1[] Η δε πεινα επεβαρυνεν επι την γην.
1Ug ang gutom midaku sa yuta.
2Και αφου ετελειωσαν τρωγοντες τον σιτον, τον οποιον εφεραν εξ Αιγυπτου, ειπε προς αυτους ο πατηρ αυτων, Υπαγετε παλιν, αγορασατε εις ημας ολιγας τροφας.
2Ug nahitabo nga sa nahurot na nila ug kaon ang ilang trigo nga gidala nila gikan sa Egipto, miingon kanila ang ilang amahan: Bumalik kamo, ug pumalit kamo alang kanato ug diyutay nga makaon.
3Και ειπε προς αυτον ο Ιουδας λεγων, Εντονως διεμαρτυρηθη προς ημας ο ανθρωπος λεγων, Δεν θελετε ιδει το προσωπον μου, εαν δεν ηναι μεθ' υμων ο αδελφος υμων.
3Ug mitubag si Juda nga nag-ingon: Ang tawo sa Egipto nagpahayag gayud kanamo nga nag-ingon: Dili na kamo makakita sa akong nawong gawas kong ang inyong igsoon nga lalake mahiuban kaninyo.
4Εαν λοιπον αποστειλης τον αδελφον ημων μεθ' ημων, θελομεν καταβη και θελομεν σοι αγορασει τροφας·
4Kong ipadala mo ang among igsoon uban kanamo, motugbong kami, ug ikaw palitan namo ug makaon:
5αλλ' εαν δεν αποστειλης αυτον, δεν θελομεν καταβη· διοτι ο ανθρωπος ειπε προς ημας, Δεν θελετε ιδει το προσωπον μου, εαν ο αδελφος υμων δεν ηναι μεθ' υμων.
5Apan kong dili mo siya ipadala, dili kami manugbong; kay ang tawo miingon kanamo: Dili kamo makakita sa akong nawong gawas kong ang inyong igsoon mahiuban kaninyo.
6Ειπε δε ο Ισραηλ, Δια τι με εκακοποιησατε, φανερονοντες προς τον ανθρωπον οτι εχετε αλλον αδελφον;
6Ug miingon si Israel: Ngano ba nga gibuhatan ako ninyo sa labing dautan, nga nagtug-an kamo sa tawo nga kamo aduna pay usa ka igsoon nga lalake?
7Οι δε ειπον, Ο ανθρωπος ηρωτησεν ημας ακριβως περι ημων και περι της συγγενειας ημων λεγων, Ο πατηρ σας ετι ζη; εχετε αλλον αδελφον; Και απεκριθημεν προς αυτον κατα την ερωτησιν ταυτην· ηδυναμεθα να εξευρωμεν οτι ηθελεν ειπει, Φερετε τον αδελφον σας;
7Ug sila mingtubag: Ang tawo nga punoan nangutana kanamo sa dayag tungod kanato, ug tungod sa kaubanan nga nagaingon: Buhi pa ba ang inyong amahan? Kamo aduna pa bay lain nga igsoon nga lalake? Ug kami nagpahayag kaniya ingon nianang mga pulonga. Nagpanghibalo ba kami nga siya magaingon: Paanhion ninyo ang inyong igsoon nga lalake?
8Και ειπεν ο Ιουδας προς Ισραηλ τον πατερα αυτου, Αποστειλον το παιδαριον μετ' εμου, και σηκωθεντες ας υπαγωμεν, δια να ζησωμεν και να μη αποθανωμεν και ημεις και συ και αι οικογενειαι ημων·
8Unya miingon si Juda kang Israel nga iyang amahan: Ipadala uban kanako ang bata ug manindog ug mangadto kami, aron mabuhi kita, ug dili kita mangamatay, ug ikaw, ug ang among mga anak nga gagmay.
9εγω εγγυωμαι περι αυτου· εκ της χειρος μου ζητησον αυτον· εαν δεν φερω αυτον προς σε και στησω αυτον εμπροσθεν σου, τοτε ας ημαι διαπαντος υπευθυνος προς σε·
9Ako maoy mangako kaniya; sa akong kamot mangayo ka ug husay tungod kaniya; nga kong ugaling dili ko siya ikauli kanimo ug ikabutang ko sa imong atubangan, nan sad-an ako batok kanimo sa walay katapusan:
10επειδη, εαν δεν εβραδυνομεν, βεβαια εως τωρα δευτεραν ταυτην φοραν ηθελομεν επιστρεψει.
10Nga kong wala pa unta kami maglangan, sa pagkamatuod, nakabalik na unta kami karon sa makaduha.
11[] Και ειπε προς αυτους Ισραηλ ο πατηρ αυτων, Εαν ουτω πρεπη να γεινη, καμετε λοιπον τουτο· λαβετε εις τα αγγεια σας εκ των καλητερων καρπων της γης και φερετε δωρα προς τον ανθρωπον, ολιγον βαλσαμον και ολιγον μελι, αρωματα και μυρον, πιστακια και αμυγδαλα·
11Ug si Israel nga ilang amahan, mitubag kanila: Busa, kong mao na gayud kini, nan buhata ninyo; magdala kamo sa labing maayong bunga sulod sa inyong mga sudlanan, ug dad-an ninyo kadtong tawo nga talahuron ug usa ka gasa, diyutay nga balsamo ug diyutay nga dugos, mga pahumot ug mirra, mga nueces ug mga almendra.
12και λαβετε διπλασιον αργυριον εις τας χειρας σας· και το αργυριον το επιστραφεν εν τω στοματι των σακκιων σας φερετε παλιν εις τας χειρας σας· ισως εγεινε κατα λαθος·
12Ug sa inyong kamot magdala kamo ug salapi nga pinilo, ug bitbiton ninyo sa inyong kamot ang inuli nga salapi diha sa mga baba sa inyong mga baluyot: tingali kadto maoy usa ka sayup.
13και τον αδελφον σας λαβετε και σηκωθεντες επιστρεψατε προς τον ανθρωπον·
13Dad-a usab ninyo ang inyong igsoon nga lalake, ug panindog kamo, ug umadto kamo pag-usab niadtong tawohana.
14και ο Θεος ο Παντοδυναμος να σας δωση χαριν εμπροσθεν του ανθρωπου, δια να αποστειλη με σας τον αλλον σας αδελφον και τον Βενιαμιν· και εγω, αν ηναι να ατεκνωθω, ας ατεκνωθω.
14Ug ang Dios nga Makagagahum sa ngatanan magahatag ug kalooy kaninyo, sa atubangan niadtong tawohana, aron iyang buhian kaninyo ang usa ninyo ka igsoon nga lalake, ug kini si Benjamin. Ug kong kamatyan ako sa akong mga anak, nan kamatyan ako.
15[] Λαβοντες δε οι ανθρωποι τα δωρα ταυτα, ελαβον και αργυριον διπλασιον εις τας χειρας αυτων και τον Βενιαμιν· και σηκωθεντες κατεβησαν εις Αιγυπτον και παρεσταθησαν εμπροσθεν του Ιωσηφ.
15Ug mikuha kadtong mga tawo ug gasa, ug gidala sa ilang kamot ang salapi nga pinilo, ug si Benjamin; ug mingtindog sila ug minglugsong sila ngadto sa Egipto, ug nangatubang sila kang Jose.
16Και οτε ειδεν ο Ιωσηφ τον Βενιαμιν μετ' αυτων, ειπε προς τον επιστατην της οικιας αυτου, Φερε τους ανθρωπους εις την οικιαν και σφαξον σφακτον και ετοιμασον, διοτι μετ' εμου θελουσι φαγει οι ανθρωποι το μεσημεριον.
16Ug sa pagkakita ni Jose kang Benjamin uban kanila, miingon siya sa tinugyanan sa iyang balay: Pasudlon mo sa balay kanang mga tawohana, ug mag-ihaw ka, ug hikayon didto ; kay kining mga tawohana maniudto uban kanako.
17Και επραξεν ο ανθρωπος καθως ελαλησεν ο Ιωσηφ· και ο ανθρωπος εισηγαγε τους ανθρωπους εις την οικιαν του Ιωσηφ.
17Ug gibuhat sa tawo ingon sa gisugo ni Jose, ug gipasulod niadtong tawohana ang mga tawo sa balay ni Jose.
18Και εφοβηθησαν οι ανθρωποι, διοτι εισηχθησαν εις την οικιαν του Ιωσηφ· και ειπον, δια το αργυριον το επιστραφεν εις τα σακκια ημων την πρωτην φοραν ημεις εισαγομεθα, δια να ευρη αφορμην εναντιον ημων και να επιπεση εφ' ημας και να λαβη ημας δουλους και τους ονους ημων.
18Ug ang mga tawo nangahadlok, kay gipasulod sila sa balay ni Jose ug miingon sila: Tungod sa salapi nga giuli sa atong mga baluyot kaniadto, kita gipasulod nila dinhi, aron siya makakaplag ug higayon batok kanato, ug himoon kita nga mga ulipon ug ang atong mga asno.
19Και προσελθοντες προς τον ανθρωπον τον επιστατην της οικιας του Ιωσηφ, ελαλησαν προς αυτον εν τη πυλη της οικιας·
19Mingduol sila sa tinugyanan sa balay ni Jose, ug sila nakigsulti kaniya didto sa pultahan sa balay.
20και ειπον, Δεομεθα, κυριε· κατεβημεν την πρωτην φοραν δια να αγορασωμεν τροφας·
20Ug miingon sila: Oh ginoo ko, kami sa pagkamatuod minglugsong sa sinugdan sa pagpalit ug mga makaon;
21και οτε ηλθομεν εις το καταλυμα, ηνοιξαμεν τα σακκια ημων και ιδου, εκαστου το αργυριον ητο εν τω στοματι του σακκιου αυτου, το αργυριον ημων σωστον· οθεν εφεραμεν αυτο οπισω εις τας χειρας ημων·
21Ug nahitabo nga sa pag-abut namo sa abutanan, nga giablihan namo ang among mga baluyot, ug, ania karon, ang salapi sa tagsatagsa kanamo diha sa baba sa iyang baluyot, ang among salapi sa takdo gayud nga timbang: ug gibalik namo pagdala kini sa among mga kamot.
22εφεραμεν και αλλο αργυριον εις τας χειρας ημων, δια να αγορασωμεν τροφας· δεν εξευρομεν τις εβαλε το αργυριον ημων εις τα σακκια ημων.
22Nagdala usab kami sa among mga kamot ug lain nga salapi aron sa pagpalit ug makaon: kami wala mahibalo kong kinsa ang nagbutang sa among salapi sa among mga baluyot.
23Ο δε ειπεν, Ειρηνη εις εσας· μη φοβεισθε· ο Θεος σας και ο Θεος του πατρος σας, εδωκεν εις εσας θησαυρον εις τα σακκια σας· το αργυριον σας ηλθεν εις εμε. Και εξηγαγε προς αυτους τον Συμεων.
23Ug siya mitubag: Ang pakigdait anaa kaninyo, dili kamo mahadlok; ang inyong Dios ug ang Dios sa inyong amahan naghatag kaninyo ug bahandi sa inyong mga baluyot: ang inyong salapi ania kanako. Ug si Simeon iyang gidala ngadto kanila.
24Και ο ανθρωπος εισηγαγε τους ανθρωπους εις την οικιαν του Ιωσηφ και εδωκεν υδωρ και ενιψαν τους ποδας αυτων· και εδωκε τροφην εις τους ονους αυτων.
24Ug gipasulod niadtong tawohana ang mga tawo ngadto sa balay ni Jose: ug sila gihatagan niya ug tubig, ug nanghimitiis sila sa ilang mga tiil ug gihatagan niya ug kompay ang ilang mga asno.
25Οι δε ητοιμασαν τα δωρα, εωσου ελθη ο Ιωσηφ το μεσημεριον· διοτι ηκουσαν οτι εκει μελλουσι να φαγωσιν αρτον.
25Ug ilang gitagana ang gasa sa wala pa moabut si Jose sa udto, kay sila nakadungog nga sila mangaon didto ug tinapay.
26[] Και οτε ηλθεν ο Ιωσηφ εις την οικιαν, προσεφεραν εις αυτον τα δωρα τα εις τας χειρας αυτων εν τη οικια και προσεκυνησαν αυτον εως εδαφους.
26Ug sa miabut na si Jose sa balay, ug ilang gidala kaniya sa sulod sa balay ang gasa nga diha sa ilang kamot, ug mingyukbo sila kaniya ngadto sa yuta.
27Και ηρωτησεν αυτους περι της υγιειας αυτων· και ειπεν, Υγιαινει ο πατηρ σας, ο γερων περι του οποιου μοι ειπετε; ετι ζη;
27Ug siya nangutana kanila mahitungod sa ilang panglawas, ug miingon siya: Ang inyong amahan, ang tigulang nga giingon ninyo, Maayo ba siya? Buhi pa ba siya?
28Οι δε ειπον, Υγιαινει ο δουλος σου ο πατηρ ημων· ετι ζη. Και κυψαντες προσεκυνησαν.
28Ug sila mitubag kaniya: Maayo man ang imong ulipon nga among amahan: buhi pa siya. Ug miduko sila ug naghatag sila ug katahuran.
29Υψωσας δε τους οφθαλμους αυτου ειδε τον Βενιαμιν τον αδελφον αυτου τον ομομητριον και ειπεν, Ουτος ειναι ο αδελφος σας ο νεωτερος, περι του οποιου μοι ειπετε; Και ειπεν, Ο Θεος να σε ελεηση, τεκνον μου.
29Ug sa giyahat niya ang iyang mga mata nakita niya si Benjamin, igsoon nga lalake niya, anak sa iyang inahan, ug miingon siya: Mao ba kini ang inyong igsoon nga kamanghuran, nga inyong gisugilon kanako? Ug miingon siya: Ang Dios malooy kanimo, anak ko.
30Και εσπευσε να αποσυρθη ο Ιωσηφ· διοτι συνεταραττοντο τα σπλαγχνα αυτου δια τον αδελφον αυτου· και εζητει τοπον να κλαυση· εισελθων δε εις το ταμειον, εκλαυσεν εκει.
30Unya si Jose midali kay ang iyang kasingkasing nangandoy tungod sa iyang igsoon, ug nangita siya ug dapit sa paghilak: ug misulod siya sa iyang lawak, ug mihilak siya didto.
31Επειτα νιψας το προσωπον αυτου εξηλθε, και συγκρατων εαυτον ειπε, Βαλετε αρτον.
31Ug gihilam-usan niya ang iyang nawong, ug migula siya sa gawas, ug gipugngan niya ang iyang kaugalingon, ug miingon siya: Idulot ninyo ang tinapay.
32Και εβαλον χωριστα δι' αυτον και χωριστα δι' εκεινους και δια τους Αιγυπτιους, τους συντρωγοντας μετ' αυτου, χωριστα· διοτι οι Αιγυπτιοι δεν ηδυναντο να συμφαγωσιν αρτον μετα των Εβραιων, επειδη τουτο ειναι βδελυγμα εις τους Αιγυπτιους.
32Ug siya gidulotan nila sa laing lamesa , ug sila gidulotan usab sa laing lamesa , ug ang mga Egiptohanon nga nagkaon uban kaniya gilain pagdulot usab: kay ang mga Egiptohanon dili arang makakaon ug tinapay uban sa mga Hebreohanon: kay kana maoy usa ka butang nga mahugaw alang sa mga Egiptohanon.
33Εκαθισαν λοιπον εμπροσθεν αυτου, ο πρωτοτοκος κατα την πρωτοτοκιαν αυτου και ο νεωτερος κατα την νεοτητα αυτου· και εθαυμαζον οι ανθρωποι προς αλληλους.
33Ug nanglingkod sila sa iyang atubangan, ang magulang ingon sa iyang pagkamagulang, ug ang manghud ingon sa iyang pagkamanghud, ug ang mga tawo nanghibulong nga nagtinan-away ang usa ug usa.
34Λαβων δε απ' εμπροσθεν αυτου μεριδια εστειλε προς αυτους· το μεριδιον ομως του Βενιαμιν ητο πενταπλασιως μεγαλητερον παρα εκαστου αυτων. Και επιον και ευφρανθησαν μετ' αυτου.
34Ug siya mikuha ug mga sud-an sa iyang atubangan nga gipahat kanila: apan ang pahat ni Benjamin lima ka bahin kay sa kang bisan kinsa kanila. Ug nanginum sila, ug nanagkalipay sila uban kaniya.