1És ezek után Galileában jár vala Jézus; mert nem akar vala Júdeában járni, mivelhogy azon igyekezének a Júdeabeliek, hogy õt megöljék.
1Därefter vandrade Jesus omkring i Galileen, ty i Judeen ville han icke vandra omkring, då nu judarna stodo efter att döda honom.
2Közel vala pedig a zsidók ünnepe, a sátoros ünnep.
2Men judarnas lövhyddohögtid var nu nära.
3Mondának azért néki az õ atyjafiai: Menj el innen, és térj Júdeába, hogy a te tanítványaid is lássák a te dolgaidat, a melyeket cselekszel.
3Då sade hans bröder till honom: »Begiv dig härifrån och gå till Judeen, så att också dina lärjungar få se de gärningar som du gör.
4Mert senki sem cselekszik titkon semmit, a ki maga ismeretessé akar lenni. Ha ilyeneket cselekszel, mutasd meg magadat a világnak.
4Ty ingen som vill vara känd bland människor utför sitt verk i hemlighet. Då du nu gör sådana gärningar, så träd öppet fram för världen.»
5Mert az õ atyjafiai sem hivének benne.
5Det var nämligen så, att icke ens hans bröder trodde på honom.
6Monda azért nékik Jézus: Az én idõm még nincs itt; a ti idõtök pedig mindig készen van.
6Då sade Jesus till dem: »Min tid är ännu icke kommen, men för eder är tiden alltid läglig.
7Titeket nem gyûlölhet a világ, de engem gyûlöl; mert én bizonyságot teszek felõle, hogy az õ cselekedetei gonoszak.
7Världen kan icke hata eder, men mig hatar hon, eftersom jag vittnar om henne, att hennes gärningar äro onda.
8Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én idõm még nem tölt be.
8Gån I upp till högtiden; jag är icke stadd på väg upp till denna högtid, ty min tid är ännu icke fullbordad.»
9Ezeket mondván pedig nékik, marada Galileában.
9Detta sade han till dem och stannade så kvar i Galileen.
10A mint pedig felmenének az õ atyjafiai, akkor õ is felméne az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.
10Men när hans bröder hade gått upp till högtiden, då gick också han ditupp, dock icke öppet, utan likasom i hemlighet.
11A zsidók azért keresik vala õt az ünnepen, és mondának: Hol van õ?
11Och judarna sökte efter honom under högtiden och sade: »Var är han?»
12És a sokaságban nagy zúgás vala õ miatta. Némelyek azt mondják vala, hogy jó ember; mások pedig azt mondják vala: Nem, hanem a népnek hitetõje.
12Och bland folket talades i tysthet mycket om honom. Somliga sade: »Han är en rättsinnig man», men andra sade: »Nej, han förvillar folket.»
13Mindamellett senki sem beszélt vala nyiltan õ felõle a zsidóktól való félelem miatt.
13Dock talade ingen öppet om honom, av fruktan för judarna.
14Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala.
14Men när redan halva högtiden var förliden, gick Jesus upp i helgedomen och undervisade.
15És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!
15Då förundrade sig judarna och sade: »Varifrån har denne sin lärdom, han som icke har fått undervisning?»
16Felele nékik Jézus és monda: Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem.
16Jesus svarade dem och sade: »Min lära är icke min, utan hans som har sänt mig.
17Ha valaki cselekedni akarja az õ akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentõl van-é, vagy én magamtól szólok?
17Om någon vill göra hans vilja, så skall han förstå om denna lära är från Gud, eller om jag talar av mig själv.
18A ki magától szól, a maga dicsõségét keresi; a ki pedig annak dicsõségét keresi, a ki küldte õt, igaz az, és nincs abban hamisság.
18Den som talar av sig själv, han söker sin egen ära; men den som söker dens ära, som har sänt honom, han är sannfärdig, och orättfärdighet finnes icke i honom. --
19Nem Mózes adta-é néktek a törvényt? és senki sem teljesíti közületek a törvényt. Miért akartok engem megölni?
19Har icke Moses givit eder lagen? Och likväl fullgör ingen av eder lagen. Varför stån I efter att döda mig?»
20Felele a sokaság és monda: Ördög van benned. Ki akar téged megölni?
20Folket svarade: »Du är besatt av en ond ande. Vem står efter att döda dig?»
21Felele Jézus és monda nékik: Egy dolgot cselekvém, és mindnyájan csodáljátok.
21Jesus svarade och sade till dem: »En gärning allenast gjorde jag, och alla förundren I eder över den.
22Azért Mózes adta néktek a körülmetélkedést (nem mintha Mózestõl való volna, hanem az atyáktól): és szombaton körülmetélitek az embert.
22Moses har givit eder omskärelsen -- icke som om den vore ifrån Moses, ty den är ifrån fäderna -- och så omskären I människor också på en sabbat.
23Ha körülmetélhetõ az ember szombaton, hogy a Mózes törvénye meg ne romoljon; én rám haragusztok-é, hogy egy embert egészen meggyógyítottam szombaton?
23Om nu en människa undfår omskärelsen på en sabbat, för att Moses' lag icke skall göras om intet, huru kunnen I då vredgas på mig, därför att jag på en sabbat gjorde en människa hel och frisk?
24Ne ítéljetek a látszat után, hanem igaz ítélettel ítéljetek!
24Dömen icke efter skenet, utan dömen en rätt dom.»
25Mondának azért némelyek a jeruzsálemiek közül: Nem ez-é az, a kit meg akarnak ölni?
25Då sade några av folket i Jerusalem: »Är det icke denne som de stå efter att döda?
26És ímé nyiltan szól, és semmit sem szólnak néki. Talán bizony megismerték a fõemberek, hogy bizony ez a Krisztus?
26Och ändå får han tala fritt, utan att de säga något till honom. Hava då rådsherrarna verkligen blivit förvissade om att denne är Messias?
27De jól tudjuk, honnan való ez; mikor pedig eljõ a Krisztus, senki sem tudja, honnan való.
27Dock, denne känna vi, och vi veta varifrån han är; men när Messias kommer, känner ingen varifrån han är.»
28Kiálta azért Jézus a templomban, tanítván és mondván: Mind engem ismertek, mind azt tudjátok, honnan való vagyok; és én magamtól nem jöttem, de igaz az, a ki engem elküldött, a kit ti nem ismertek.
28Då sade Jesus med hög röst, där han undervisade i helgedomen: »Javäl, I kännen mig, och I veten varifrån jag är. Likväl har jag icke kommit av mig själv, men han som har sänt mig är en som verkligen har myndighet att sända, han som I icke kännen.
29Én azonban ismerem õt, mert õ tõle vagyok, és õ küldött engem.
29Men jag känner honom, ty från honom är jag kommen, och han har sänt mig.»
30Akarják vala azért õt megfogni; de senki sem veté reá a kezét, mert nem jött még el az õ órája.
30Då ville de gripa honom; dock kom ingen med sin hand vid honom, ty hans stund var ännu icke kommen.
31A sokaság közül pedig sokan hivének õ benne; és azt mondják vala, hogy: A Krisztus mikor eljõ, tehet-é majd több csodát azoknál, a melyeket ez tett?
31Men många av folket trodde på honom, och de sade: »Icke skall väl Messias, när han kommer, göra flera tecken än denne har gjort?»
32Meghallák a farizeusok, a mint a sokaság ezeket suttogja vala felõle; és szolgákat küldének a farizeusok és a fõpapok, hogy fogják meg õt.
32Sådant fingo fariséerna höra folket i tysthet tala om honom. Då sände översteprästerna och fariséerna ut rättstjänare för att gripa honom.
33Monda azért nékik Jézus: Egy kevés ideig még veletek vagyok, és majd ahhoz megyek, a ki elküldött engem.
33Men Jesus sade: »Ännu en liten tid är jag hos eder; sedan går jag bort till honom som har sänt mig.
34Kerestek majd engem, és nem találtok meg, és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda.
34I skolen då söka efter mig, men I skolen icke finna mig, och där jag är, dit kunnen I icke komma.»
35Mondának azért a zsidók magok között: Hová akar ez menni, hogy mi majd nem találjuk meg õt? Vajjon a görögök közé szóródottakhoz akar-é menni, és a görögöket tanítani?
35Då sade judarna till varandra: »Vart tänker denne gå, eftersom vi icke skola kunna finna honom? Månne han tänker gå till dem som bo kringspridda bland grekerna? Tänker han då undervisa grekerna?
36Micsoda beszéd ez, a melyet monda: Kerestek majd engem, és nem találtok meg; és a hol én vagyok, ti nem jöhettek oda?
36Vad betyder det ord som han sade: 'I skolen söka efter mig, men I skolen icke finna mig, och där jag är, dit kunnen I icke komma'?»
37Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön én hozzám, és igyék.
37På den sista dagen i högtiden, som ock var den förnämsta, stod Jesus där och ropade och sade: »Om någon törstar, så komme han till mig och dricke.
38A ki hisz én bennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl.
38Den som tror på mig, av hans innersta skola strömmar av levande vatten flyta fram, såsom skriften säger.»
39Ezt pedig mondja vala a Lélekrõl, a melyet veendõk valának az õ benne hívõk: mert még nem vala Szent Lélek; mivelhogy Jézus még nem dicsõítteték meg.
39Detta sade han om Anden, vilken de som trodde på honom skulle undfå; ty ande var då ännu icke given, eftersom Jesus ännu icke hade blivit förhärligad.
40Sokan azért a sokaság közül, a mint hallák e beszédet, ezt mondják vala: Bizonynyal ez ama Próféta.
40Några av folket, som hörde dessa ord, sade då: »Denne är förvisso Profeten.»
41Némelyek mondának: Ez a Krisztus. Mások pedig mondának: Csak nem Galileából jön el a Krisztus?
41Andra sade: »Han är Messias.» Andra åter sade: »Icke kommer väl Messias från Galileen?
42Nem az írás mondta-é, hogy a Dávid magvából, és Bethlehembõl, ama városból jön el a Krisztus, a hol Dávid vala?
42Säger icke skriften att Messias skall komma av Davids säd och från den lilla staden Betlehem, där David bodde?
43Hasonlás lõn azért õ miatta a sokaságban.
43Så uppstodo för hans skull stridiga meningar bland folket,
44Némelyek pedig közûlök akarják vala õt megfogni, de senki sem veté reá a kezét.
44och somliga av dem ville gripa honom; dock kom ingen med sin hand vid honom.
45Elmenének azért a szolgák a fõpapokhoz és farizeusokhoz; és mondának azok õ nékik: Miért nem hoztátok el õt?
45När sedan rättstjänarna kommo tillbaka till översteprästerna och fariséerna, frågade dessa dem: »Varför haven I icke fört honom hit?»
46Felelének a szolgák: Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!
46Tjänarna svarade: »Aldrig har någon människa talat, som den mannen talar.»
47Felelének azért nékik a farizeusok: Vajjon ti is el vagytok-é hitetve?
47Då svarade fariséerna dem: »Haven nu också I blivit förvillade?
48Vajjon a fõemberek vagy a farizeusok közül hitt-é benne valaki?
48Har då någon av rådsherrarna trott på honom? Eller någon av fariséerna?
49De ez a sokaság, a mely nem ismeri a törvényt, átkozott!
49Nej; men detta folk, som icke känner lagen, det är förbannat.
50Monda nékik Nikodémus, a ki éjjel ment vala õ hozzá, a ki egy vala azok közül:
50Då sade Nikodemus till dem, han som förut hade besökt honom, och som själv var en av dem:
51Vajjon a mi törvényünk kárhoztatja-é az embert, ha elõbb ki nem hallgatja és nem tudja, hogy mit cselekszik?
51»Icke dömer väl vår lag någon, utan att man först har förhört honom och utrönt vad han förehar?»
52Felelének és mondának néki: Vajjon te is Galileus vagy-é? Tudakozódjál és lásd meg, hogy Galileából nem támadt próféta.
52De svarade och sade till honom: »Kanske också du är från Galileen? Rannsaka, så skall du finna att ingen profet kommer från Galileen.»
53És mindnyájan haza menének.
53[Och de gingo hem, var och en till sitt.