1[] Και ειδεν ο Ιακωβ οτι ευρισκετο σιτος εν Αιγυπτω· και ειπεν ο Ιακωβ προς τους υιους αυτου, Τι βλεπετε ο εις τον αλλον;
1Karon nakita ni Jacob nga may trigo sa Egipto, ug nag-ingon siya sa iyang mga anak: Nganong nagatinan-away kamo sa usa ug usa?
2Και ειπεν, Ιδου, ηκουσα οτι ευρισκεται σιτος εν Αιγυπτω· καταβητε εκει και αγορασατε δι' ημας εκειθεν, δια να ζησωμεν και να μη αποθανωμεν.
2Ug nag-ingon siya: Ania karon, nakadungog ako nga sa Egipto adunay trigo. Lumugsong kamo ngadto, ug pumalit kamo ug makaon didto alang kanato, aron kita mabuhi, ug dili mangamatay.
3Και κατεβησαν οι δεκα αδελφοι του Ιωσηφ δια να αγορασωσι σιτον εξ Αιγυπτου.
3Ug ang napulo ka mga magsoon ni Jose milugsong aron sa pagpalit ug trigo gikan sa Egipto.
4τον Βενιαμιν ομως, τον αδελφον του Ιωσηφ, δεν απεστειλεν ο Ιακωβ μετα των αδελφων αυτου· διοτι ειπε, Μηπως συμβη εις αυτον συμφορα.
4Apan si Benjamin nga igsoon ni Jose wala ipadala ni Jacob uban sa iyang mga igsoon, kay, matud niya, tingali unya may moabut kaniya nga kadautan.
5Και ηλθον οι υιοι του Ισραηλ δια να αγορασωσι σιτον μεταξυ των εκει ερχομενων· διοτι η πεινα ητο εν τη γη Χανααν.
5Ug miadto ang mga anak ni Israel aron sa pagpalit ug trigo sa taliwala niadtong uban nga miadto; kay ang gutom didto sa yuta sa Canaan.
6Ο Ιωσηφ δε ητο ο διοικητης του τοπου· αυτος επωλει εις παντα τον λαον του τοπου· ηλθον λοιπον οι αδελφοι του Ιωσηφ και προσεκυνησαν αυτον επι προσωπον εως εδαφους.
6Ug si Jose maoy gobernador sa yuta; siya mao ang nagbaligya sa kalan-on sa tanang katawohan sa yuta. Ug ang mga igsoong lalake ni Jose nangabut, ug sa ilang kaugalingon mingyukbo kaniya uban ang ilang mga nawong ngadto sa yuta.
7[] Ιδων δε ο Ιωσηφ τους αδελφους αυτου, εγνωρισεν αυτους· προσεποιηθη ομως τον ξενον προς αυτους και ελαλει προς αυτους σκληρα· και ειπε προς αυτους, Ποθεν ερχεσθε; οι δε ειπον, Εκ της γης Χανααν, δια να αγορασωμεν τροφας.
7Ug si Jose nakakita sa iyang mga igsoon, ug siya nakaila kanila; apan siya wala magpaila kanila, ug nagsulti kanila sa mahait, ug nag-ingon kanila: Diin kamo gikan? Sila mingtubag: Gikan sa yuta sa Canaan aron sa pagpalit sa kalan-on.
8Και ο μεν Ιωσηφ εγνωρισε τους αδελφους αυτου· εκεινοι ομως δεν εγνωρισαν αυτον.
8Ug si Jose nakaila sa iyang mga igsoon, apan sila wala makaila kaniya.
9Και ενεθυμηθη ο Ιωσηφ τα ενυπνια, τα οποια ενυπνιασθη περι αυτων· και ειπε προς αυτους, Κατασκοποι εισθε· ηλθετε να παρατηρησητε τα γυμνα του τοπου.
9Ug nahinumdum si Jose sa mga damgo nga iyang gidamgo mahitungod kanila, ug siya miingon kanila: Kamo mga tiktik; mianhi kamo aron sa pagtan-aw nga walay salipud ang yuta.
10Οι δε ειπον προς αυτον, Ουχι, κυριε μου· αλλ' ηλθομεν οι δουλοι σου δια να αγορασωμεν τροφας·
10Ug sila mitubag kaniya: Dili intawon , ginoo ko; kondili ang imong mga ulipon mianhi sa pagpalit ug makaon.
11ημεις παντες ειμεθα υιοι ενος ανθρωπου· καλοι ανθρωποι ειμεθα· οι δουλοι σου δεν ειναι κατασκοποι.
11Kaming tanan mga anak nga lalake sa usa ka tawo; kami mga tawo nga matuod: ang imong mga ulipon dili gayud mga tiktik.
12Και ειπε προς αυτους, Ουχι, αλλα τα γυμνα του τοπου ηλθετε δια να παρατηρησητε.
12Ug siya miingon kanila: Dili; kondili sa pagtan-aw gayud sa yuta nga walay salipud mianhi kamo.
13Οι δε ειπον, Οι δουλοι σου ειμεθα δωδεκα αδελφοι, υιοι ενος ανθρωπου εν τη γη Χανααν· και ιδου, ο νεωτερος ευρισκεται σημερον μετα του πατρος ημων, ο δε αλλος δεν υπαρχει.
13Ug sila mitubag: Kami nga imong mga ulipon napulo ug duha kami nga mga magsoon, mga anak nga lalake sa usa ka tawo sa Canaan; ug, ania karon, ang kamanghuran niining adlawa atua kauban sa among amahan ug ang usa wala na.
14Και ειπε προς αυτους ο Ιωσηφ, τουτο ειναι το οποιον σας ειπα λεγων, Κατασκοποι εισθε.
14Ug si Jose miingon kanila: Mao kana nga giingon ko kamo, sa pag-ingon: Mga tiktik kamo.
15Με τουτο θελετε δοκιμασθη· Μα την ζωην του Φαραω δεν θελετε εξελθει εντευθεν, εαν δεν ελθη εδω ο αδελφος σας ο νεωτερος·
15Tungod niini pagasusihon kamo: Tungod sa kinabuhi ni Faraon, dili kamo makapahawa dinhi, gawas kong mahaanhi dinhi ang inyong kamanghuran nga lalake.
16αποστειλατε ενα απο σας και ας φερη τον αδελφον σας· σεις δε θελετε μενει δεσμιοι, εωσου αποδειχθωσιν οι λογοι σας, αν λεγητε την αληθειαν· ει δε μη, μα την ζωην του Φαραω, κατασκοποι βεβαιως εισθε.
16Sugoa ang usa kaninyo, ug ipakuha ang inyong igsoon nga lalake; ug pabilin kamo nga mga binilanggo, aron ang inyong mga pulong mapamatud-an, kong adunay kamatuoran kaninyo; kay kong dili, tungod sa kinabuhi ni Faraon kamo mga tiktik gayud .
17Και εθεσεν αυτους υπο φυλαξιν τρεις ημερας.
17Ug sila gitipon niya nga binantayan sulod sa totolo ka adlaw.
18Και την τριτην ημεραν ειπε προς αυτους ο Ιωσηφ, τουτο καμετε και θελετε ζησει διοτι εγω φοβουμαι τον Θεον·
18Ug sa ikatolo ka adlaw si Jose miingon kanila: Buhaton ninyo kini, ug mabuhi kamo: kay ako mahadlok sa Dios.
19Εαν ησθε καλοι, εις εκ των αδελφων σας ας μεινη δεσμιος εν τη φυλακη, οπου εισθε· σεις δε υπαγετε, λαβετε σιτον δια την πειναν των οικιων σας·
19Kong kamo mga tawo nga matuod, pasagdi ninyo nga ang usa sa inyong mga igsoon magapabilin nga binantayan sa balay nga gibilanggoan kaninyo; apan panlakaw kamo, ug dad-on ninyo ang trigo nga alang sa gutom sa inyong mga panimalay.
20φερετε ομως προς εμε τον αδελφον σας τον νεωτερον· ουτω θελουσιν αληθευσει οι λογοι σας και δεν θελετε αποθανει. Και εκαμον ουτω.
20Ug dad-on ninyo dinhi kanako ang inyong igsoon nga lalake nga kamanghuran; sa ingon niana, pagapamatud-an ang inyong mga pulong, ug dili kamo mangamatay. Ug gibuhat nila ang ingon.
21[] Και ειπεν ο εις προς τον αλλον, Αληθως ενοχοι ειμεθα δια τον αδελφον ημων, καθοτι ειδομεν την θλιψιν της ψυχης αυτου, οτε παρεκαλει ημας και δεν εισηκουσαμεν αυτου· δια τουτο επηλθεν εφ' ημας η θλιψις αυτη.
21Ug nanag-ingon sila ang usa sa usa: Matuod gayud nga kita nakasala batok sa atong igsoon nga lalake, nga niana hingkit-an ta ang kalisdanan sa iyang kalag sa pagpangaliyupo niya kanato, ug wala ta pagpatalinghugi siya tungod niana miabut sa ibabaw kanato kini nga kalisdanan.
22Απεκριθη δε ο Ρουβην προς αυτους λεγων, Δεν ειπον προς εσας λεγων, Μη αμαρτησητε κατα του παιδιου, και δεν εισηκουσατε; δια τουτο, ιδου, και το αιμα αυτου εκζητειται.
22Ug si Ruben mitubag kanila nga nagaingon: Wala ba ako magsulti kaninyo sa pag-ingon: Ayaw kamo pagpakasala batok sa bata ug kamo wala gayud magpatalinghug? Busa usab, ania karon, ang iyang dugo ginakinahanglan.
23Και αυτοι δεν ηξευρον οτι ενοει ο Ιωσηφ· διοτι συνωμιλουν δι' ερμηνεως.
23Ug sila wala manghibalo nga si Jose nakasabut kanila kay dihay maghuhubad sa taliwala nila.
24Και συρθεις απο πλησιον αυτων εκλαυσε· και παλιν επεστρεψε προς αυτους και ελαλει εις αυτους· και ελαβεν εξ αυτων τον Συμεων και εδεσεν αυτον ενωπιον αυτων.
24Ug siya mibulag kanila ug mihilak; sa tapus niini, siya mibalik kanila, ug siya misulti kanila, ug iyang gikuha si Simeon, ug iyang gigapus siya sa atubangan sa ilang mga mata.
25Τοτε προσεταξεν ο Ιωσηφ να γεμισωσι τα αγγεια αυτων σιτον και να επιστρεψωσι το αργυριον εκαστου εν τω σακκιω αυτου και να δωσωσιν εις αυτους ζωοτροφιαν δια την οδον· και εγεινεν εις αυτους ουτω.
25Unya si Jose nagsugo nga pun-on nila ang ilang mga sudlanan sa trigo, ug ipauli ang salapi sa tagsatagsa nga igabutang sa iyang baluyot, ug hatagan sila ug balon alang sa ilang panaw: ug mao kini ang gibuhat kanila.
26Και φορτωσαντες τον σιτον αυτων επι τους ονους αυτων, ανεχωρησαν εκειθεν.
26Ug ilang gilulan ang ilang trigo sa ilang mga asno, ug nanglakaw sila gikan didto.
27Οτε δε εις εξ αυτων ελυσε το σακκιον αυτου, δια να δωση εις τον ονον αυτου τροφην εν τω καταλυματι, ειδε το αργυριον αυτου, και ιδου, ητο εν τω στοματι του σακκιου αυτου.
27Ug sa diha nga ang usa kanila miabli sa iyang baluyot aron sa paghatag ug kompay sa iyang asno didto sa abutanan, hingkit-an niya ang iyang salapi nga diha sa baba sa iyang baluyot.
28Και ειπε προς τους αδελφους αυτου, το αργυριον μου μοι εδοθη οπισω και μαλιστα ιδου, ειναι εν τω σακκιω μου· και εξεπλαγη η καρδια αυτων και συνεταραχθησαν, λεγοντες προς αλληλους, Τι ειναι τουτο, το οποιον μας εκαμεν ο Θεος;
28Ug miingon siya sa iyang mga igsoon: Ang salapi ko giuli kanako, ug tan-awa, ania pa sa akong baluyot. Unya nahakugmat ang ilang kasingkasing, ug mingliso sila nga nagakurog ang usa ngadto sa usa kanila, nga nanag-ingon: Unsa ba kini nga gibuhat sa Dios kanato?
29[] Ηλθον δε προς Ιακωβ τον πατερα αυτων εις την γην Χανααν και απηγγειλαν προς αυτον παντα τα συμβαντα εις αυτους, λεγοντες,
29Ug mingdangat sila kang Jacob nga ilang amahan sa yuta sa Canaan, ug siya gisuginlan nila sa tanan nga nahitabo kanila, nga nagaingon:
30Ο ανθρωπος, ο κυριος του τοπου, ελαλησε προς ημας σκληρα και εξελαβεν ημας ως κατασκοπους του τοπου.
30Ang tawo, ang ginoo sa yuta, nagsulti kanamo sa mahait gayud, ug kami giisip niya nga mga tiktik niadtong yutaa.
31Και ειπομεν εις αυτον, Ειμεθα καλοι ανθρωποι δεν ειμεθα κατασκοποι·
31Ug kami miingon kaniya: Kami mga tawo nga matuod, dili gayud kami mga tiktik:
32δωδεκα αδελφοι ειμεθα, υιοι του πατρος ημων· ο εις δεν υπαρχει ο δε νεωτερος ειναι την σημερον μετα του πατρος ημων εν τη γη Χανααν.
32Kami napulo ug duha ka mga magsoon nga mga anak nga lalake sa among amahan; ang usa wala na, ug ang kamanghuran atua karong adlawa sa among amahan sa yuta sa Canaan.
33Ειπε δε προς ημας ο ανθρωπος, ο κυριος του τοπου, Με τουτο θελω γνωρισει οτι εισθε καλοι ανθρωποι· ενα εκ των αδελφων σας αφησατε μετ' εμου, και λαβοντες σιτον δια την πειναν των οικιων σας απελθετε·
33Ug ang tawo, ang ginoo sa yuta miingon kanamo: Niini pagailhon ko kamo nga mga tawo nga matuod: ibilin ninyo kanako ang usa sa inyong mga igsoon, ug dad-a ninyo ang makaon alang sa gutom sa inyong mga panimalay, ug panlakaw kamo.
34και φερετε προς εμε τον αδελφον σας τον νεωτερον· τοτε θελω γνωρισει οτι δεν εισθε κατασκοποι, αλλ' εισθε καλοι· και θελω σας αποδωσει τον αδελφον σας και θελετε εμπορευεσθαι εν τω τοπω.
34Ug dad-on ninyo nganhi kanako ang inyong igsoon nga kamanghuran, unya masayud ako nga kamo dili mga tiktik, kondili mga tawo nga matuod: sa ingon niini igahatag ko kaninyo ang inyong igsoon, ug magapatigayon kamo sa yuta.
35Και οτε εκενουν τα σακκια αυτων, ιδου, εκαστου το κομβοδεμα του αργυριου ητο εν τω σακκιω αυτου· και ιδοντες αυτοι και ο πατηρ αυτων τα κομβοδεματα του αργυριου αυτων, εφοβηθησαν.
35Ug nahatabo nga sa gihubo nila ang ilang mga baluyot, ania karon, nga sa baluyot sa tagsatagsa didto ang ilang putos sa salapi: ug sa diha nga sila ug ang ilang amahan nakakita sa ilang mga putos sa salapi, nangahadlok sila.
36Και ειπε προς αυτους Ιακωβ ο πατηρ αυτων, Σεις με ητεκνωσατε· ο Ιωσηφ δεν υπαρχει και ο Συμεων δεν υπαρχει, και τον Βενιαμιν θελετε λαβει επ' εμε ηλθον παντα ταυτα.
36Unya ang ilang amahan nga si Jacob miingon kanila: Ginakuha ninyo kanako ang akong mga anak: si Jose nawala na, ug si Simeon wala na usab, ug si Benjamin pagadad-on ninyo; batok kanako kining tanan nga mga butanga.
37Ειπε δε ο Ρουβην προς τον πατερα αυτου λεγων, τους δυο υιους μου θανατωσον, εαν δεν φερω αυτον προς σε· παραδος αυτον εις την χειρα μου και εγω θελω επαναφερει αυτον προς σε.
37Ug si Ruben misulti sa iyang amahan nga nagaingon: Pamatyon mo ang akong duruha ka mga anak nga lalake, kong siya dili ko igabalik kanimo; itugyan mo siya sa akong kamot, ug siya igauli ko kanimo.
38Ο δε ειπε, δεν θελει καταβη ο υιος μου μεθ' υμων· διοτι ο αδελφος αυτου απεθανε και αυτος μονος εμεινε· και εαν συμβη εις αυτον συμφορα εν τη οδω, οπου υπαγετε, τοτε θελετε καταβιβασει την πολιαν μου μετα λυπης εις τον ταφον.
38Ug siya miingon: Dili molugsong ang akong anak nga lalake uban kaninyo; kay ang iyang igsoon patay na, ug siya na lamang ang nahabilin: ug kong mahitabo kaniya ang kadaut sa dalan nga inyong pagalaktan, unya igatunod ninyo ako nga ubanon, nga puno sa kasakit ngadto sa lubnganan.