¹¶ He waiata; he pikitanga. Na Rawiri. Me kaua a Ihowa i a tatou, he ki tenei ma Iharaira:

¹Grádicsok éneke, Dávidtól.

²Me kaua a Ihowa i a tatou, i te whakatikanga mai o te tangata ki a tatou;

²Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:

³Penei kua horomia oratia tatou e ratou, i te muranga o to ratou riri ki a tatou.

³Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;

⁴Kua ngaro tatou i nga wai, kua taupokina o tatou wairua e te ia.

⁴Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;

⁵Penei kua taupokina o tatou wairua e nga wai whakakake.

⁵Akkor átfutottak volna rajtunk a felbõszült vizek.

⁶¶ Kia whakapaingia a Ihowa, kihai nei i tuku i a tatou hei ngaunga ma o ratou niho.

⁶Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!

⁷Kua mawhiti o tatou wairua, me he manu i roto i te mahanga a nga kaihopu; kua motu te mahanga, a mawhiti ana tatou.

⁷Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tõrébõl. A tõr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.

⁸Kei te ingoa o Ihowa he awhina mo tatou, kei te kaihanga i te rangi, i te whenua.

⁸A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.