¹¶ Na ko nga upoko enei o nga whare o o ratou matua, ko nga whakapaparanga ano enei o te hunga i haere atu hei hoa moku i Papurona, i te kingitanga o Kingi Arataherehe.

¹Ezek pedig családfõik és nemzetségi eredetök azoknak, a kik feljövének velem Artaxerxes uralkodásakor Babilóniából:

²O nga tama a Pinehaha; ko Kerehoma: o nga tama a Itamara: ko Raniera: o nga tama a Rawiri; ko Hatuhu.

²Fineás fiai közül: Gersóm; Ithamár fiai közül: Dániel; Dávid fiai közül: Hattus;

³O nga tama a Hekania, o nga tama a Paroho; ko Hakaraia: na, ko nga tane i taua ngatahitia me ia, he mea whakapapa, kotahi rau e rima tekau.

³A Sekánia fiai közül, Parós fiai közül: Zakariás s vele egy nemzetségben másfélszáz férfi;

⁴O nga tama a Pahata Moapa; ko Erihoenai tama a Terahia; na, ko ona hoa, e rua rau nga tane.

⁴Pahath-Moáb fiai közül: Eljóénai, Zerahia fia s vele kétszáz férfi;

⁵O nga tama a Hekania; ko te tama a Tahatiere; na, ko ona hoa, e toru rau nga tana.

⁵Sekánia fiai közül a Jaháziel fia s õ vele háromszáz férfi;

⁶O nga tama ano hoki a Arini; ko Epere tama a Honatana; na, ko ona hoa, e rima tekau nga tane.

⁶Ádin fiai közül: Ebed, Jónathán fia és vele ötven férfi;

⁷Na, o nga tama a Erama, ko Ihaia tama a Ataria; na, ko ona hoa, e whitu tekau nga tane.

⁷Élám fiai közül: Ésaiás, Athália fia és vele hetven férfi;

⁸O nga tama a Hepatia; ko Teparia tama a Mikaera; na, ko ona hoa, e waru tekau nga tane.

⁸Sefátia fiai közül: Zebádia, Mikháel fia és õ vele nyolczvan férfi;

⁹O nga tama a Ioapa; ko Oparia tama a Tehiere; na, ko ona hoa, e rua rau kotahi tekau ma waru nga tane.

⁹Joáb fiai közül: Obádia, Jéhiel fia és vele kétszáztizennyolcz férfi;

¹⁰O nga tama a Heromiti; ko te tama a Tohipia; na, ko ona hoa, kotahi rau e ono tekau nga tane.

¹⁰Selómith fiai közül a Jószifia fia és vele százhatvan férfi;

¹¹O nga tama a Pepai; ko Hakaraia tama a Pepai; na, iko ona hoa, e rua tekau ma waru nga tane.

¹¹Bébai fiai közül: Zakariás, Bébai fia és vele huszonnyolcz férfi;

¹²Na o nga tama a Atakara; ko Iohanana tama a Hakatana; na, ko ona hoa, kotahi rau kotahi tekau nga tane.

¹²Azgád fiai közül: Jóhanán, Hakkátán fia és vele száztíz férfi;

¹³Na o nga tama whakamutunga a Aronikama; ko o ratou ingoa enei; ko Eriperete, ko Teiere, ko Hemaia; na, ko o ratou hoa, e ono tekau nga tane.

¹³Adónikám fiai közül az utódok s neveik: Elifélet, Jeiél és Semája és velök hatvan férfi;

¹⁴O nga tama ano a Pikiwai; ko Utai, ko Tapuru; na, ko o ratou hoa, e whitu tekau nga tane.

¹⁴És Bigvai fiai közül: Uthai és Zabbud és velök hetven férfi.

¹⁵Na ka huihuia ratou e ahau ki te awa e rere ana ki Ahawa, a noho ana matou i reira e toru nga ra; a, i taku tirohanga i te iwi, i nga tohunga, na kihai tetahi o nga tama a Riwai i kitea e ahau ki reira.

¹⁵Mikor pedig összegyûjtém õket az Aháva felé folyó folyóvízhez, hol három napig valánk, megnéztem jól a népet és a papokat, s a Lévi fiai közül nem találtam közöttük senkit.

¹⁶Katahi ahau ka tono kia tikina a Erietere, a Ariere, a Hemaia, a Erenatana, a Iaripi, a Erenatana, a Natana, a Hakaraia, a Mehurama, he upoko enei; a Toiaripi ano a Erenatana, he kaiwhakaako raua.

¹⁶Elküldém annakokáért Eliézert, Arielt, Semáját, Elnáthánt, Járibot, Elnáthánt, Náthánt, Zakariást, Mesullámot, mint [család]fõket, és Jójáribot és Elnáthánt, mint eszes embereket.

¹⁷Na ka unga ratou e ahau ki a Iro; ki te upoko o te kainga, o Kahipia; a i hoatu ano e ahau he kupu hei korero ma ratou ki a Iro ratou ko ona teina, ko nga Netinimi, i te kainga, i Kahipia, kia kawea mai ai e ratou he minita ki a matou mo te whar e o to tatou Atua.

¹⁷És rendelém õket Iddóhoz, a ki fõ vala a Kászifia [nevû] helyen, és betanítám õket, hogy mit szóljanak Iddónak és az õ atyjafiainak, a Léviták szolgáinak a Kászifia [nevû] helyen, - hogy hozzanak szolgákat a mi Istenünk házához.

¹⁸Na i runga i a matou te ringa pai o to matou Atua, a ka kawea mai e ratou ki a matou he tangata whai whakaaro, no nga tama a Mahari, tama a Riwai, tama a Iharaira; a Herepia ano ratou ko ana tama, ko ona tuakana, teina, kotahi tekau ma waru;

¹⁸És elhozák nékünk, Istenünknek rajtunk nyugvó jó kegyelme szerint, Is- szekhelt, a Mahli fiai közül, a ki Lévi fia, a ki meg Izráel fia vala, és Serébiát, fiaival és tizennyolcz testvérével együtt.

¹⁹A Hahapia hoki me Ihaia, no nga tama a Merari, ratou ko ona tuakana, teina, me a ratou tama, e rua tekau;

¹⁹És Hasábiát s vele Ésaiást, a Mérári fiai közül, testvéreivel és húsz fiával együtt;

²⁰O nga Netinimi ano i whakaritea nei e Rawiri, e nga rangatira, mo nga mahi a nga Riwaiti, e rua rau e rua tekau nga Netinimi; he mea whakahua katoa o ratou ingoa.

²⁰És a Léviták szolgái közül, a kiket Dávid és a fejedelmek adának a Léviták szolgálatába, kétszázhuszat; mindnyájok nevei feljegyeztettek.

²¹¶ Katahi ka karangatia e ahau he nohopuku ki reira ki te taha o te awa o Ahawa, kia whakaiti ai matou i a matou ki te aroaro o to matou Atua, kia rapua ai e matou i a ia te ara tika mo matou, mo a matou tamariki, mo o matou taonga katoa.

²¹Ekkor bõjtöt hirdeték ott az Aháva folyóvíz mellett, hogy megaláznók magunkat a mi Istenünk elõtt, hogy kérnénk tõle szerencsés utat magunknak, családainknak és minden marháinknak.

²²I whakama hoki ahau ki te tono ki te kingi i tetahi ropu hoia me etahi kaieke hoiho hei tuara mo matou ki te hoariri i te ara; i korero hoki matou ki te kingi, i mea, Kei runga te ringa o to matou Atua i te hunga katoa e rapu ana i a ia, hei pai mo ratou: otiia ka whawhai tona kaha, me tona riri, ki te hunga katoa e whakarere ana i a ia.

²²Mert szégyeltem vala a királytól kérni sereget és lovagokat oltalmunkra a mi ellenségeink ellen ez útban, mert ezt mondtuk volt a királynak, mondván: A mi Istenünk kegyelme van mindazokon, a kik õt keresik, az õ javukra, és az õ hatalma és haragja mindazokon, a kik elhagyják õt.

²³Na, nohopuku ana matou, rapua ana e matou he tikanga i to matou Atua mo tenei mea, a tahuri mai ana ia ki a matou.

²³És bõjtölénk és a mi Istenünkhöz könyörgénk annakokáért, és meghallgatott minket.

²⁴¶ Na ka motuhia e ahau etahi o nga tohunga kotahi tekau ma rua, a Herepia, a Hahapia, me o ratou teina kotahi tekau.

²⁴Ekkor különválaszték a papi fejedelmek közül tizenkettõt Serébiához [és] Hasábiához és hozzájok atyjokfiai közül tízet.

²⁵Paunatia ana e ahau te hiriwa, te koura, me nga oko ara te whakahere ki te whare o to matou Atua i homai nei e te kingi ratou ko ana kaiwhakatakoto whakaaro, ko ana rangatira, e Iharaira katoa ano i reira.

²⁵És átmérém nékik az ezüstöt és aranyat és az edényeket, a mi Istenünk házának ajándékait, a melyeket a király és tanácsosai és fejedelmei és minden [Babilóniában] élõ Izráeliták ajándékozának.

²⁶I paunatia ano e ahau ki o ratou ringa te hiriwa e ono rau e rima tekau taranata, nga oko hiriwa kotahi rau taranata; te koura kotahi rau taranata.

²⁶Kezökhöz mérék pedig hatszázötven tálentom ezüstöt, száz tálentomot érõ ezüst edényeket és száz tálentom aranyat.

²⁷Me nga peihana koura e rua tekau, kotahi mano tarami te taimaha; me nga oko e rua, he parahi pai, kanapa tonu, rite tonu ki te koura te utu nui.

²⁷Húsz arany poharat, melyek ezer dárikot érnek vala, és két szép ragyogású rézedényt, melyek oly becsesek, mint az arany.

²⁸I mea ano ahau ki a ratou, He tapu koutou ki a Ihowa, he tapu hoki nga oko; he mea whakahere noa ake ano hoki te hiriwa me te koura ma Ihowa, ma te Atua o o koutou matua.

²⁸És mondék nékik: Ti az Úrnak szentei vagytok, ez edények is szentek, és ez az ezüst és arany az Úrnak, atyáitok Istenének önkénytesen adott ajándék:

²⁹Matapoporetia iho, tiakina, kia paunatia ra ano e koutou ki te aroaro o nga rangatira, o nga tohunga, o nga Riwaiti, o nga rangatira o nga whare o nga matua o Iharaira, ki Hiruharama, i roto i nga ruma o te whare o Ihowa.

²⁹Vigyázzatok azért [reá] és megõrizzétek, míg átméritek a papi fejedelmek, a Léviták és Izráel családainak fejedelmei elõtt Jeruzsálemben az Úr házának kamaráiban!

³⁰Heoi riro ana i nga tohunga, i nga Riwaiti, te taimaha o te hiriwa, o te koura, o nga oko, hei mau ki Hiruharama, ki te whare o to tatou Atua.

³⁰És átvevék a papok és a Léviták az ezüstöt, aranyat és az edényeket súly szerint, hogy vigyék Jeruzsálembe Istenünk házához.

³¹¶ Na ka turia e matou i te awa o Ahawa i te tekau ma rua o te marama tuatahi, ka haere ki Hiruharama. I runga hoki i a matou te ringa o to matou Atua, a whakaorangia ana matou e ia i te ringa o te hoariri, o te kaiwhanga i te ara.

³¹Elindulánk pedig az Aháva folyóvíz mellõl az elsõ hó tizenkettedik napján, hogy Jeruzsálembe menjünk; s a mi Istenünk kegyelme nyugodott rajtunk, megszabadítván minket a ránk leselkedõ ellenségnek kezébõl ez úton.

³²Na kua tae matou ki Hiruharama, a noho ana i reira, e toru nga ra.

³²És megérkezénk Jeruzsálembe, és pihenénk ott három napig.

³³I te wha o nga ra, na ko taua hiriwa, koura, me nga oko, ka paunatia i roto i te whare o to tatou Atua e te ringa o Meremoto tama a Uria tohunga; i a ia ano a Ereatara tama a Pinehaha; i a raua hoki a Iotapara tama a Hehua; raua ko Noaria tama a Pinui, no nga Riwaiti.

³³Negyednap pedig átméretett az ezüst, az arany és az edények a mi Istenünk házában, Merémóth papnak Uriás fiának kezéhez, vele lévén Eleázár, a Fineás fia, és velök Józadáb, a Jésua fia és Nóadia, a Binnui fia, Léviták,

³⁴He mea tatau, he mea pauna, tenei, tenei; i tuhituhia hoki nga taimaha katoa i taua wa ano.

³⁴Minden szám és súly szerint, s feljegyeztetett az egész súly abban az idõben.

³⁵Na, ko te hunga i haere mai nei i te whakarau, nga tama a te hunga i whakaraua atu, tapaea ana e ratou he tahunga tinana ma te Atua o Iharaira, kotahi tekau ma rua puru, he mea mo Iharaira katoa, e iwa tekau ma ono hipi toa, e whitu tekau ma whi tu reme, tekau ma rua koati toa, hei whakahere hara: ko tenei katoa hei tahunga tinana ki a Ihowa.

³⁵A kik pedig megérkeztek a fogságból, a rabságnak fiai, égõáldozatokat vivének Izráel Istenének: tizenkét tulkot egész Izráelért, kilenczvenhat kost, hetvenhét bárányt, tizenkét bakot bûnért való áldozatra, mindezt egészen égõáldozatul az Úrnak.

³⁶Na ka hoatu nga ture a te kingi ki nga kawana nui a te kingi, ki nga kawana iti i tera taha o te awa; a ko ratou hei whakaneke ake i ta te iwi, i te whare ano o te Atua.

³⁶És átadák a király parancsolatait a király helytartóinak, s a vizen túl lévõ helytartóknak, és [ezek ]segíték a népet és az Isten házát.