¹Jövendölés a tenger pusztasága ellen.

¹Pranašavimas apie pajūrio dykumą. Viesulas kyla iš pietų, ateina iš dykumos, iš baimę keliančio krašto.

²Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jõjj fel Élám, szálld meg Madai, minden õ fohászkodásának véget vetek.

²Aš turėjau bauginantį regėjimą: plėšikas plėšia, naikintojas naikina. Pakilk, Elamai! Medija, apgulk! Aš padarysiu galą visiems vaitojimams.

³Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szûlõ asszony kínjai; gyötrõdöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt.

³Man strėnas skauda; skausmai suėmė mane lyg gimdyvę, aš nebegaliu girdėti nė matyti.

⁴Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem.

⁴Mano širdis dreba, baimė ima mane; mano malonumų naktis Jis pavertė siaubu.

⁵Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst!

⁵Stalas padengtas, kilimai ištiesti, jie valgo ir geria. Kunigaikščiai, pakilkite, patepkite skydus!

⁶Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass õrállót, a mit lát, mondja meg.

⁶Viešpats man įsakė: “Eik, pastatyk sargą, ką jis matys, tepraneša!”

⁷És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott.

⁷Jis pamatė vežimą, traukiamą poros žirgų, raitelį ant asilo ir raitelį ant kupranugario, ir jis labai atidžiai stebėjo.

⁸És kiálta, mint oroszlán: Uram, az õrtoronyban állok szüntelen napestig, és õrhelyemen állok egész éjszakákon.

⁸Jis šaukė kaip liūtas: “Viešpatie, aš stoviu sargyboje dieną ir budžiu naktimis.

⁹És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.

⁹Štai, artėja vežimas ir pora raitelių”. Jis atsakė ir tarė: “Krito, krito Babilonas, visi jo dievų atvaizdai sutrupinti guli ant žemės!”

¹⁰Oh én cséplésem és szérûmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétõl, azt jelentém meg néktek!

¹⁰O mano klojimo iškultieji grūdai! Ką girdėjau iš kareivijų Viešpaties, Izraelio Dievo, tą pranešiau jums.

¹¹Jövendölés Dúma ellen: Seirbõl így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?

¹¹Pranašavimas apie Dūmą. Jis šaukia man iš Seyro: “Sarge, kiek dar naktis tęsis? Sarge, kiek dar naktis tęsis?”

¹²Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!

¹²Sargas atsakė: “Rytas artėja ir naktis. Jei norite klausti, klauskite vėl; sugrįžkite ir klauskite!”

¹³Jövendölés Arábia ellen: Az erdõben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei.

¹³Pranašavimas apie Arabiją. Jūs nakvosite Arabijos miškuose, Dedano karavanai.

¹⁴A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe.

¹⁴Trokštančiam duokite vandens, pabėgėlius pasitikite su duona, Temos krašto gyventojai.

¹⁵Mert az [ellenség] fegyvere elõtt bujdosnak, a kivont fegyver elõtt és a felvont kézívek elõtt és a nehéz harcz elõtt.

¹⁵Jie bėga nuo kardo, nuo iškelto kardo, nuo įtempto lanko, nuo baisaus karo.

¹⁶Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendõ, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsõsége;

¹⁶Viešpats man sako: “Dar vieneri metai, ir visa Kedaro didybė pranyks.

¹⁷És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.

¹⁷Kedaro sūnų, drąsiųjų šaulių, išliks tik mažas likutis, nes Viešpats, Izraelio Dievas, taip kalbėjo”.