel megkoronáztad õt!

⁶Sa tegid ta pisut alamaks Jumalast ja ehtisid teda au ja austusega.

⁷Úrrá tetted õt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél;

⁷Sa seadsid ta valitsema oma kätetööd; kõik sa panid tema jalge alla,

⁸Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezõnek vadait is;

⁸lambad, kitsed ja härjad, kõik, samuti metsloomad,

⁹Az ég madarait és a tenger halait, [mindent], a mi a tenger ösvényein jár. [ (Psalms 8:10) Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön! ]

⁹taeva linnud ja mere kalad ja kõik, mis mere radadel liigub.

¹⁰Issand, meie Jumal, kui auline on sinu nimi kogu maailmas!