¹És szóla Elihu, és monda:

¹¶ I korero ano hoki a Erihu, i mea,

²Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!

²Whakarongo ki aku kupu, e te hunga whakaaro nui; kia whai taringa ki ahau, e te hunga mohio.

³Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.

³E whakamatau ana hoki te taringa i te kupu, e pera ana me ta te mangai ki te reka o te kai.

⁴Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?

⁴Ko ta tatou e whiriwhiri ai ma tatou ko te mea tika: kia mohiotia hoki e tatou, e tenei, e tenei, ko te aha te mea pai.

⁵Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.

⁵Kua mea nei hoki a Hopa, He tika taku, a kua whakapeaua ketia e te Atua te whakawa moku:

⁶Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl [talált] hibám nélkül!

⁶Ahakoa kei ahau te tika ka kiia ahau he tangata teka; e kore e mahu toku werohanga, ahakoa kahore oku he.

⁷Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.

⁷Ko wai te tangata e rite ki a Hopa, me te mea he wai te tawai e inumia ana e ia?

⁸És egy társaságban forog a gonosztevõkkel, és az istentelen emberekkel jár!

⁸Kua uru nei ki te tira o nga kaimahi i te he, a e haere tahi ana me nga tangata kikino.

⁹Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.

⁹Kua mea hoki ia, Kahore he painga ki te tangata ki te ahuareka atu ia ki te Atua.

¹⁰Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentõl a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!

¹⁰¶ No reira whakarongo mai ki ahau, e nga tangata ngakau mohio: e kore rawa te Atua e mahi i te kino; e kore rawa hoki te Kaha Rawa e mahi i te he.

¹¹Sõt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az õ útja szerint találja meg, a mit keres.

¹¹Ka utua hoki e ia te tangata mo tana mahi, ka rite hoki ki to te tangata ara nga mea e whakawhiwhia e ia ki a ia.

¹²Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!

¹²Tika rawa, e kore te Atua e kino, e kore ano hoki te Kaha Rawa e whakaputa ke i te whakawa.

¹³Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?

¹³Na wai ia i mea hei kaitirotiro mo te whenua? Na wai hoki i whakatakoto nga tikanga mo te ao katoa?

¹⁴Ha csak õ magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:

¹⁴Ki te anga mai tona ngakau ki te tangata, ki te kohia atu e ia ki a ia tona wairua me tona manawa;

¹⁵Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.

¹⁵Ka hemo ngatahi nga kikokiko katoa, a ka hoki ano te tangata ki te puehu.

¹⁶Ha tehát van eszed, halld meg ezt, [és] a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!

¹⁶¶ Na ki te mea he ngakau mohio tou, whakarongo ki tenei; kia whai taringa mai ki te reo o aku kupu.

¹⁷Vajjon, a ki gyûlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?

¹⁷E whai kingitanga ranei tetahi kotahi e kino ana ki te tika? E whakakino ranei koe ki te tangata tika, kaha hoki?

¹⁸A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a fõembereknek: Te gonosztevõ!

¹⁸E tau ana ranei te mea atu ki te kingi, He weriweri koe? ki nga rangatira ranei, He kino koutou?

¹⁹A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az õ kezének munkája.

¹⁹Kia iti rawa iho ki a ia e kore nei e whakapai ki te kanohi o nga rangatira, e kore nei e hira ake tona pai ki te hunga whai rawa i nga rawakore? No te mea he mahi ratou katoa na ona ringa.

²⁰Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas [is] eltûnik kéz nélkül!

²⁰Kihai i aha kua mate ratou, kua mate i waenganui po; ka wiri te iwi, ka pahemo atu, ka riro te hunga nunui, kahore hoki he ringa.

²¹Mert õ szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.

²¹Kei runga hoki i nga ara o te tangata ona kanohi, e kitea ana e ia ona hikoinga katoa.

²²Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtõzhessék a gonosztevõ;

²²Kahore he pouri, kahore he atarangi o te mate e piri ai nga kaimahi i te kino.

²³Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!

²³E kore hoki e nui atu i te tika te mea e whakawaha e ia ki te tangata, e haere ai ia ki te aroaro o te Atua ki te whakawa.

²⁴Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.

²⁴Ka wawahia e ia nga tangata nunui, te mohiotia nga ara, a whakaturia ake etahi atu i muri i a ratou.

²⁵Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.

²⁵Na e mohio ana ia ki a ratou mahi; a hurihia ake ratou e ia i te po, a mongamonga noa ratou.

²⁶Gonosztevõk gyanánt tapodja meg õket olyan helyen, a hol látják.

²⁶He hunga kino ratou, pakia iho e ia i te tirohanga a te tangata;

²⁷A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,

²⁷Mo ratou i tahuri ke i te whai i a ia, kihai hoki i whakaaro ki tetahi o ona ara:

²⁸Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és õ a nyomorultak kiáltását meghallja.

²⁸Na ratou hoki i puta ai te tangi a te rawakore ki a ia, a rongo ana ia ki te tangi a te hunga e tukinotia ana.

²⁹Ha õ nyugalmat ád, ki kárhoztatja õt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elõl, akár ember elõl egyaránt;

²⁹Ki te meinga e ia kia ata noho, ko wai hei whakararuraru? A ki te huna e ia tona kanohi, ko wai e kite i a ia? ahakoa i meatia ki te iwi, ki te tangata ranei, rite tonu.

³⁰Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tõre a népnek.

³⁰Kore ake te whakaponokore e whai kingitanga, kore ake te iwi e mahangatia.

³¹Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;

³¹¶ Kua mea atu ranei ki te Atua, Kua pehia ahau e te whiu, e kore ahau e mahi i te he a muri nei?

³²A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!

³²Ko te mea kihai i kitea e ahau mau e whakaatu mai ki ahau; ki te mea i mahi ahau i te he, ka mutu taku.

³³Avagy te szerinted fizessen-é [csak azért], mert ezt megveted, [és] hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!

³³Kia rite ranei tana utu ki tau e mea ai, i whakakahoretia ai e koe? Mau te whiriwhiri, kahore maku: na mau e korero mai tau i mohio ai.

³⁴Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:

³⁴Ka korero mai nga tangata ngakau mahara ki ahau, ae ra, nga tangata whakaaro nui e whakarongo ana ki ahau:

³⁵Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.

³⁵Kahore he matauranga o Hopa i a ia i korero ra, kahore hoki he mahara i roto i ana kupu.

³⁶Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!

³⁶He pai me i whakamatauria a Hopa a te mutunga ra ano, mo ana kupu i whakahokia mai nei e ia, he mea i rite ki a nga tangata kikino.

³⁷Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.

³⁷E tapiritia ana hoki e ia te tutu ki runga ki tona hara, kei te pakipaki ia i ona ringa i waenganui i a tatou, a whakanuia ana e ia ana kupu kite Atua.