1¶ Katahi ahau ka whakahokia e ia na te ara o te kuwaha o waho o te wahi tapu e anga ana ki te rawhiti; na kua oti te tutaki.
1És visszavitt engem a szenthely külsõ kapujának útjára, mely keletre néz vala; és az zárva volt.
2Na ka mea a Ihowa ki ahau, Ko tenei kuwaha me tutaki tonu, e kore e whakatuwheratia, e kore ano tetahi tangata e tomo ma konei: no te mea i na konei atu a Ihowa, te Atua o Iharaira; na reira i tutakina ai.
2És monda nékem az Úr: Ez a kapu be lesz zárva, meg nem nyílik és senki rajta be nem megy, mert az Úr, az Izráel Istene ment be rajta, azért be lesz zárva.
3Tena ko te rangatira, me noho ia ki konei, he rangatira, ki te kai taro i te aroaro o Ihowa, ko tona ara ki roto kei te whakamahau o taua kuwaha; ko tona ara ano tena ki waho.
3A fejedelem pedig, õ a fejedelem benne üljön, hogy kenyeret egyék az Úr elõtt; e kapu tornáczának útján menjen be és ennek útján menjen ki.
4¶ Katahi ahau ka kawea e ia na te ara o te kuwaha ki te raki, ki te aronga o te whare: na, i taku tirohanga atu, nana, kua ki te whare o Ihowa i te kororia o Ihowa, a tapapa ana ahau.
4És bevitt engem az északi kapu útján a ház eleibe, és látám, és ímé, az Úr háza betelék az Úr dicsõségével, és orczámra esém.
5Na ka mea a Ihowa ki ahau, E te tama a te tangata anga mai tou ngakau, titiro hoki ou kanohi, whakarongo ano ou taringa ki nga mea katoa e korero ai ahau ki a koe mo nga tikanga katoa o te whare o Ihowa, mo nga ture katoa ano o reira; ata mahara ano ki te tomokanga atu ki te whare, ki nga putanga katoa hoki i te wahi tapu.
5És monda nékem az Úr: Embernek fia, figyelmetes légy, és lásd szemeiddel, és füleiddel halld meg, valamiket én szólok te veled az Úr házának minden rendtartásairól és minden törvényérõl, és légy figyelmetes a háznak bejáratára a szenthelynek minden kijáratánál.
6Me ki atu ano e koe ki te hunga whakakeke, ki te whare o Iharaira, Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa, Kati ra a koutou mea whakarihariha, e te whare o Iharaira.
6És mondjad a pártosnak, Izráel házának: Így szól az Úr Isten: Elég legyen immár néktek minden útálatosságtok, Izráel háza!
7Kua kawea mai na hoki e koutou he tautangata, he hunga kihai i kotia te ngakau, kihai i kotia te kikokiko, ki toku wahi tapu noho ai, hei whakapoke mo reira, ara mo toku whare, i te mea e whakaherea ana e koutou taku taro, te ngako, me te toto, a he iho taku kawenata i a ratou, hei apiti ki a koutou mea whakarihariha katoa.
7Mikor idegeneket, körülmetéletlen szívûeket és körülmetéletlen testûeket engedtetek bemenni, hogy szenthelyemen legyenek, hogy megfertéztessék azt, az én házamat; mikor áldozatra fölvittétek kenyeremet, a kövérséget és vért: ekkor megtörtétek az én frigyemet minden útálatosságtokon felül;
8Kihai ano i mau i a koutou te tiaki i aku mea tapu: heoi whakaritea ana e koutou a koutou ake kaitiaki mo aku mea i roto i toku wahi tapu.
8És nem voltatok foglalatosak a szentségeimhez való szolgálatban, hanem [azokat] tettétek foglalatosakká szolgálatomban az én szenthelyemen, magatok helyett.
9Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa; Kaua tetahi tautangata kihai i kotia te ngakau, kihai i kotia te kikokiko, e tomo ki toku wahi tapu, o nga tautangata katoa i roto i nga tama a Iharaira.
9Így szól az Úr Isten: Senki idegen körülmetéletlen szívû és körülmetéletlen testû be ne menjen az én szenthelyemre, mindazon idegenek közül, a kik Izráel fiai között vannak.
10¶ Engari, ko nga Riwaiti i mawehe atu ra i ahau, i te kotititanga ketanga o Iharaira, i a ratou i kotiti atu ai i ahau, i whai ai i a ratou whakapakoko: ka mau ki a ratou to ratou kino.
10Sõt még a Léviták is, kik eltávoztak én tõlem, mikor Izráel eltévelyedék (a kik eltévelyedtek én tõlem bálványaik után), viseljék vétköket;
11Otiia hei minita ano ratou i roto i toku wahi tapu, hei tiaki i nga kuwaha o te whare, hei minita ki te whare: ma ratou e patu te tahunga tinana me te patunga tapu a te iwi, me tu ano ratou ki to ratou aroaro minita ai ki a ratou.
11És legyenek szenthelyemben szolgák a ház kapuinak õrizetére, és legyenek szolgák a házban: õk öljék le az égõáldozatot és egyéb áldozatot a népnek, és õk álljanak elõttök, hogy szolgáljanak nékik;
12No te mea i minita ratou ki a ratou i te aroaro o a ratou whakapakoko, a meinga ana e ratou te whare o Iharaira kia taka ki te kino; na reira i ara ai toku ringa ki a ratou, e ai ta te Ariki, ta Ihowa; ka mau ki a ratou to ratou kino.
12Mivelhogy szolgáltak nékik bálványaik elõtt, és lõnek Izráel házának vétekre csábítói: ezért emeltem föl kezemet ellenök, ezt mondja az Úr Isten, hogy viseljék vétköket.
13E kore ano ratou e whakatata ki ahau, hei tohunga maku, e kore ano e whakatata ki tetahi o aku mea tapu i te wahi tapu rawa: engari, ka mau to ratou whakama ki a ratou, me a ratou mea whakarihariha i mahia e ratou.
13Ne közeledjenek hozzám, hogy nékem, mint papok szolgáljanak, és hogy minden szentségemhez járuljanak, a szentségek szentségeihez; hanem viseljék gyalázatukat és útálatosságaikat, melyeket cselekedtek.
14Otira ka meinga ratou e ahau hei kaitiaki mo nga mea o te whare, mo nga mahi katoa o reira, mo nga mea katoa ano e meatia ki reira.
14És teszem õket foglalatosakká a házhoz való szolgálatban, annak minden szolgálatánál, és mindannál, a mit abban cselekedni kell.
15Engari era tohunga, nga Riwaiti, nga tama a Haroko, i tiaki nei i nga mea o toku wahi tapu, i nga tama a Iharaira i kotiti ke atu ra i ahau, ko ratou e whakatata ki ahau ki te minita ki ahau, ka tu ano ratou i toku aroaro hei whakahere i te ngak o, i te toto, ki ahau, e ai ta te Ariki, ta Ihowa:
15De azok a lévita-papok, a Sádók fiai, a kik a szenthelyemhez való szolgálatomban foglalatosak voltak, mikor Izráel fiai eltévelyedtek tõlem, õk járuljanak én hozzám, hogy szolgáljanak nékem és álljanak én elõttem, hogy áldozzanak nékem kövérséggel és vérrel, ezt mondja az Úr Isten.
16Ko ratou e tomo ki roto ki toku wahi tapu, ko ratou ano e whakatata ki taku tepu hei minita ki ahau, ma ratou ano aku mea e tiaki.
16Õk járjanak be az én szenthelyembe, és járuljanak az én asztalomhoz, hogy szolgáljanak nékem, és legyenek foglalatosak az én szolgálatomban.
17¶ A ka tomo ratou ki roto ki nga kuwaha o to roto marae, hei te kakahu rinena he kakahu mo ratou; kaua hoki tetahi mea huruhuru e mau ki a ratou, i a ratou e minita ana i roto i nga kuwaha o to roto marae, i roto ano i te whare.
17És mikor a belsõ pitvar kapuihoz be akarnak menni, len-ruhába öltözzenek, és gyapjú ne legyen rajtok, ha a belsõ pitvar kapuiban és a házban szolgálnak.
18He potae rinena mo o ratou mahunga, he tarautete rinena ano hoki mo o ratou hope; kaua e whitikiria e ratou he mea e heke ai te werawera.
18Len-süveg legyen fejökön, és len alsó-nadrág derekukon; ne övezkedjenek izzadásig.
19Na ka haere atu ratou ki to waho marae, ara ki te marae i waho, ki te iwi, me unu o ratou kakahu i minita ai ratou, ka waiho ki nga ruma tapu, a me kakahu etahi atu kakahu; kei tapu te iwi i o ratou kakahu.
19Mikor pedig kimennek a külsõ pitvarba, a külsõ udvarba a néphez, vessék le ruháikat, a melyekben szolgáltak, és tegyék le azokat a szent kamarákban, és öltözzenek más ruhákba, hogy meg ne szenteljék a népet ruháikkal.
20Kaua ano ratou e heu i o ratou mahunga, kaua nga makawe e whakatupuria kia roa; ko te kutikuti anake mo o ratou mahunga.
20És fejöket kopaszra ne nyírják, de nagy hajat se neveljenek, hanem hajokat megegyengessék.
21Kaua ano tetahi tohunga e inu waina, ina haere ratou ki to roto marae.
21És senki a papok közül bort ne igyék, mikor a belsõ udvarba bemennek.
22Kaua ano ratou e tango i te pouaru, i te mea ranei i whakarerea, hei wahine ma ratou; engari, ko ta ratou e tango ai hei nga wahine o nga uri o te whare o Iharaira, hei te pouaru ranei a tetahi tohunga.
22És özvegyet vagy eltaszítottat feleségül magoknak ne vegyenek, hanem szûzeket Izráel házának magvából; de olyan özvegyet, ki papnak özvegye, elvehetnek.
23A me whakaako e ratou toku iwi ki te wehe i te tapu, i te noa; me mea kia mohio ki te poke, ki te ma.
23És az én népemet tanítsák, hogy mi a különbség szent és köz között, és a tisztátalan és tiszta között való különbséget ismertessék meg velök.
24I te tautohetohenga hoki me tu ratou hei whakawa; kia rite ano a ratou whakawa ki aku whakawa; me pupuri e ratou aku ture, me aku tikanga i roto i aku hakari whakarite katoa; me whakatapu ano e ratou aku hapati.
24És peres ügyben õk álljanak elõ ítélni, az én törvényeim szerint ítéljék meg azt; és tanításaimat s rendeléseimet megtartsák minden ünnepemen, és az én szombataimat megszenteljék.
25Kaua ano ratou e tae ki te tupapaku, whakapoke ai i a ratou; e whakapoke ano ia ratou i a ratou ano mo te papa, mo te whaea, mo te tama, mo te tamahine, mo te tuakana, teina ranei, mo te tuahine kahore nei ana tahu.
25És holt emberhez be ne menjen, hogy magát megfertéztesse, csak atyjáért és anyjáért és fiáért és leányáért és fiútestvéréért és leánytestvéréért, kinek még férje nem volt, fertéztetheti meg magát.
26A, ka oti ia te pure, me tatau kia whitu nga ra mona.
26És megtisztulása után számláljanak néki hét napot.
27Na, a te ra e tomo ai ia ki te wahi tapu, ki to roto marae, ki te minita i roto i te wahi tapu, me whakahere e ia tana whakahere hara, e ai ta te Ariki, ta Ihowa.
27És a mely napon bemegy a szenthelyre, a belsõ pitvarba, hogy szolgáljon a szenthelyen, mutassa be bûnért való áldozatát, ezt mondja az Úr Isten.
28A ka whai kainga tupu ratou; ko ahau hei kainga tupu mo ratou: kaua hoki tetahi kainga e hoatu ki a ratou i roto i a Iharaira: ko ahau hei kainga mo ratou.
28És lészen nékik örökségök: én vagyok az õ örökségök, és birtokot ne adjatok nékik Izráelben: én vagyok az õ birtokuk.
29Ko te whakahere totokore, ko te whakahere hara, ko te whakahere mo te he, hei kai ma ratou; ma ratou ano nga mea katoa i oti rawa mai i roto i a Iharaira.
29Az ételáldozat és a bûnért és vétekért való áldozat, ez legyen élésök, és valami Izráelben Istennek szenteltetik, minden az övék legyen.
30Na, ko te tuatahi o nga matamua katoa o nga mea katoa, me nga whakahere katoa o a koutou tini whakahere katoa, ma nga tohunga; me te tuatahi ano o ta koutou paraoa pokepoke, me hoatu e koutou ki te tohunga, kia tau ai he manaaki ki tou whare.
30És minden elsõ termés zsengéje mindenbõl, és minden, mit áldozatra visztek mindenbõl, [tudniillik ]minden áldozatotokból, legyen a papoké, és lisztjeitek zsengéjét adjátok a papnak, hogy áldás nyugodjék házadon.
31Kaua te tohunga e kai i te mea mate maori, i te mea ranei i haea, ahakoa manu, ahakoa kararehe.
31Semmi döglöttet és vadtól szaggatottat, akár madár, akár egyéb állat legyen, ne egyenek a papok.