¹Ezek után, a mint megszünt Ahasvérus király haragja, megemlékezék Vástiról, és arról a mit cselekedett, és arról a mit végeztek felõle.

¹¶ I muri iho i enei mea, i te mea kua marie te riri o Kingi Ahahueruha, ka mahara ia ki a Wahati, ki tana i mea ai, ki te mea hoki i whakaritea mona.

²És mondának a király apródai, a kik néki szolgálának: Keressenek a királynak szép ábrázatú szûz leányokat.

²Na ka mea nga tangata a te kingi i mahi nei ki a ia, Kia rapua mai etahi kotiro ataahua ma te kingi.

³És rendeljen a király tiszteket országának minden tartományába, a kik gyûjtsenek össze minden szép ábrázatú szûz leányt Susán várába, az asszonyok házába, Hégainak, a király kamarásának, az asszonyok õrzõjének keze alá, és adjanak nékik szépítõ szereket.

³Kia whakaritea hoki e te kingi etahi kaititiro puta noa i nga kawanatanga o tona kingitanga, a ma ratou e huihui mai nga kotiro ataahua, he wahine, ki Huhana, ki te whare kini, ki te whare wahine, ki a Hekai, ki ta te kingi rangatira ruma, ko ia nei te kaitiaki o nga wahine; a kia hoatu nga mea hei tahi mo to ratou poke;

⁴És az a leány, a ki tetszik a király szemeinek, uralkodjék Vásti helyett. És tetszett a dolog a királynak, és úgy cselekedék.

⁴Na, ko te kotiro e pai ki ta te kingi titiro, ko ia hei kuini i te wahi o Wahati. Na pai tonu taua mea ki te whakaaro o te kingi, a pera ana ano ia.

⁵Vala egy zsidó férfiú Susán várában, a kinek neve Márdokeus, Jáirnak fia, a ki Simei fia, a ki Kis fia, Benjámin nemzetségébõl,

⁵I Huhana, i te whare kingi tetahi tangata, he Hurai, ko tona ingoa ko Mororekai, he tama na Haira, tama a Himei, tama a Kihi, he tangata no Pineamine.

⁶A ki Jeruzsálembõl fogva vitetett el a számûzött néppel, a mely elvitetett Jekóniással, Júda királyával együtt, a kit rabságba vitt el Nabukodonozor, babilóniai király.

⁶He mea whakaheke mai i Hiruharama i roto i te whakahekenga i whakahekea ai a Hekonia kingi o Hura, i tera i whakahekea ra e Nepukaneha kingi o Papurona.

⁷És ez gondviselõje volt Hadassának, azaz Eszternek az õ nagybátyja leányának; mert sem atyja, sem anyja nem volt, és a leány szép alakú és szép ábrázatú vala, s mikor meghalt az õ atyja és anyja, Márdokeus leánya gyanánt magához fogadá.

⁷Na he mea atawhai nana a Haraha, ara a Ehetere, te tamahine a tona matua keke; no te mea kahore ona papa, ona whaea, a he atanga taua kotiro, he ataahua; i te matenga hoki o tona papa, o tona whaea, ka tangohia ia e Mororekai hei tamahine mana.

⁸Lõn pedig, mikor a király parancsa és rendelete kihirdettetett és sok leány gyûjtetett Susán várába, Hégai keze alá, akkor felvétetett Eszter is a király házába, Hégainak, az asszonyok õrének keze alá.

⁸Heoi, ka rangona te kupu a te kingi, me tana ture, a ka tokomaha ano nga kotiro ka huihuia ki Huhana, ki te whare kingi, ki te ringa o Hekai, na ka mauria ano hoki a Ehetere ki te whare o te kingi, ki te ringa o Hekai kaitiaki wahine.

⁹És tetszett a leány az õ szemeinek és kegyébe fogadá, és siete néki szépítõ szereket adni, és kiadni az õ részét és hét leányzót, a kit néki a király házából kelle kiszemelni, és vivé õt és az õ szolgálóleányait az asszonyok legjobb házába.

⁹Na he pai taua kotiro ki tana titiro, ka atawhaitia hoki e ia; i hohoro hoki tana homai i nga mea hei tahi mo tona poke, me era atu mea ano mana, me nga kotiro tokowhitu i tika nei kia hoatu ki a ia, no roto i te whare o te kingi: i nekehia atu h oki ia, ratou ko ana kotiro ki te wahi pai rawa o te whare wahine.

¹⁰Meg nem mondá Eszter az õ nemzetségét és származását; mert Márdokeus meghagyta néki, hogy meg ne mondja.

¹⁰Kihai i whakaaturia e Ehetere tona iwi me ona whanaunga; na Mororekai hoki i ako ki a ia kia kaua e whakaaturia.

¹¹Márdokeus pedig minden nap járt az asszonyok házának pitvara elõtt, hogy tudakozódjék Eszter hogyléte felõl, és hogy mi történik vele.

¹¹Na haere ai a Mororekai i tenei ra, i tenei ra, ki mua i te marae o te whare wahine, kia mohio ai ia kei te pehea a Ehetere, a ka peheatia ranei ia.

¹²Mikor pedig eljött az ideje minden leánynak, hogy bemenne Ahasvérus királyhoz, miután asszonyok törvénye szerint tizenkét hónapig bántak vele (mert ennyi idõbe telik az õ szépítésök, hat hónapig mirtusolajjal és hat hónapig illatos szerekkel és asszonyi szépítõ szerekkel):

¹²A, no ka rite te wa mo tenei kotiro, mo tenei kotiro, e haere ai ki a Kingi Ahahueruha, i te mea ka taka ona marama kotahi tekau ma rua, ko te ritenga hoki ia mo nga wahine, ko reira hoki rite ai nga ra mo te tahi o to ratou poke, ara e ono nga marama o te hinu maira, a e ono nga marama o nga mea kakara, o era atu mea ano e tahia ai te poke o nga wahine;

¹³Akkor így ment a leány a királyhoz: Mindent, a mit kivánt, megadtak néki, hogy menjen azzal az asszonyok házából a király házáig;

¹³Ko te tikanga tenei mo te haerenga atu o tetahi kotiro ki te kingi; ko nga mea katoa i hiahia ai ia, i hoatu ki a ia, a ka riro i a ia i roto i te whare wahine ki te whare o te kingi.

¹⁴Este bement és reggel visszatért az asszonyok második házába, Sahásgáznak, a király udvarmesterének, a hálótársak õrzõjének kezei alá; nem jött többé a királyhoz, csak ha kivánta õt a király, és nevén hívták.

¹⁴I haere mai ia i te ahiahi, a i te ata ka hoki ki to nga wahine whare tuarua, ki te ringa o Haahakata, o ta te kingi rangatira ruma, ko ia nei te kaitiaki o nga wahine iti; heoi ano ona haerenga mai ki te kingi, kia hiahia ra ano te kingi ki a i a, kia whakahuatia ano hoki tona ingoa.

¹⁵Mikor azért eljött az ideje Eszternek, a Márdokeus nagybátyja, Abihail leányának, a kit leánya gyanánt fogadott, hogy bemenne a királyhoz, nem kivánt mást, mint a mit Hégai, a király udvarmestere, az asszonyok õrzõje mondott néki, és kedves vala Eszter mindenki szemei elõtt, a ki õt látá.

¹⁵A, ka rite te wa e haere ai ki te kingi a Ehetere tamahine a Apihaira, a te matua keke o Mororekai, he mea tango nei hoki ia na tenei hei tamahine mana, kihai tera i mea ki tetahi mea mana, heoi ano ko ta Hekai i whakarite ai, ko ia nei ta te ki ngi rangatira ruma, te kaitiaki o nga wahine. Na ahuareka rawa a Ehetere ki te titiro a te hunga katoa i kite i a ia.

¹⁶És felviteték Eszter Ahasvérus királyhoz, az õ királyi házába, a tizedik hónapban, ez a Tébet hónapja, országlásának hetedik évében.

¹⁶Heoi ka mauria a Ehetere ki a Kingi Ahahueruha, ki tona whare kingi, i te tekau o nga marama, ko Tepete hoki taua marama, i te whitu o nga tau o tona kingitanga.

¹⁷És a király Esztert minden asszonynál inkább szereté, és minden leánynál nagyobb kedvet és kegyelmet nyert õ elõtte, és tette a királyi koronát az õ fejére, és királynévá tette Vásti helyett.

¹⁷Na nui atu te aroha o te kingi ki a Ehetere i tona ki nga wahine katoa, ahuareka tonu ia, manakohia rawatia ana ia e ia i nga whaina katoa, potaea ana e ia te karauna kuini ki tona mahunga, meinga ana ia e ia hei kuini i te wahi o Wahati.

¹⁸És nagy lakomát adott a király minden õ fejedelmének és szolgáinak, az Eszter lakomáját, és a tartományoknak nyugalmat adott, és ajándékokat osztogata király módjára.

¹⁸Katahi ka tukua e te kingi he hakari nui ma ana rangatira katoa ratou ko ana tangata, ara te hakari o Ehetere; whakangawaritia ano hoki e ia nga mea ki nga kawanatanga, a hoatu ana etahi hakari e ia, he mea i rite ki ta te kingi tikanga.

¹⁹És mikor összegyûjték a szûzeket másodszor, Márdokeus üle a király kapujában.

¹⁹Na i te rua o nga huihuinga o nga wahine, kei te noho a Mororekai i te kuwaha o te kingi.

²⁰És Eszter nem mondá meg sem származását, sem nemzetségét, miképen megparancsolá néki Márdokeus; mert Márdokeus szavát Eszter úgy fogadá, mint mikor gyámja volt.

²⁰Kihai ano i whakaaturia e Ehetere ona whanaunga me tona iwi; ko ta Mororekai hoki tera i ako ai ki a ia; i whakarite hoki a Ehetere i te kupu a Mororekai, i pera me ia e whakatupuria ake ana i tona whare.

²¹Azokban a napokban pedig, mikor Márdokeus üle a király kapujában, megharagudott Bigtán és Téres, a király két udvarmestere, a kapu õrei, és azon voltak, hogy rávetik kezeiket Ahasvérus királyra.

²¹¶ I aua ra, i te mea e noho ana a Mororekai i te kuwaha o te kingi, ka riri a Pikitana raua ko Terehe, tokorua o nga rangatira ruma a te kingi, he kaitiaki i te tatau, a ka whai kia pa te ringa ki a Kingi Ahahueruha.

²²Tudtára esett e dolog Márdokeusnak, és megmondá Eszter királynénak, és Eszter elmondá a királynak Márdokeus nevében.

²²Na kua mohiotia taua mea e Mororekai, a ka whakaaturia e ia ki a Ehetere, ki te kuini; korerotia ana e Ehetere ki te kingi i runga ano i te ingoa o Mororekai.

²³És megvizsgálták a dolgot és úgy találták, és mind a kettõt fára akasztották. És megírattaték a krónikák könyvébe a király elõtt.

²³Na, ka oti taua mea te uiui, a ka kitea he tika, ka taronatia raua tokorua ki runga ki te rakau, a ka tuhituhia taua mea ki te pukapuka o nga meatanga o nga ra i te aroaro o te kingi.