¹Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

¹Men såsom medarbetare förmana vi eder ock att icke så mottaga Guds nåd, att det bliver utan frukt.

²Mert õ mondja: Kellemetes idõben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idõ, ímé itt az üdvösség napja.

²Han säger ju: »Jag bönhör dig i behaglig tid, och jag hjälper dig på frälsningens dag.» Se, nu är den välbehagliga tiden; se, nu är frälsningens dag.

³Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.

³Härvid vilja vi icke i något stycke vara till någon anstöt, på det att vårt ämbete icke må bliva smädat.

⁴Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tûrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.

⁴Fastmer vilja vi i allting bevisa oss såsom Guds tjänare, i mycken ståndaktighet, under bedrövelse och nöd och ångest,

⁵Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bõjtölésben.

⁵under hugg och slag, under fångenskap och upprorslarm, under mödor, vakor och svält,

⁶Tisztaságban, tudományban, hosszútûrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,

⁶i renhet, i kunskap, i tålamod och godhet, i helig ande, i oskrymtad kärlek,

⁷Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felõl való fegyvereivel;

⁷med sanning i vårt tal, med kraft från Gud, med rättfärdighetens vapen både i högra handen och i vänstra,

⁸Dicsõség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetõk, és igazak;

⁸under ära och smälek, under ont rykte och gott rykte, såsom villolärare, då vi dock äro sannfärdiga,

⁹Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élõk; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;

⁹såsom okända, fastän vi äro väl kända, såsom döende, men se, vi leva, såsom tuktade, men likväl icke till döds,

¹⁰Mint bánkódók, noha mindig örvendezõk; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

¹⁰såsom bedrövade, men dock alltid glada, såsom fattiga, medan vi dock göra många rika, såsom utblottade på allt, men likväl ägande allt.

¹¹A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.

¹¹Vi hava nu upplåtit vår mun och talat öppet till eder, I korintier. Vårt hjärta har vidgat sig för eder.

¹²Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.

¹²Ja, det rum I haven i vårt inre är icke litet, men i edra hjärtan är allenast litet rum.

¹³Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.

¹³Given oss då lika för lika -- om jag nu får tala såsom till barn -- ja, vidgen också I edra hjärtan.

¹⁴Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

¹⁴Gån icke i ok tillsammans med dem som icke tro; det bleve omaka par. Vad har väl rättfärdighet att skaffa med orättfärdighet, eller vilken gemenskap har ljus med mörker?

¹⁵És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívõnek hitetlenhez?

¹⁵Huru förlika sig Kristus och Beliar, eller vad delaktighet har den som tror med den som icke tror?

¹⁶Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élõ Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és õk én népem lesznek.

¹⁶Eller huru låter ett Guds tempel förena sig med avgudar? Vi äro ju ett den levande Gudens tempel, ty Gud har sagt: »Jag skall bo i dem och vandra ibland dem; jag skall vara deras Gud, och de skola vara mitt folk.»

¹⁷Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

¹⁷Alltså: »Gån ut ifrån dem och skiljen eder ifrån dem, säger Herren; kommen icke vid det orent är. Då skall jag taga emot eder

¹⁸És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.

¹⁸och vara en Fader för eder; och I skolen vara mina söner och döttrar, säger Herren, den Allsmäktige.»