¹Halljátok meg ezt, ti papok! Figyeljetek, Izráel háza! Hallgassatok ide királynak háza; hiszen reátok vonatkozik az ítélet, mert tõrré lettetek Miczpának, és kiterített hálóvá a Táboron.

¹“Kunigai, išgirskite, Izraelio namai, įsidėmėkite, ir jūs, karaliaus namai, klausykite, nes jūs būsite nuteisti, kadangi tapote spąstais Micpoje ir ištiestu tinklu Tabore.

²Szertelen a hitehagyottak öldöklése, de én mindnyájok fenyítéke leszek.

²Maištininkai įgudę žudyti, tačiau Aš juos visus nubausiu.

³Jól ismerem én Efraimot, és Izráel nincs elrejtve elõlem; hiszen most is paráználkodol Efraim! megfertõztetett az Izráel.

³Aš pažįstu Efraimą, ir Izraelis nepaslėptas nuo manęs. Tu, Efraimai, paleistuvauji ir tu, Izraeli, esi susitepęs.

⁴Nem engedik õket az õ cselekedeteik megtérni az õ Istenökhöz, mert paráznaság lelke van közöttük, és nem ismerik az Urat.

⁴Jų darbai neleidžia jiems sugrįžti pas savo Dievą. Paleistuvystės dvasia yra juose ir Viešpaties jie nepažino.

⁵Izráel ellen az õ büszkesége tesz tanúbizonyságot, Izráel és Efraim bûneik miatt vesznek el; velök együtt Júda is elvész.

⁵Izraelio išdidumas liudija prieš jį patį. Todėl Efraimas ir Izraelis kris dėl savo kaltės, Judas kris su jais.

⁶Juhaikkal és ökreikkel mennek keresni az Urat, de nem találják; eltávozott az õ tõlük.

⁶Su avių ir galvijų bandomis jie eis ieškoti Viešpaties, bet neras­ Jis pasitraukė nuo jų.

⁷Hûtlenül cselekedtek az Úr ellen, mert idegen fiakat nemzettek; most azért megemészti õket az újhold, örökségeikkel egyben.

⁷Jie buvo neištikimi Viešpačiui, gimdė svetimus vaikus. Vienas mėnuo praris juos su jų dalimis.

⁸Fújjátok meg a kürtöt Gibeában, a tárogatót Rámában; rivalgjatok Beth- Avenben: Utánad Benjámin.

⁸Pūskite ragą Gibėjoje, trimituokite Ramoje. Šaukite Bet Avene, gąsdinkite Benjaminą!

⁹Efraim pusztává lesz a büntetés napján; Izráel törzsei ellen kijelentettem a változhatatlan ítéletet.

⁹Efraimas virs dykuma bausmės dieną. Tą paskelbsiu visoms Izraelio giminėms.

¹⁰Júda fejedelmei olyanok, mint a határrontók; kiontom rájok az én haragomat, mint a vizet.

¹⁰Judo kunigaikščiai tapo kaip perkeliantieji ribą, todėl Aš išliesiu ant jų savo rūstybę kaip vandenį.

¹¹Efraim el van nyomva, összetörve az ítélettõl, mert tetszett néki követni az [emberi] rendelést!

¹¹Efraimas prispaustas ir palaužtas teismo, nes sekė tuštybę.

¹²Én pedig olyanná lettem Efraimnak, mint a moly, és a Júda házának, mint a rothadás.

¹²Aš būsiu lyg kandis Efraimui, lyg kirminas Judo namams.

¹³Látta ugyan Efraim a maga betegségét, Júda is a maga sebét, és Efraim Assiriához folyamodott és küldött Járéb királyhoz; de az nem tud titeket meggyógyítani, és nem veszi le rólatok a sebet.

¹³Efraimas matė savo ligą, ir Judas­savo žaizdą. Tada kreipėsi Efraimas į Asiriją, siuntė pas didį karalių. Bet jis negali jūsų pagydyti nė žaizdos pašalinti.

¹⁴Mert olyan leszek Efraimnak, mint az oroszlán, és Júda házának, mint az oroszlán-kölyök. Én, én szaggatom szét; elmegyek, felkapom, és nem lesz, a ki megszabadítsa!

¹⁴Aš esu lyg liūtas Efraimui, lyg jaunas liūtas Judui. Aš, Aš sudraskysiu ir nueisiu, nusinešiu, ir niekas neišgelbės.

¹⁵Elmegyek, visszatérek helyemre, mígnem megismerik, hogy vétkeztek, és keresni fogják az én orczámat. Nyomorúságukban keresnek majd engem!

¹⁵Aš pasitrauksiu, kol jie pripažins savo kaltę ir ieškos mano veido. Savo varge jie anksti ieškos manęs”.