¹És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:

¹Isus a luat cuvîntul, şi le -a vorbit iarăş în pilde. Şi a zis:

²Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az õ fiának menyegzõt szerze.

²,,Împărăţia cerurilor se aseamănă cu un împărat, care a făcut nuntă fiului său.

³És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzõre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljõni.

³A trimes pe robii săi să cheme pe cei poftiţi la nuntă; dar ei n'au vrut să vină.

⁴Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzõre.

⁴A trimes iarăş alţi robi, şi le -a zis: ,Spuneţi celor poftiţi: ,,Iată că am gătit ospăţul meu; juncii şi vitele mele cele îngrăşate au fost tăiate; toate sînt gata, veniţi la nuntă.`

⁵De azok nem törõdvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;

⁵Dar ei, fără să le pese de poftirea lui, au plecat: unul la holda lui, şi altul la negustoria lui.

⁶A többiek pedig megfogván az õ szolgáit, bántalmazák és megölék õket.

⁶Ceilalţi au pus mîna pe robi, şi-au bătut joc de ei, şi i-au omorît.

⁷Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.

⁷Cînd a auzit împăratul s'a mîniat; a trimes oştile sale, a nimicit pe ucigaşii aceia, şi le -a ars cetatea.

⁸Akkor monda az õ szolgáinak: A menyegzõ ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.

⁸Atunci a zis robilor săi: ,Nunta este gata; dar cei poftiţi n'au fost vrednici de ea.

⁹Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzõbe.

⁹Duceţi-vă dar la răspîntiile drumurilor, şi chemaţi la nuntă pe toţi aceia pe cari -i veţi găsi.`

¹⁰És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyûjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegzõ vendégekkel.

¹⁰Robii au ieşit la răspîntii, au strîns pe toţi pe cari i-au găsit, şi buni şi răi, şi odaia ospăţului de nuntă s'a umplut de oaspeţi.

¹¹Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzõi ruhája.

¹¹Împăratul a intrat să-şi vadă oaspeţii; şi a zărit acolo pe un om, care nu era îmbrăcat în haina de nuntă.

¹²És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzõi ruhád? Az pedig hallgata.

¹²,Prietene,` i -a zis el, ,cum ai intrat aici fără să ai haină de nuntă?` Omul acela a amuţit.

¹³Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek õt a külsõ sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

¹³Atunci împăratul a zis slujitorilor săi: ,Legaţi -i mînile şi picioarele, şi luaţi -l şi aruncaţi -l în întunerecul de afară; acolo va fi plînsul şi scrîşnirea dinţilor.

¹⁴Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

¹⁴Căci mulţi sînt chemaţi, dar puţini sînt aleşi.``

¹⁵Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék õt tõrbe.

¹⁵Atunci Fariseii s'au dus şi s'au sfătuit cum să prindă pe Isus cu vorba.

¹⁶És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törõdöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.

¹⁶Au trimes la El pe ucenicii lor împreună cu Irodianii, cari I-au zis: ,,Învăţătorule, ştim că eşti adevărat, şi că înveţi pe oameni calea lui Dumnezeu în adevăr, fără să-Ţi pese de nimeni, pentrucă nu cauţi la faţa oamenilor.

¹⁷Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

¹⁷Spune-ne dar, ce crezi? Se cade să plătim bir Cezarului sau nu?``

¹⁸Jézus pedig ismervén az õ álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?

¹⁸Isus, care le cunoştea vicleşugul, a răspuns: ,,Pentruce Mă ispitiţi, făţarnicilor?

¹⁹Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.

¹⁹Arătaţi-Mi banul birului.`` Şi ei I-au adus un ban (Greceşte: dinar.).

²⁰És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?

²⁰El i -a întrebat: ,,Chipul acesta şi slovele scrise pe el, ale cui sînt?``

²¹Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.

²¹,,Ale Cezarului,`` I-au răspuns ei. Atunci El le -a zis: ,,Daţi dar Cezarului ce este al Cezarului, şi lui Dumnezeu ce este al lui Dumnezeu!``

²²És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván õt, elmenének.

²²Miraţi de cuvintele acestea, ei L-au lăsat, şi au plecat.``

²³Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék õt,

²³În aceeaş zi, au venit la Isus Saducheii, cari zic că nu este înviere. Ei I-au pus următoarea întrebare:

²⁴Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.

²⁴,,Învăţătorule, Moise a zis: ,Dacă moare cineva fără să aibă copii, fratele lui să ia pe nevasta fratelui său, şi să -i ridice urmaş.`

²⁵Vala pedig minálunk hét testvér: és az elsõ feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;

²⁵Erau dar la noi şapte fraţi. Cel dintîi s'a însurat, şi a murit; şi, fiindcă n'avea copii, a lăsat fratelui său pe nevasta lui.

²⁶Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.

²⁶Tot aşa şi al doilea, şi al treilea, pînă la al şaptelea.

²⁷Legutoljára pedig az asszony is meghala.

²⁷La urmă, după ei toţi, a murit şi femeia.

²⁸A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

²⁸La înviere, nevasta căruia din cei şapte va fi ea? Fiindcă toţi au avut -o de nevastă.

²⁹Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

²⁹Drept răspuns, Isus le -a zis: ,,Vă rătăciţi! Pentru că nu cunoaşteţi nici Scripturile, nici puterea lui Dumnezeu.

³⁰Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

³⁰Căci la înviere, nici nu se vor însura, nici nu se vor mărita, ci vor fi ca îngerii lui Dumnezeu în cer.

³¹A halottak feltámadása felõl pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

³¹Cît priveşte învierea morţilor, oare n'aţi citit ce vi s'a spus de Dumnezeu, cînd zice:

³²Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élõknek Istene.

³²,Eu sînt Dumnezeul lui Avraam, Dumnezeul lui Isaac, şi Dumnezeul lui Iacov?` Dumnezeu nu este un Dumnezeu al celor morţi ci al celor vii.``

³³És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az õ tudományán.

³³Noroadele, cari ascultau, au rămas uimite de învăţătura lui Isus.

³⁴A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyûlének;

³⁴Cînd au auzit Fariseii că Isus a astupat gura Saducheilor, s'au strîns la un loc.

³⁵És megkérdé õt közülök egy törvénytudó, kisértvén õt, és mondván:

³⁵Şi unul din ei, un învăţător al Legii, ca să -L ispitească, I -a pus întrebarea următoare:

³⁶Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

³⁶,,Învăţătorule, care este cea mai mare poruncă din Lege?``

³⁷Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl és teljes elmédbõl.

³⁷Isus i -a răspuns: ,,Să iubeşti pe Domnul, Dumnezeul tău, cu toată inima ta, cu tot sufletul tău, şi cu tot cugetul tău.``

³⁸Ez az elsõ és nagy parancsolat.

³⁸,,Aceasta este cea dintîi, şi cea mai mare poruncă.

³⁹A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

³⁹Iar a doua, asemenea ei, este: ,Să iubeşti pe aproapele tău ca pe tine însuţi.`

⁴⁰E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

⁴⁰În aceste două porunci se cuprinde toată Legea şi Proorocii.``

⁴¹Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé õket Jézus,

⁴¹Pe cînd erau strînşi la un loc Fariseii, Isus i -a întrebat:

⁴²Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felõl? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

⁴²Ce credeţi voi despre Hristos? Al cui fiu este?`` ,,Al lui David``, I-au răspuns ei.

⁴³Monda nékik: Miképen hívja tehát õt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

⁴³Şi Isus le -a zis: ,,Cum atunci David, fiind însuflat de Duhul, Îl numeşte Domn, cînd zice:

⁴⁴Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felõl, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

⁴⁴,Domnul a zis Domnului Meu: ,,Şezi la dreapta Mea, pînă voi pune pe vrăjmaşii Tăi supt picioarele Tale?

⁴⁵Ha tehát Dávid Urának hívja õt, mi módon fia?

⁴⁵Deci, dacă David Îl numeşte Domn, cum este El fiul lui?``

⁴⁶És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala õt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

⁴⁶Nimeni nu I -a putut răspunde un cuvînt. Şi, din ziua aceea, n'a îndrăznit nimeni să -I mai pună întrebări.