¹Ének; Aszáf zsoltára.

¹(O cîntare. Un psalm al lui Asaf.) Dumnezeule, nu tăcea! Nu tăcea, şi nu Te odihni, Dumnezeule!

²Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!

²Căci iată că vrăjmaşii Tăi se frămîntă, şi ceice Te urăsc înalţă capul.

³Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyûlölõid fejöket emelik.

³Fac planuri pline de vicleşug împotriva poporului Tău, şi se sfătuiesc împotriva celor ocrotiţi de Tine.

⁴Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szõnek.

⁴,,Veniţi``, zic ei, ,,să -i nimicim din mijlocul neamurilor, ca să nu se mai pomenească numele lui Israel!``

⁵Ezt mondják: Jertek, veszessük el õket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!

⁵Se strîng toţi cu o inimă, fac un legămînt împotriva Ta:

⁶Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:

⁶corturile lui Edom şi Ismaeliţii, Moabul şi Hagareniţii,

⁷Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;

⁷Ghebal, Amon, Amalec, Filistenii cu locuitorii Tirului.

⁸A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.

⁸Asiria se uneşte şi ea cu ei, şi îşi împrumută braţul ei copiilor lui Lot. -(Oprire).

⁹Az asszir is szövetkezett velök, segítõjévé lettek a Lót fiainak. Szela.

⁹Fă-le ca lui Madian, ca lui Sisera, ca lui Iabin la pîrîul Chison,

¹⁰Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!

¹⁰cari au fost nimiciţi la En-Dor, şi au ajuns un gunoi pentru îngrăşarea pămîntului.

¹¹A kik elvesztek vala Endornál, [és] a föld szemetjévé lõnek.

¹¹Căpeteniile lor fă-le ca lui Oreb şi Zeeb, şi tuturor domnilor lor ca lui Zebah şi Ţalmuna!

¹²Tedd õket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,

¹²Căci ei zic: ,,Să punem mîna pe locuinţele lui Dumnezeu!``

¹³A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!

¹³Dumnezeule, fă -i ca vîrtejul de praf, ca paiul luat de vînt,

¹⁴Én Istenem! Tedd õket olyanokká, a milyen a porfelhõ, [és ]a milyen a polyva a szél elõtt;

¹⁴Ca focul care arde pădurea, şi ca flacăra, care aprinde munţii!

¹⁵Olyanokká, mint a tûz, a mely meggyújtja az erdõt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.

¹⁵Urmăreşte -i astfel cu furtuna Ta, şi bagă groaza în ei cu vijelia Ta!

¹⁶Így kergesd õket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd õket!

¹⁶Acopere-le faţa de ruşine, ca să caute Numele Tău, Doamne!

¹⁷Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!

¹⁷Să fie ruşinaţi şi îngroziţi pe vecie, să le roşească obrazul de ruşine şi să piară!

¹⁸Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak, [ (Psalms 83:19) Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges [Isten] az egész földön. ]

¹⁸Ca să ştie că numai Tu, al cărui Nume este Domnul, Tu eşti Cel Prea Înalt pe tot pămîntul;