1Dávidé.2Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.3Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tõled.4Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.5Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.6Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedrõl, mert azok öröktõl fogva vannak.7Ifjúságomnak vétkeirõl és bûneimrõl ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!8Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezõket.9Igazságban járatja az alázatosokat, és az õ útjára tanítja meg az alázatosokat.10Az Úrnak minden útja kegyelem és hûség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.11A te nevedért, Uram, bocsásd meg bûnömet, mert sok az.12Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.13Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.14Az Úr bizodalmas az õt félõkhöz, és szövetségével oktatja õket.15Szemeim mindenha az Úrra [néznek,] mert õ húzza ki a tõrbõl lábamat.16Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.17Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.18Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bûnömet.19Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyûlölséggel gyûlölnek engem.20Õrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.21Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.22Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.