¹Dávid zsoltára. a föld kereksége s annak lakosai.

¹¶ He himene na Rawiri. No Ihowa te whenua, me ona tini mea, te ao, me nga tangata e noho ana i runga.

²Mert õ alapította azt a tengereken, és a folyókon megerõsítette.

²He mea whakatu hoki nana ki runga ki nga moana, he mea whakau ki runga ki nga roma.

³Kicsoda megy fel az Úr hegyére? És kicsoda áll meg az õ szent helyén?

³¶ Ko wai e eke ki te maunga o Ihowa? Ko wai e tu ki tona wahi tapu?

⁴Az ártatlan kezû és tiszta szívû, a ki nem adja lelkét hiábavalóságra, és nem esküszik meg csalárdságra.

⁴Ko te tangata he ma nei nga ringa, he harakore tona ngakau, kahore nei i ara tona wairua ki te horihori, a kahore i oati teka.

⁵Áldást nyer az Úrtól, és igazságot az idvesség Istenétõl.

⁵Ka riro i a ia te manaaki a Ihowa, me te tika a te Atua o tona whakaoranga.

⁶Ilyen az õt keresõk nemzetsége, a Jákób [nemzetsége,] a kik a te orczádat keresik. Szela.

⁶Ko te whakatupuranga tenei o te hunga e rapu ana ki a ia, e rapu nei i tou mate, e Hakopa. (Hera.

⁷Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel ti örökkévaló ajtók; hadd menjen be a dicsõség királya.

⁷¶ Kia ara o koutou matenga, e nga tatau, ara ake, e nga tatau onamata; a ka tomo te Kingi o te kororia.

⁸Kicsoda ez a dicsõség királya? Az erõs és hatalmas Úr, az erõs hadakozó Úr.

⁸Ko wai tenei Kingi kororia? Ko Ihowa, ko te kaha, ko te marohirohi, ko Ihowa, ko te marohirohi ki te whawhai.

⁹Ti kapuk, emeljétek fel fejeiteket, és emelkedjetek fel örökkévaló ajtók, hadd menjen be a dicsõség királya!

⁹Kia ara o koutou matenga, e nga tatau, kia ara ake, e nga tatau onamata, a ka tomo te Kingi o te kororia.

¹⁰Kicsoda ez a dicsõség királya? A seregek Ura, õ a dicsõség királya. Szela.

¹⁰Ko wai tenei Kingi kororia? Ko Ihowa o nga mano, ko ia te Kingi kororia. (Hera.