¹Atyámfiai, szívem szerint kívánom és Istentõl könyörgöm az Izráel idvességét.

¹Broliai, mano širdies troškimas ir malda Dievui yra už Izraelį,­kad jie išsigelbėtų.

²Mert bizonyságot teszek felõlök, hogy Isten iránt való buzgóság van bennök, de nem megismerés szerint.

²Aš jiems liudiju, kad jie turi uolumo Dievui, tačiau be pažinimo.

³Mert az Isten igazságát nem ismervén, és az õ tulajdon igazságukat igyekezvén érvényesíteni, az Isten igazságának nem engedelmeskedtek.

³Nesuprasdami Dievo teisumo ir bandydami įtvirtinti savąjį teisumą, jie nepakluso Dievo teisumui.

⁴Mert a törvény vége Krisztus minden hívõnek igazságára.

⁴Nes įstatymo pabaiga­Kristus, išteisinimui kiekvieno, kuris tiki.

⁵Mert Mózes a törvénybõl való igazságról [azt] írja, hogy a ki azokat cselekeszi, él azok által.

⁵Mozė rašo apie teisumą iš įstatymo: “Jį vykdydamas žmogus juo gyvens”.

⁶A hitbõl való igazság pedig így szól: Ne mondd a te szívedben: Kicsoda megy föl a mennybe? (azaz, hogy Krisztus aláhozza;)

⁶Bet teisumas iš tikėjimo kalba taip: “Nesakyk savo širdyje: ‘Kas įžengs į dangų?’­tai yra Kristaus atsivesti;

⁷Avagy: Kicsoda száll le a mélységbe? (azaz, hogy Krisztust a halálból felhozza.)

⁷arba: ‘Kas nusileis į bedugnę?’­ tai yra Kristaus iš numirusių susigrąžinti”.

⁸De mit mond? Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: azaz a hit beszéde, a melyet mi hirdetünk.

⁸Bet ką jis sako?­“Arti tavęs yra žodis­tavo burnoje ir tavo širdyje”,­tai yra mūsų skelbiamas tikėjimo žodis.

⁹Mert ha a te száddal vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta õt a halálból, megtartatol.

⁹Jeigu lūpomis išpažinsi Viešpatį Jėzų ir širdimi tikėsi, kad Dievas Jį prikėlė iš numirusių, būsi išgelbėtas.

¹⁰Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.

¹⁰Nes širdimi tikima, ir taip įgyjamas teisumas, o lūpomis išpažįstama, ir taip įgyjamas išgelbėjimas.

¹¹Mert azt mondja az írás: Valaki hisz õ benne, meg nem szégyenül.

¹¹Raštas juk sako: “Kiekvienas, kuris Jį tiki, nebus sugėdintas”.

¹²Mert nincs különbség zsidó meg görög között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, a ki kegyelemben gazdag mindenekhez, a kik õt segítségül hívják.

¹²Nėra skirtumo tarp žydo ir graiko, nes tas pats Viešpats visiems, turtingas kiekvienam, kuris Jo šaukiasi,

¹³Mert minden, a ki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.

¹³juk “kiekvienas, kuris šaukiasi Viešpaties vardo, bus išgelbėtas”.

¹⁴Mimódon hívják azért segítségül [azt,] a kiben nem hisznek? Mimódon hisznek pedig [abban], a ki felõl nem hallottak? Mimódon hallanának pedig prédikáló nélkül?

¹⁴Kaip žmonės šauksis To, kurio neįtikėjo? Ir kaip jie įtikės Tą, apie kurį negirdėjo? Kaip išgirs be skelbėjo?

¹⁵Mimódon prédikálnak pedig, ha el nem küldetnek? A miképen meg van írva: Mely szépek a békesség hirdetõknek lábai, a kik jókat hirdetnek!

¹⁵Ir kaip jie skelbs, jei nebus pasiųsti? Kaip parašyta: “Kokios puikios kojos tų, kurie skelbia ramybės Evangeliją, kurie neša geras žinias!”

¹⁶De nem mindenek engedelmeskedtek az evangyéliomnak. Mert Ésaiás azt mondja: Uram! Kicsoda hitt a mi beszédünknek?

¹⁶Bet ne visi pakluso Evangelijai. Nes Izaijas sako: “Viešpatie, kas patikėjo mūsų skelbimu?”

¹⁷Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten ígéje által.

¹⁷Taigi tikėjimas­iš klausymo, klausymas­iš Dievo žodžio.

¹⁸De mondom: Avagy nem hallották-é? Sõt inkább az egész földre elhatott az õ hangjok, és a lakóföld véghatáráig az õ beszédök.

¹⁸Bet aš klausiu: argi jie negirdėjo? Kaipgi ne! “Po visą žemę pasklido jų garsas, ir jų žodžiai­iki pasaulio pakraščių”.

¹⁹De mondom: Avagy nem ismerte-é Izráel? Elõször Mózes mondja: Én titeket felingerellek egy nem néppel, értelmetlen néppel haragítalak meg titeket.

¹⁹Klausiu toliau: ar Izraelis nežinojo? Bet Mozė pirmas sako: “Aš sukelsiu jums pavydą per netautą, sukelsiu pyktį per neišmanančią tautą”.

²⁰Ésaiás pedig bátorságosan ezt mondja: Megtaláltak azok, a kik engem nem keresnek; nyilvánvaló lettem azoknak, a kik felõlem nem kérdezõsködtek.

²⁰Izaijas labai drąsiai sako: “Mane atrado tie, kurie manęs neieškojo, apsireiškiau tiems, kurie apie mane neklausinėjo”.

²¹Az Izráelrõl pedig ezt mondja: Egész napon kiterjesztettem kezeimet az engedetlenkedõ és ellenmondó néphez.

²¹Bet Izraeliui sako: “Ištisą dieną Aš laikiau ištiesęs savo rankas į neklusnią ir prieštaraujančią tautą”.