1Énekelt pedig Debora és Bárák, az Abinoám fia azon a napon, mondván:2Hogy a vezérek vezettek Izráelben,3Halljátok meg királyok, figyeljetek fejedelmek!4Uram, mikor Szeirbõl kijövél, Mikor lépdelél Edom mezejérõl:5A hegyek megrendültek az Úrnak orczája elõtt,6Sámgárnak, az Anath fiának napjaiban,7Megszüntek a kerítetlen helyek Izráelben, megszüntek végképen,8Új isteneket ha választott [a nép,]9Szívem azoké, kik parancsolnak Izráelben,10Kik ültök fehér szamarakon,11Az íjászok szavával a vízmerítõk között,12Kelj fel, kelj fel Debora!13Akkor lejött a hõsök maradéka;14Efraimból, kiknek gyökere Amálekben,15És Issakhár fejedelmei Deborával,16Miért [maradtál] ülve a hodályban?17Gileád a Jordánon túl pihen.18[De] Zebulon, az halálra elszánt lelkû nép,19Királyok jöttek, harczoltanak;20Az égbõl harczoltak,21A Kison patakja seprette el õket;22Akkor csattogtak a lovak körmei23Átkozzátok Mérozt - mond az Úr követje, -24De áldott legyen az asszonyok felett Jáhel,25[Az] vizet kért, õ tejet adott,26Balját a szegre,27Lábainál leroskadt, elesett, feküdt,28Kinézett az ablakon, és jajgatott29Fejedelemasszonyinak legokosabbjai válaszolnak néki;30"Vajjon nem zsákmányra találtak-é, s mostan osztozkodnak?31Így veszszenek el minden te ellenségid, Uram!