¹¶ A ka whakahokia ahau e ia ki te tatau o te whare; na, he wai e pupu mai ana i raro i te paepae o te whare whaka te rawhiti, e anga ana hoki te aronga o te whare ki te rawhiti; a i heke mai nga wai i raro i te taha ki matau o te whare, i te taha k i te tonga o te aata.

¹És visszatéríte engem a ház ajtajához, és ímé, víz jõ vala ki a ház küszöbe alól napkelet felé, mert a ház eleje kelet felé vala, és a víz aláfoly vala a ház jobb oldala alól az oltártól délre.

²Katahi ahau ka arahina e ia i te ara o te kuwaha ki te raki, a arahina awhiotia ana na te ara o waho ki to waho kuwaha, na te ara o te kuwaha e anga ana ki te rawhiti: a ko nga wai e rere ana i te taha ki matau.

²És kivitt engem az északi kapu útján, és elhordoza engem a kivül való úton a külsõ kapuhoz, mely napkeletre néz, és ímé, a víz ott forr vala ki a jobb oldal alól.

³No te haerenga atu o te tangata, i tona ringa nei te aho, whaka te rawhiti, kotahi mano nga whatianga i whanganga e ia, a ka meinga ahau e ia kia tika na roto i nga wai; i nga ponapona te wai.

³Mikor kiméne az a férfiú napkelet felé, mérõzsinórral a kezében, mére ezer singet; és átvitt engem a vizen, a víz bokáig ér vala.

⁴I whanganga ano he mano e ia, a meinga ana ahau e ia kia tika na roto i nga wai; i nga turi te wai. I whanganga ano e ia he mano, a meinga ana ahau e ia kia tika i waenga; i nga hope te wai.

⁴És mére ismét ezeret, és átvitt engem a vizen, a víz pedig térdig ér vala. És mére ismét ezeret és átvitt engem s a víz derékig ér vala.

⁵Muri iho i whanganga e ia he mano; na he awa kihai i taea te whiti; kua neke ake hoki nga wai e kauhoea, he awa e kore e whitingia.

⁵És mére még ezeret, [s vala olyan] folyó, hogy át nem meheték rajta, mert magas vala a víz, megúszni való víz, folyó, mely meg nem lábolható.

⁶Na ka mea ia ki ahau; Ka kite ranei koe i tenei e te tama a te tangata? Katahi ahau ka arahina e ia, ka whakahokia ki te pareparenga o te awa.

⁶És monda nékem: Láttad-é, embernek fia? És visszavezete engem a folyó partján.

⁷Hoki rawa atu ahau, na i te pareparenga o te awa tona tini o te rakau i tetahi taha, i tetahi taha.

⁷És mikor visszatértem, ímé, a folyó partján igen sok fa vala mindkét felõl.

⁸Katahi ia ka mea ki ahau, E puta atu ana enei wai ki te wahi ki te rawhiti, ka rere ano ki raro, ki te Arapa tae tonu atu ki te moana: ko te moana he rerenga atu mo nga wai i meinga kia puta mai, ka ai hei rongoa mo nga wai.

⁸És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapáczra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz.

⁹Na, ko nga mea ora katoa e muimui ana, i nga wahi katoa e tae atu ai nga awa, ka ora: ka tini noa atu hoki nga ika, no te mea ka tae enei wai ki reira, a ka rongoatia nga wai o te moana, a ka ora nga mea katoa e tae atu ai te awa.

⁹És lészen, hogy minden élõ állat, a mely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bõségök lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement.

¹⁰Na ka tu nga kaihao ki tona taha; a ka waiho he wahi i Enekeri a tae noa ki Eneekeraima hei horahanga mo nga kupenga; a ko nga ika o aua wahi ka rite ki o ratou ahua, ka rite ki nga ika o te moana nui, te tini noa iho.

¹⁰És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditõl Énegláimig: varsák kivetõ helye lészen; nemök szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bõséggel.

¹¹Otiia e kore e waimaori nga wahi oru o reira, me nga repo o reira; ka tukua atu ki te tote.

¹¹Mocsarai és tócsái pedig nem gyógyulnak meg, só helyei lesznek.

¹²Na ka tupu ki te taha o te awa, ki tona pareparenga, ki tetahi taha, ki tetahi taha, nga rakau kai katoa; e kore nga rau e memenge, e kore ano nga hua e kore; ko ona hua, hou tonu i o ratou marama ano, no te mea i puta mai o ratou wai i te wahi tapu: na hei kai tona hua, hei rongoa tona rau.

¹²És a folyó mellett, mind a két partján mindenféle ennivaló [gyümölcs] fája nevekedik fel; leveleik el nem hervadnak és gyümölcseik el nem fogynak; havonként új meg új gyümölcsöt teremnek, mert vizök onnét a szenthelybõl foly ki; és gyümölcsük eledelre és leveleik orvosságra valók.

¹³¶ Ko te kupu tenei a te Ariki, a Ihowa: Hei konei te rohe, e wehewehe ai koutou i te whenua hei kainga tupu, he mea whakarite ki nga hapu kotahi tekau ma rua o Iharaira: kia rua nga wahi ma Hohepa.

¹³És monda az Úr Isten: Ez a határ, a mely szerint örökségül osszátok el magatok közt a földet Izráel tizenkét törzsöke szerint, Józsefnek két örökséget.

¹⁴Ka riro hoki a reira i a koutou, ta tetahi, ta tetahi, rite tonu: he wahi hoki ia i ara ai toku ringa kia hoatu a reira ki o koutou matua: ina, ka taka mai ano tenei whenua ki a koutou hei kainga tupu.

¹⁴És vegyétek azt örökségül mindnyájan egyenlõen, mivelhogy fölemeltem kezemet, hogy atyáitoknak adom azt, tehát essék néktek az a föld örökségül.

¹⁵Ko te rohe tenei o te whenua; i te taha ki te raki, kei te moana nui, kei te ara ki Heterono, i te mea ka haere ki Terara;

¹⁵És ez legyen a föld határa, észak felé a nagy-tengertõl, Hetlónon át Sedádnak menve:

¹⁶Kei Hamata, kei Perota, kei Hipiraima i te takiwa o te rohe ki Ramahiku, o te rohe ki Hamata; kei Hatara Hatikono i te taha o te rohe ki Haurana.

¹⁶Hamát, Berótha, Szibraim, mely Damaskus határa és Hamát határa közt van, a középsõ Hásér, mely Havrán határán van.

¹⁷Na, ko te rohe i te moana, kei Hataraenana, kei te rohe ki Ramahiku, me te taha ano ki te raki whaka te raki, kei te rohe ki Hamata. Ko te taha ki te raki hoki tenei.

¹⁷Így legyen a határ a tengertõl Haczar-Énónig Damaskus határán és azontúl északra, és Hamát határán: ez az északi oldal.

¹⁸Ko te taha ki te rawhiti, i waenganui o Haurana, o Ramahiku, o Kireara, me te whenua o Iharaira, ko Horano; me whanganga mai i te rohe ki te raki tae noa ki te moana i te rawhiti. Ko te taha ki te rawhiti tenei.

¹⁸És a keleti oldalon: Havrán és Damaskus és Gileád között és Izráel földje között a Jordán legyen; ama határtól a keleti tengerig mérjétek: ez a keleti oldal.

¹⁹Na, ko te taha ki te tonga whaka te tonga ka takoto atu i Tamara tae noa ki nga wai o Meripoto Karehe, ki te awa o Ihipa, ki te moana nui. Na ko te taha tenei ki te tonga whaka te tonga.

¹⁹És a déli oldalon dél felé: Támártól a versengések vizéig Kádesben, [azután] a folyó felé a nagy-tengerig: ez a déli oldal dél felé.

²⁰Na, ko te rohe ki te hauauru ko te moana nui, ka takoto atu i te rohe ki te tonga a tae noa ki te ritenga atu o Hamata. Ko te taha tenei ki te hauauru.

²⁰És a nyugoti oldal: a nagy-tenger, ama határtól fogva addig, a hol egyenesen Hamátba menni: ez a nyugoti oldal.

²¹Na me wehe tenei whenua mo koutou, he mea whakarite ki nga hapu o Iharaira.

²¹És oszszátok el ezt a földet magatok közt Izráel nemzetségei szerint.

²²Ina, me wehe tenei whenua, hei kainga tupu mo koutou, mo nga tautangata e noho ana i roto i a koutou, e whanau tamariki i roto i a koutou; a kia rite ratou ki ta koutou, ki ta te tangata whenua i roto i a Iharaira; kia taka mai he wahi mo ratou i roto i a koutou, i roto i nga hapu o Iharaira.

²²És legyen, hogy sorsvetéssel oszszátok el azt magatok közt és a jövevények közt, a kik közöttetek lakoznak, a kik közöttetek fiakat nemzettek, és úgy tartsátok õket, mint a ki ott született az Izráel fiai között: veletek együtt sorsvetéssel legyen örökségök Izráel nemzetségei között.

²³Na, ko te hapu e noho ai te tautangata, me hoatu e koutou he wahi mona ki reira, e ai ta te Ariki, ta Ihowa.

²³És úgy legyen, hogy a mely nemzetséggel lakozik a jövevény, ott adjátok ki az õ örökségét. Ezt mondja az Úr Isten.