1És szóla az Úr Mózesnek, mondván:
1¶ I korero ano a Ihowa ki a Mohi, i mea,
2Szólj Izráel fiainak, és végy tõlök egy-egy vesszõt az õ atyáiknak háza szerint; az õ atyáik házának valamennyi fejedelmétõl tizenkét vesszõt; és kinek-kinek a nevét írd fel az õ vesszejére.
2Korero ki nga tama a Iharaira, tangohia mai ano he tokotoko i tenei, i tenei, o ratou, i nga whare o o ratou matua, i nga ariki katoa o nga whare o o ratou matua, kia kotahi tekau ma rua nga tokotoko: me tuhituhi te ingoa o tenei, o tenei, ki tan a tokotoko.
3Az Áron nevét pedig írd a Lévi vesszejére: mert egy vesszõ [esik] az õ atyjok házának fejéért.
3Me tuhituhi ano hoki te ingoa o Arona ki te tokotoko a Riwai: a kia kotahi te tokotoko ma ia upoko o te whare o o ratou matua.
4És tedd le azokat a gyülekezet sátorában a bizonyság [ládája] elé, a hol megjelenek néktek.
4A me whakatakoto e koe ki roto ki te tapenakara o te whakaminenga ki mua o te whakaaturanga, ki te wahi e tutaki ai ahau ki a koutou.
5És lesz, hogy annak a férfiúnak vesszeje, a kit elválasztok, kihajt; így hárítom el magamról Izráel fiainak zúgolódásait, a melyekkel zúgolódnak ti ellenetek.
5Na, ko te tangata e whiriwhiri ai ahau, ka pihi tana tokotoko, a ka pehia atu e ahau te amuamu a nga tama a Iharaira, e amuamu nei ki a korua.
6Szóla azért Mózes Izráel fiainak, és adának néki mind az õ fejedelmeik egy-egy vesszõt egy-egy fejedelemért; az õ atyáiknak háza szerint tizenkét vesszõt; az Áron vesszeje is azok között a vesszõk között vala.
6Na ka korero a Mohi ki nga tama a Iharaira, a homai ana e o ratou ariki katoa ki a ia, he tokotoko e tenei ariki, he tokotoko e tenei ariki, e nga whare o o ratou matua, kotahi tekau ma rua nga tokotoko: i roto ano i a ratou tokotoko te tokotoko a Arona.
7És letevé Mózes a vesszõket az Úr elé a bizonyság sátorában.
7A whakatakotoria ana nga tokotoko e Mohi ki te aroaro o Ihowa ki te tapenakara o te whakaaturanga.
8És lõn másnap, hogy beméne Mózes a bizonyság sátorába; és ímé kihajtott vala a Lévi házából való Áronnak vesszeje, és hajtást hajtott, és virágot növelt, és mandolát érlelt.
8¶ A i te aonga ake, na, ka haere a Mohi ki te tapenakara o te whakaaturanga; e! kua pihi te tokotoko a Arona, ta te whare o Riwai, kua wana, kua rapupuku, kua kohera hoki he puawai, kua hua he aramona.
9És kihozá Mózes mind azokat a vesszõket az Úr színe elõl mind az Izráel fiai elé, és miután megnézték vala, vevé kiki az õ vesszejét.
9Na kawea ana e Mohi nga tokotoko katoa i te aroaro o Ihowa ki nga tama katoa a Iharaira: a tirohia iho ana e ratou, tangohia ana hoki e ratou tana tokotoko, tana tokotoko.
10És monda az Úr Mózesnek: Vidd vissza az Áron vesszejét a bizonyság [ládája] elé, hogy õriztessék ott a lázadó fiaknak jegyül, hogy megszünjék az én ellenem való zúgolódások, hogy meg ne haljanak.
10Na ka mea a Ihowa ki a Mohi, Whakahokia mai te tokotoko a Arona ki mua i te whakaaturanga, kia tiakina, hei tohu ki te hunga tutu; a ka kore i koe a ratou amuamu e rongo nei ahau, kei mate ratou.
11És megcselekedé Mózes; a mint parancsolta vala az Úr néki, akképen cselekedék.
11A peratia ana e Mohi, rite tonu ki ta Ihowa i whakahau ai ki a ia tana i mea ai.
12És szólának Izráel fiai Mózesnek, mondván: Ímé pusztulunk, veszünk, mi mindnyájan elveszünk!
12Na ka mea nga tama a Iharaira ki a Mohi, Nana, ka mate matou, ka ngaro matou, ngaro katoa.
13Valaki közel járul az Úrnak sátorához, meghal. Avagy mindenestõl elpusztulunk-é?!
13Ko te tangata e whakatata ana ki te tapenakara o Ihowa, ka mate: kia poto ranei matou katoa ki te mate?