¹És lõn, a mikor megvénhedett vala Izsák, és szemei annyira meghomályosodtak vala, hogy nem látott, szólítá a nagyobbik fiát Ézsaút, és monda néki: Fiam; és ez monda néki: Imhol vagyok.

¹Isaac îmbătrînise, şi ochii îi slăbiseră, aşa că nu mai vedea. Atunci a chemat pe Esau, fiul lui cel mai mare, şi i -a zis: ,,Fiule!`` ,,Iată-mă,`` i -a răspuns el.

²És monda: Ímé megvénhedtem; nem tudom halálom napját.

²Isaac a zis: ,,Iacă am îmbătrînit, şi nu ştiu ziua morţii mele.

³Most tehát vedd fel kérlek a te fegyvereidet, tegzedet és kézívedet, és menj ki a mezõre, és vadászsz énnékem vadat.

³Acum dar, te rog, ia-ţi armele, tolba şi arcul, du-te la cîmp, şi adu-mi vînat.

⁴És csinálj nékem kedvem szerint való ételt, és hozd el nékem, hogy egyem: hogy megáldjon téged az én lelkem minekelõtte meghalok.

⁴Fă-mi o mîncare, cum îmi place mie, şi adu-mi s'o mănînc, ca să te binecuvinteze sufletul meu înainte de a muri.``

⁵Rebeka pedig meghallá, a mit Izsák az õ fiának Ézsaúnak monda; s a mint elméne Ézsaú a mezõre, hogy vadat vadászszon és hozzon:

⁵Rebeca a ascultat ce spunea Isaac fiului său Esau. Şi Esau s'a dus la cîmp, ca să prindă vînatul şi să -l aducă.

⁶Szóla Rebeka Jákóbnak az õ fiának mondván: Ímé hallám, hogy atyád szóla bátyádnak Ézsaúnak mondván:

⁶Apoi Rebeca a zis fiului său Iacov: ,,Iată, am auzit pe tatăl tău vorbind astfel fratelui tău Esau:

⁷Hozz nékem vadat, és csinálj nékem kedvem szerint való ételt, hogy egyem; és megáldjalak téged az Úr elõtt, minekelõtte meghalok.

⁷,,Adu-mi vînat, şi fă-mi o mîncare ca să mănînc; şi te voi binecuvînta înaintea Domnului, înainte de moartea mea.``

⁸Most azért fiam, hallgass az én szavamra, a mit én parancsolok néked.

⁸Acum, fiule, ascultă sfatul meu, şi fă ce îţi poruncesc.

⁹Menj el, kérlek, a nyájhoz, és hozz nékem onnan két kecskegödölyét a javából, hogy csináljak azokból a te atyádnak kedve szerint való ételt, a mint õ szereti.

⁹Du-te de ia-mi din turmă doi iezi buni, ca să fac din ei tatălui tău o mîncare gustoasă cum îi place;

¹⁰Te pedig beviszed atyádnak, hogy egyék, azért, hogy téged áldjon meg, minekelõtte meghal.

¹⁰tu ai s'o duci tatălui tău s'o mănînce, ca să te binecuvinteze înainte de moartea lui.``

¹¹Jákób pedig monda Rebekának az õ anyjának: Ímé az én bátyám Ézsaú szõrös ember, én pedig sima vagyok.

¹¹Iacov a răspuns mamei sale: ,,Iată, fratele meu Esau este păros, iar eu n'am păr deloc.

¹²Netalán megtapogat engem az én atyám s olyan leszek elõtte, mint valami csaló, és akkor átkot és nem áldást hozok magamra.

¹²Poate că tatăl meu mă va pipăi, şi voi trece drept mincinos înaintea lui, şi, în loc de binecuvîntare, voi face să vină peste mine blestemul.``

¹³És monda néki az õ anyja: Reám szálljon a te átkod fiam, csak hallgass az én szavamra, és menj és hozd el nékem.

¹³Mamă-sa i -a zis: ,,Blestemul acesta, fiule, să cadă peste mine! Ascultă numai sfatul meu, şi du-te de adu-mi -i.``

¹⁴Elméne azért, és elhozá, és vivé az õ anyjának; és az õ anyja ételt készíte, a mint szereti vala az õ atyja.

¹⁴Iacov s'a dus de i -a luat, şi i -a adus mamei sale, care a făcut o mîncare, cum îi plăcea tatălui său.

¹⁵És vevé Rebeka az õ nagyobbik fiának Ézsaúnak drága ruháit, melyek õ nála otthon valának, és felöltözteté Jákóbot az õ kisebbik fiát.

¹⁵În urmă, Rebeca a luat hainele cele bune ale lui Esau, fiul ei cel mai mare, cari se găseau acasă, şi le -a pus pe Iacov, fiul ei cel mai tînăr.

¹⁶A kecskegödölyék bõrével pedig beborítá az õ kezeit, és nyakának simaságát.

¹⁶I -a acoperit cu pielea iezilor mînile şi gîtul, care era fără păr.

¹⁷És az ételt a melyet készített vala, kenyérrel együtt adá Jákóbnak az õ fiának kezébe.

¹⁷Şi a dat în mîna fiului său Iacov mîncarea gustoasă şi pînea, pe cari le pregătise.

¹⁸És beméne az õ atyjához és monda: Atyám! és az monda: Ímhol vagyok. Ki vagy te fiam?

¹⁸El a venit la tatăl său, şi a zis: ,,Tată!`` ,,Iată-mă``, a zis Isaac. ,,Cine eşti tu, fiule?``

¹⁹Monda Jákób az õ atyjának: Én [vagyok] Ézsaú a te elsõszülötted, aképen cselekedtem a mint parancsolád, kelj fel, kérlek, ûlj le és egyél vadászatomból, hogy megáldjon engem a te lelked.

¹⁹Iacov a răspuns tatălui său: ,,Eu sînt Esau, fiul tău cel mai mare; am făcut ce mi-ai spus. Scoală-te, rogu-te, şezi de mănîncă din vînatul meu, pentru ca să mă binecuvinteze sufletul tău!``

²⁰És monda Izsák az õ fiának: Hogy van az, hogy ily hamar találtál, fiam? És felele: Mert az Úr, a te Istened hozta elõmbe.

²⁰Isaac a zis fiului său: ,,Cum, l-ai şi găsit, fiule?`` Şi Iacov a răspuns: ,,Domnul, Dumnezeul tău, mi l -a scos înainte.``

²¹És monda Izsák Jákóbnak: Jer közelebb, kérlek, hadd tapogassalak meg fiam: hogy vajjon te vagy-é az én fiam Ézsaú vagy nem?

²¹Isaac a zis lui Iacov: ,,Apropie-te dar, să te pipăi, fiule, ca să ştiu dacă eşti cu adevărat fiul meu Esau, sau nu.``

²²Oda méne tehát Jákób Izsákhoz az õ atyjához, a ki megtapogatván õt, monda: A szó Jákób szava, de a kezek Ézsaú kezei.

²²Iacov s'a apropiat de tatăl său Isaac, care l -a pipăit, şi a zis: ,,Glasul este glasul lui Iacov, dar mînile sînt mînile lui Esau.``

²³És nem ismeré meg õt, mivelhogy kezei szõrösek valának mint Ézsaúnak az õ bátyjának kezei; annakokáért megáldá õt.

²³Nu l -a cunoscut, pentrucă mînile îi erau păroase, ca mînile fratelui său Esau; şi l -a binecuvîntat.

²⁴És monda: Te vagy fiam Ézsaú? Felele: Én vagyok.

²⁴Isaac a zis: ,,Tu eşti deci fiul meu Esau?`` Şi Iacov a răspuns: ,,Eu sînt.``

²⁵Az pedig monda: Hozd ide, hadd egyem az én fiam vadászatából, hogy megáldjon téged az én lelkem; és oda vivé, és evék; bort is vive néki és ivék.

²⁵Isaac a zis: ,,Adu-mi să mănînc din vînatul fiului meu, ca sufletul meu să te binecuvinteze.`` Iacov i -a adus, şi el a mîncat; i -a adus şi vin, şi a băut.

²⁶Akkor monda néki Izsák az õ atyja: Jer közelebb fiam, és csókolj meg engem.

²⁶Atunci tatăl său Isaac i -a zis: ,,Apropie-te dar, şi sărută-mă, fiule.``

²⁷Oda méne azért, és megcsókolá õt: s megérezvén ruháinak szagát, megáldá õt, és monda: Lám az én fiamnak illatja olyan, mint a mezõnek illatja, a melyet megáldott az Úr.

²⁷Iacov s'a apropiat, şi l -a sărutat. Isaac a simţit mirosul hainelor lui; apoi l -a binecuvîntat, şi a zis: ,,Iată, mirosul fiului meu este ca mirosul unui cîmp, pe care l -a binecuvîntat Domnul.

²⁸Adjon az Isten tenéked az ég harmatából, és a föld kövérségébõl, és gabonának és bornak bõségét.

²⁸Să-ţi dea Dumnezeu rouă din cer, Şi grăsimea pămîntului, Grîu şi vin din belşug!

²⁹Népek szolgáljanak néked és nemzetségek hajoljanak meg elõtted; légy úr a te atyádfiain, és hajoljanak meg elõtted a te anyádnak fiai. Átkozott, a ki téged átkoz, és a ki téged áld, legyen áldott.

²⁹Să-ţi fie supuse noroade, Şi neamuri să se închine înaintea ta! Să fii stăpînul fraţilor tăi, Şi fiii mamei tale să se închine înaintea ta! Blestemat să fie oricine te va blestema, Şi binecuvîntat să fie oricine te va binecuvînta.``

³⁰És lõn a mint elvégezé Izsák Jákóbnak megáldását; és épen csakhogy kiment vala Jákób az õ atyjának Izsáknak színe elõl; az õ bátyja Ézsaú is megjöve vadászásából.

³⁰Isaac sfîrşise de binecuvîntat pe Iacov, şi abea plecase Iacov dela tatăl său Isaac, cînd fratele său Esau s'a întors dela vînătoare.

³¹És készíte õ is ételt, s vivé az õ atyja elé, és mondá az õ atyjának: Keljen fel az én atyám, és egyék az õ fia vadászatából, hogy áldjon meg engem a te lelked.

³¹A făcut şi el o mîncare gustoasă, pe care a adus -o tatălui său. Şi a zis tatălui său: ,,Tată, scoală-te şi mănîncă din vînatul fiului tău, pentruca să mă binecuvinteze sufletul tău!``

³²És monda néki az õ atyja Izsák: Kicsoda vagy te? És monda: Én vagyok a te elsõszülött fiad Ézsaú.

³²Tatăl său Isaac i -a zis: ,,Cine eşti tu?`` Şi el a răspuns: ,,Eu sînt fiul tău cel mai mare, Esau.``

³³Akkor Izsák elrémüle igen nagy rémüléssel, és monda: Ki volt hát az, a ki vadat fogott és behozá nékem, és én mindenbõl ettem minekelõtte te megjöttél, és megáldottam õt, és áldott is lészen.

³³Isaac s'a spăimîntat foarte tare, şi a zis: ,,Cine este atunci cel ce a prins vînat, şi mi l -a adus? Eu am mîncat din toate, înainte de a veni tu, şi l-am binecuvîntat. Deaceea va rămînea binecuvîntat.

³⁴A mint hallotta vala Ézsaú az õ atyjának beszédét, nagy és igen keserves kiáltással felkiálta, és monda atyjának: Áldj meg engem is atyám.

³⁴Cînd a auzit Esau cuvintele tatălui său, a scos mari ţipete, pline de amărăciune, şi a zis tatălui său: ,,Binecuvintează-mă şi pe mine, tată!``

³⁵Ez pedig monda: A te öcséd jöve el álnoksággal, és õ vevé el a te áldásodat.

³⁵Isaac a zis: ,,Fratele tău a venit cu vicleşug, şi ţi -a luat binecuvîntarea.``

³⁶Az pedig monda: Nem méltán hívják-é õt Jákóbnak? mert immár két ízben csalt meg engemet; elvevé elsõszülöttségemet, most pedig áldásomat vevé el. És monda: Nem tartottál-é nékem is valami áldást?

³⁶Esau a zis: ,,Da, nu degeaba i-au pus numele Iacov; căci m'a înşelat de două ori. Mi -a luat dreptul de întîi născut, şi iată -l acum că a venit de mi -a luat şi binecuvîntarea!`` Şi a zis: ,,N-ai păstrat nici o binecuvîntare pentru mine?``

³⁷Felele Izsák és monda Ézsaúnak: Ímé uraddá tettem õt, és minden atyjafiát szolgául adtam néki, gabonával is borral is õt láttam el; mit míveljek azért immár veled fiam?

³⁷Isaac a răspuns, şi a zis lui Esau: ,,Iată, l-am făcut stăpîn peste tine, şi i-am dat ca slujitori pe toţi fraţii lui, l-am înzestrat cu grîu şi vin din belşug: ce mai pot face oare pentru tine, fiule?``

³⁸Monda Ézsaú az õ atyjának: Avagy csak az az egy áldásod van-é néked atyám? Áldj meg engem, engem is atyám; és felemelé szavát Ézsaú és sír vala.

³⁸Esau a zis tatălui său: ,,N'ai decît această singură binecuvîntare, tată? Binecuvintează-mă şi pe mine, tată!`` Şi Esau a ridicat glasul şi a plîns.

³⁹Felele azért Izsák az õ atyja, és monda néki: Ímé kövér földön lesz lakásod, és [részed lesz] az ég harmatjából onnan felûl;

³⁹Tatăl său Isaac a răspuns, şi i -a zis: ,,Iată! Locuinţa ta va fi lipsită de grăsimea pămîntului Şi de roua cerului, de sus.

⁴⁰És fegyvered után élsz, és öcsédet szolgálod. De lészen, a mikor ellene támadsz, letöröd igáját nyakadról.

⁴⁰Vei trăi din sabia ta, Şi vei sluji fratelui tău; Dar cînd te vei răscula, Vei scutura jugul lui de pe gîtul tău!``

⁴¹Gyûlöli vala azért Ézsaú Jákóbot az áldásért, a melylyel megáldotta vala õt az õ atyja, és monda Ézsaú az õ szívében: Közelgetnek az én atyámért való gyásznak napjai, és [akkor] megölöm az én öcsémet Jákóbot.

⁴¹Esau a prins ură pe Iacov, din pricina binecuvîntării, cu care -l binecuvîntase tatăl său. Şi Esau zicea în inima sa: ,,Zilele de bocet pentru tatăl meu sînt aproape, şi apoi am să ucid pe fratele meu Iacov.``

⁴²Mikor pedig hírûl vivék Rebekának, az õ nagyobbik fiának Ézsaúnak beszédit, elkülde és magához hívatá az õ kisebbik fiát Jákóbot, és monda néki: Ímé Ézsaú a te bátyád azzal fenyeget, hogy megöl téged.

⁴²Şi au spus Rebecii cuvintele lui Esau, fiul ei cel mai mare. Ea a trimes atunci de a chemat pe Iacov, fiul ei cel mai tînăr, şi i -a zis: ,,Iată, fratele tău Esau vrea să se răsbune pe tine, omorîndu-te.

⁴³Most azért fiam, hallgass az én szavamra, és kelj fel és fuss Lábánhoz az én bátyámhoz Háránba,

⁴³Acum, fiule, ascultă sfatul meu: scoală-te, fugi la fratele meu Laban în Haran;

⁴⁴És maradj nála egy kevés ideig, míg a te bátyád haragja elmúlik;

⁴⁴şi rămîi la el cîtăva vreme, pînă se va potoli mînia fratelui tău,

⁴⁵Míg elfordul a te bátyád haragja te rólad, és elfelejtkezik arról a mit rajta elkövettél: akkor elküldök és haza hozatlak téged: miért fosztatnám meg mindkettõtöktõl egy napon?

⁴⁵pînă va trece dela tine urgia fratelui tău, şi va uita ce i-ai făcut. Atunci voi trimete să te cheme. Pentru ce să fiu lipsită de voi amîndoi într'o zi?``

⁴⁶Izsáknak pedig monda Rebeka: Eluntam életemet a Khitteusok leányai miatt. Ha Jákób a Khitteusok leányai közûl vesz feleséget, a milyenek ezek is, ez ország leányai közûl valók; minek nékem az élet?

⁴⁶Rebeca a zis lui Isaac: ,,M'am scîrbit de viaţă, din pricina fetelor lui Het. Dacă Iacov va lua o asemenea nevastă, dintre fetele lui Het, dintre fetele ţării acesteia, la ce-mi mai este bună viaţa?``