¹Mi tekintetben különb hát a zsidó? vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek?

¹¶ Ha, he aha ra te painga i hua ki te Hurai? he aha te rawa o te kotinga?

²Minden tekintetben sok. Mindenek elõtt, hogy az Isten reájok bízta az õ beszédeit.

²He nui ra i nga mea katoa: Ko te tuatahi, kua akona ratou ki nga kupu a te Atua.

³De hát hogy ha némelyek nem hittek? Vajjon azoknak hitetlensége nem teszi-é hiábavalóvá az Istennek hûségét?

³Ka pehea, mehemea kahore he whakapono o etahi? e taka ranei to te Atua pono i to ratou whakaponokore?

⁴Távol legyen. Sõt inkább az Isten legyen igaz, minden ember pedig hazug, a mint meg van írva: Hogy igaznak ítéltessél a te beszédeidben, és gyõzedelmes légy, mikor vádolnak téged.

⁴Kahore rapea: engari ko te Atua kia kitea he pono, ko nga tangata katoa he teka kau; ko te mea hoki ia i tuhituhia, Kia tika ai tau i tau korerotanga, kia puta ai tau ina whakawakia koe.

⁵Ha pedig a mi igazságtalanságunk az Istennek igazságát mutatja meg, mit mondjunk? Vajjon igazságtalan-é az Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok.

⁵Ha, ki te mea na to tatou he i kitea nuitia ai to te Atua tika, me pehea he kupu ma tatou? E he ana ranei te Atua i a ia e whakapa ana i te riri? he kupu tangata tenei naku:

⁶Távol legyen! Mert akkor mi módon ítéli meg az Isten a világot?

⁶Kahore rapea: penei me pehea te Atua e whakawa ai i te ao?

⁷Mert ha az Istennek igazsága az én hazugságom által öregbült az õ dicsõségére, miért kárhoztattatom még én is, mint bûnös?

⁷Na ki te mea na toku teka i hira rawa ai to te Atua pono hei kororia mona; he aha ahau i whakahengia tonutia ai ano hei tangata hara?

⁸Sõt inkább ne cselekedjük-é a rosszat, hogy [abból] jó származzék? - a mint minket rágalmaznak, és a mint némelyek mondogatják, hogy mi így beszélünk, a kiknek kárhoztatása igazságos.

⁸He aha hoki te penei ai, a ko te kupu whakapae teka tenei mo matou, a ki ta etahi ko ta matou kupu tenei, Tatou ka mahi i te kino, kia puta ai he pai? tika tonu te tau o te he ki a ratou.

⁹Micsoda tehát? Különbek vagyunk-é? Semmiképen nem. Mert az elébb megmutattuk nyilván, hogy zsidók és görögök mindnyájan bûn alatt vannak;

⁹He aha koia? he pai ake ranei to matou wahi i to ratou? Kahore ra hoki: kua oti hoki te whakapa e matou i mua he he ki nga Hurai, ki nga Kariki, kei raro katoa ratou i te hara;

¹⁰A mint meg van írva, hogy nincsen csak egy igaz is;

¹⁰Ko te mea hoki ia i tuhituhia, Kahore he tangata tika, kahore kia kotahi:

¹¹Nincs, a ki megértse, nincs, a ki keresse az Istent.

¹¹Kahore he tangata e matau ana, kahore he tangata e rapu ana i te Atua;

¹²Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek; nincs, a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

¹²Kua peka ke ratou katoa, kua kino ngatahi: kahore he tangata e mahi ana i te pai, kahore rawa kia kotahi.

¹³Nyitott sír az õ torkuk; nyelvökkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.

¹³He urupa puare noa to ratou korokoro; e patipati ana o ratou arero; kei roto i o ratou ngutu te wai whakamate o nga nakahi:

¹⁴Szájok telve átkozódással és keserûséggel.

¹⁴Ki tonu o ratou mangai i te kanga, i te nanakia:

¹⁵Lábaik gyorsak a vérontásra.

¹⁵Ko o ratou waewae, hohoro tonu ki te whakaheke toto:

¹⁶Útjaikon romlás és nyomorúság van.

¹⁶He whakangaro, he ngakau pouri, kei o ratou ara:

¹⁷És a békességnek útját nem ismerik.

¹⁷Kahore hoki ratou i mohio ki te ara o te rangimarie:

¹⁸Nincs isteni félelem az õ szemök elõtt.

¹⁸Kahore he wehi o te Atua i mua i o ratou kanohi.

¹⁹Tudjuk pedig, hogy a mit a törvény mond, azoknak mondja, a kik a törvény alatt vannak; hogy minden száj bedugassék, és az egész világ Isten ítélete alá essék.

¹⁹¶ Na, e matau ana tatou ki nga kupu o te ture, e korero ana ki te hunga i te ture, kia kopia ai nga mangai katoa, kia whakawakia ai te ao katoa e te Atua.

²⁰Annakokáért a törvénynek cselekedeteibõl egy test sem igazul meg õ elõtte: mert a bûn ismerete a törvény által vagyon.

²⁰No te mea kahore he mahi o te ture e tika ai tetahi kikokiko i tona aroaro: ma roto mai i te ture te matauranga ki te hara.

²¹Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyrõl tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;

²¹Otiia kua whakakitea inaianei he tika a te Atua, motu ke i te ture, he mea whakaatu na te ture, na nga poropiti;

²²Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,

²²Ara ko te tika a te Atua e na runga mai ana i te whakapono ki a Ihu Karaiti ki te hunga katoa e whakapono ana: kahore hoki he pokanga ketanga:

²³Mert mindnyájan vétkeztek, és szûkölködnek az Isten dicsõsége nélkül.

²³Kua hara katoa hoki, a kahore e taea e ratou te kororia o te Atua;

²⁴Megigazulván ingyen az õ kegyelmébõl a Krisztus Jézusban való váltság által,

²⁴He mea whakatika utukore na tona aroha noa, i runga i ta Karaiti Ihu hokonga:

²⁵Kit az Isten eleve rendelt engesztelõ áldozatul, hit által, az õ vérében, hogy megmutassa az õ igazságát az elõbb elkövetett bûnöknek elnézése miatt,

²⁵Ko ia hoki ta te Atua i whakaari ai hei whakamarie, i runga i te whakapono, he mea na ona toto; kia whakakitea ai tona tika, i te mea ka whakapahemotia atu nga hara o mua, he mea hoki na te manawanui o te Atua;

²⁶Az Isten hosszútûrésénél fogva, az õ igazságának megbizonyítására, a mostani idõben, hogy igaz legyen Õ és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitébõl való.

²⁶Hei whakakite i tona tika i tenei wa nei ano: he mea kia tika ai ia ano, me te kaiwhakatika i te tangata e whakapono ana ki a Ihu.

²⁷Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.

²⁷Na, kei hea te whakamanamana? Kua araia atu. E tehea ritenga ture? e to nga mahi? Kahore: engari e te ture o te whakapono.

²⁸Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.

²⁸Koia matou ka mea ai, kei te whakapono he tika mo te tangata, motu ke i nga mahi o te ture.

²⁹Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.

²⁹Ko te Atua oti te Atua o nga Hurai anake? ehara ranei ia i te Atua o nga tauiwi hoki? Ae ra, o nga tauiwi ano hoki:

³⁰Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitbõl és a pogányt hit által.

³⁰Ki te mea ia he kotahi te Atua, a mana e whakatika te kotinga i runga i te whakapono, me te kotingakore ina whakapono.

³¹A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sõt inkább a törvényt megerõsítjük.

³¹E taka ranei te ture i ta matou, ara i te whakapono? Kahore rapea: engari na ta matou i u ai te ture.