1Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.2Minden útai tiszták az embernek a maga szemei elõtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!3Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.4Mindent teremtett az Úr az õ maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.5Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.6Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bûn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.7Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.8Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.9Az embernek elméje gondolja meg az õ útát; de az Úr igazgatja annak járását.10Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az õ szája.11Az Úré az igaz mérték és mérõserpenyõ, az õ mûve minden mérõkõ.12Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erõsíttetik meg a királyiszék.13Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti [a király.]14A királynak felgerjedt haragja [olyan, mint] a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.15A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi esõ fellege.16Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!17Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megõrzi az õ útát.18A megromlás elõtt kevélység [jár], és az eset elõtt felfuvalkodottság.19Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.20A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!21A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.22Életnek kútfeje az értelem [annak], a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.23A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az õ száját, és az õ ajkain öregbíti a tudományt.24Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.25Van oly út, mely igaz az ember szeme elõtt, de vége a halálnak úta.26A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az õ szája kényszeríti õt.27A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az õ ajkain mintegy égõ tûz van;28A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.29Az erõszakos ember elhiteti az õ felebarátját, és nem jó úton viszi õt.30A ki behúnyja szemeit, [azért teszi], hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, [már] véghez vitte a gonoszságot.31Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.32Jobb a hosszútûrõ az erõsnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.33Az [ember] kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.