¹Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az õ tanítványai.

¹ЧӮН мардумро дид, бар фарози кӯҳе баромад ва биншаст; ва шогирдонаш назди Ӯ ҳозир шуданд.

²És megnyitván száját, tanítja vala õket, mondván:

²Он гоҳ Ӯ даҳони Худро кушода, онҳоро таълим дод ва гуфт:

³Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.

³«Хушо мискинони рӯҳ, зеро ки Малакути Осмон аз они онҳост.

⁴Boldogok, a kik sírnak: mert õk megvígasztaltatnak.

⁴«Хушо мотамзадагон, зеро ки онҳо тасаллй хоҳанд ёфт.

⁵Boldogok a szelídek: mert õk örökségül bírják a földet.

⁵«Хушо ҳалимон, зеро ки онҳо вориси замин хоҳанд шуд

⁶Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert õk megelégíttetnek.

⁶«Хушо гуруснагон ва ташнагони адолат, зеро ки онҳо сер хоҳанд пгуд.

⁷Boldogok az irgalmasok: mert õk irgalmasságot nyernek.

⁷«Хушо раҳимон, зеро ки онҳо раҳм хоҳанд ёфт.

⁸Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert õk az Istent meglátják.

⁸<Хушо покдилон, зеро ки онҳо Худоро хоҳанд дид.

⁹Boldogok a békességre igyekezõk: mert õk az Isten fiainak mondatnak.

⁹«Хушо сулҳҷӯён, зеро ки онҳо фарзандони Худо хонда хоҳанд шуд.

¹⁰Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.

¹⁰«Хушо таъқибшудагон дар роҳи адолат, зеро ки Малакути Осмон аз они онҳост.

¹¹Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.

¹¹«Хушо шумо, вақте ки шуморо ба хотири Ман дашном диҳанд ва таъқиб намоянд ва барноҳақ ҳар навъ гайбат кунанд.

¹²Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bõséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik elõttetek voltak.

¹²«Шод ва хушҳол бошед, чунки мукофоти шумо дар осмон бузург аст: зеро ки анбиёи пеш аз шуморо низ ҳамин тавр таъкдб мекарданд.

¹³Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.

¹³«Шумо намаки ҷаҳон ҳастед. Лекин агар намак қувваташро гум кунад, ба кадом чиз боз намакин шавад? Дигар ҳеҷ кор намеояд, ҷуз он ки ба берун партофта шавад ва поймоли мардум гардад.

¹⁴Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.

¹⁴«Шумо нури ҷаҳон ҳастед. Шаҳре ки бар фарози кӯҳ воқеъ аст, наметавонад аз назар пинҳон шавад.

¹⁵Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.

¹⁵«Шамъро низ даргиронда, на дар зери зарфе, балки бар шамъдон мегузоранд, ва он гоҳ ба ҳама касоне ки дар хонаанд, рӯшноӣ медиҳад.

¹⁶Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek elõtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsõítsék a ti mennyei Atyátokat.

¹⁶«Ҳамчунин бигзор нури _лумо бар мардум битобад, то ки аъмоли неки шуморо дида, ба Падари шумо, ки дар осмон аст, ҳамду сано хонанд.

¹⁷Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.

¹⁷«Гумон накунед, ки барои вайрон кардани Таврот ё суҳафи анбиё омадаам; наомадаам, ки вайрон кунам, балки ба ҷо оварам.

¹⁸Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvénybõl egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.

¹⁸«Зеро ки ба ростӣ ба шумо мегӯям: то осмон ва замин фано нашавад, ҳеҷ як ҳарфе ва ё нуқгае аз Таврот ба фано нахоҳад рафт, то даме ки ҳамааш иҷро шавад.

¹⁹Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.

¹⁹«Пас, ҳар кӣ яке аз ин аҳкоми хурдтаринро вайрон кунад ва ба мардум чунин таълим диҳад, вай дар Малакути Осмон хурдтарин шумурда хоҳад шуд; вале ҳар кӣ ба амал оварад ва таълим диҳад, вай дар Малакути Осмон бузург хонда хоҳад шуд.

²⁰Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.

²⁰«Зеро ки ба шумо мегӯям: агар адолати шумо аз адолати китобдонон ва фарисиён бартарй надошта бошад, ба Малакути Осмон дохил нахоҳед шуд.

²¹Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.

²¹«Шунидаед, ки ба қадимиён гуфта шудааст: "Қатл накун; ҳар кй қатл кунад, лоиқи ҳукми дорулқазо хоҳад буд".

²²Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az õ atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az õ atyjafiának: Ráka, méltó a fõtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.

²²«Лекин Ман ба шумо мегӯям: ҳар кй ба бародари худ беҳуда хашм гирад, лоиқи ҳукми дорулқазо хоҳад буд; ҳар кӣ бародари худро "реқо" гӯяд, лоиқи ҳукми шӯрои пирон хоҳад буд; ва ҳар кӣ "аҳмақ" гӯяд, лоиқи оташи дӯзах хоҳад шуд.

²³Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:

²³«Пас, ҳангоме ки қурбонии худро назди қурбонгоҳ меоварӣ, ва дар он ҷо ба хотират ояд, ки бародарат аз ту норозист,

²⁴Hagyd ott az oltár elõtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.

²⁴«Қурбонии худро дар он ҷо назди қурбонгоҳ бимон, ва рафта, аввал бо бародари худ мувосо кун, ва баъд омада, қурбонии худро тақдим кун.

²⁵Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.

²⁵«Ханӯз ки бо даъвогари худ дар роҳ ҳастӣ, зуд бо вай оштй шав, то ки даъвогар туро ба қозӣ насупорад, ва қозй туро ба мулозим насупорад, ва туро ба зиндон наандозанд;

²⁶Bizony mondom néked: ki nem jõsz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.

²⁶«Ба ростӣ ба ту мегӯям: то фулуси охиринро адо накунӣ, аз он ҷо берун нахоҳй рафт.

²⁷Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!

²⁷«Шунидаед, ки ба қадимиён гуфта шудааст: "Зино накун".

²⁸Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az õ szívében.

²⁸«Лекин Ман ба шумо мегӯям: ҳар кй ба зане бо чашми шаҳватомез нигоҳ кунад, дар дили худ бо вай зино карда бошад.

²⁹Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.

²⁹«Пас агар чашми ростат туро ба васваса андозад, онро канда, аз худ дур кун; зеро барои ту беҳтар аст, ки яке аз андомат талаф гардад, ва тамоми ҷисмат ба дӯзах андохта нашавад.

³⁰És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.

³⁰«Ва агар дасти ростат туро ба васваса андозад, онро бурида, аз худ дур кун; зеро барои ту беҳтар аст, ки яке аз андомат талаф гардад, ва тамоми ҷисмат ба дӯзах андохта нашавад.

³¹Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.

³¹«Хдмчунин гуфта шудааст: "Ҳар кӣ аз зани худ ҷудо мешавад, бояд талоқномае ба вай диҳад".

³²Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.

³²«Лекин Ман ба шумо мегӯям: ҳар кӣ аз зани худ, ғайр аз айби зино, ҷудо шавад, боиси зинокории вай мегардад; ва ҳар кӣ зани талоқшударо гирад, зино карда бошад.

³³Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.

³³«Боз шунидаед, ки ба қаднмиён гуфта шудааст: "Қасами дурӯғ ёд накун ва ба қасами худ дар назди Худованд вафо кун".

³⁴Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;

³⁴«Лекин Ман ба шумо мегӯям: ҳаргиз қасам ёд накун: на ба осмон, зеро ки тахти Худост;

³⁵Se a földre, mert az az õ lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;

³⁵«На ба замин, чунки пойандози Ӯст; на ба Ерусалим, чунки шаҳри Подшоҳи бузург аст;

³⁶Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;

³⁶«Ва на ба сари худ қасам ёд кун, чунки қодир нестй як тори мӯйро сафед ё сиёҳ кунӣ.

³⁷Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.

³⁷«Балки сухани шумо: "оре, оре" ва "не, не" бошад; он чи зиёда аз ин бошад, аз иблис аст.

³⁸Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.

³⁸«Шунидаед, ки гуфта шудааст: "Чашме дар ивази чашме, дандоне дар ивази дандоне".

³⁹Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felõl, fordítsd felé a másik orczádat is.

³⁹«Лекин Ман ба шумо мегӯям: ба бадӣ муқобилат накун. Балки агар касе ба рухсораи рости ту торсакӣ занад, дигарашро низ ба сӯи ӯ бигардон;

⁴⁰És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsõt is.

⁴⁰«Ва агар касе ба ту даъво карда, куртаатро гирифтанӣ шавад, ҷомаи худро низ ба ӯ бидеҳ;

⁴¹És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettõre.

⁴¹«Ва ҳар кӣ туро ба тай кардани як фарсанг роҳ маҷбур кунад, ҳамроҳи ӯ ду фарсанг бирав.

⁴²A ki tõled kér, adj néki; és a ki tõled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.

⁴²«Ба касе ки аз ту металабад, бидеҳ, ва аз касе ки мехоҳад аз ту қарз гирад, рӯ нагардон.

⁴³Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyûlöld ellenségedet.

⁴³«Шунидаед, ки гуфта шудааст: "Ёри худро дӯст бидор ва аз душмани худ нафрат кун".

⁴⁴Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyûlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.

⁴⁴«Лекин Ман ба шумо мегӯям: душманони худро дӯст бидоред, барои лаънаткунандагони худ баракат бихоҳед, ба нафраткунандагони худ некй кунед ва барои озордиҳандагону таъқибкунандагони худ дуо гӯед,

⁴⁵Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az õ napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esõt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.

⁴⁵«То ки фарзандони Падари худ, ки дар осмон аст, гардед; зеро Ӯ офтоби Худро бар бадону некон тулуъмекунонад ва борон бар одилону золимон меборонад.

⁴⁶Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedõk is nem ugyanazt cselekeszik-é?

⁴⁶«Зеро ки агар дӯстдорандагони худро дӯст бидоред, чӣ мукофоте хоҳед ёфт? Оё боҷгирон низ чунин намекунанд?

⁴⁷És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedõk is nem azonképen cselekesznek-é?

⁴⁷«Ва агар танҳо ба бародарони худ салом гӯед, чӣ бартарие доред? Оё боҷгирон низ чунин намекунанд?

⁴⁸Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

⁴⁸«Пас, комил бошед, чунон ки Падари шумо, ки дар осмон аст, комил аст».