1Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem õ benne bízom!
3Mert õ szabadít meg téged a madarásznak tõrébõl, a veszedelmes dögvésztõl.
4Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az õ hûsége.
5Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstõl, a repülõ nyíltól nappal;
6A dögvésztõl, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7Elesnek mellõled ezeren, és jobb kezed felõl tízezeren; és hozzád nem is közelít.
8Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
9Mert [azt mondtad] te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
10Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
11Mert az õ angyalainak parancsolt felõled, hogy õrizzenek téged minden útadban.
12Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kõbe.
13Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom õt, felmagasztalom õt, mert ismeri az én nevemet!
15Segítségül hív engem, ezért meghallgatom õt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsõítem õt.
16Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én szabadításomat.