¹És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lõn az õ lelke, és álma félbeszakadt.

¹巴比伦王忘记自己的梦

²És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bûbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az õ álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

²于是王吩咐人把术士、用法术的、行邪术的和迦勒底人都召来，要他们把王的梦告诉王。他们来了，站在王面前。

³És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

³王对他们说：“我作了一个梦，心里烦乱，我要知道这是什么梦。”

⁴És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

⁴迦勒底人用亚兰话对王说：“愿王万岁！请把那梦告诉仆人，我们好解释梦的意思。”

⁵Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

⁵王回答迦勒底人说：“我已经定旨：如果你们不把那梦和梦的意思向我说明，就必被碎尸万段，你们的家必成为废墟。

⁶Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tõlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

⁶如果你们能把那梦和梦的意思向我解释，就必从我这里得礼物、奖赏和大尊荣，所以你们要把梦和梦的意思向我解释。”

⁷Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az õ szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

⁷他们第二次回答王说：“请王把梦告诉仆人，我们好解释梦的意思。”

⁸Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak idõt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

⁸王回答说：“我清楚知道你们企图拖延时间，因为你们看出我已经定旨。

⁹Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felõletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idõ múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

⁹如果你们不把那梦向我说明，只有一个办法对付你们。你们串通在我面前胡言乱语，希望时势有所改变。你们现在要把梦告诉我，好使我知道你们真能把梦的意思向我解释。”

¹⁰Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

¹⁰迦勒底人无法说出王的梦迦勒底人在王面前回答说：“世上没有人能把王所问的事说出来，因为从来没有一个伟大和有权势的君王向术士、用法术的和迦勒底人询问过这样的事。

¹¹Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király elõtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

¹¹王所问的事很难答，除了那不和世人同住的神明以外，没有人能在王面前把这事说出来。”

¹²E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

¹²因此，王大发烈怒，下令杀绝巴比伦所有的智慧人。

¹³És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az õ társait, hogy megölettessenek.

¹³于是王的御旨发出，要把智慧人都杀死；人就寻找但以理和他的同伴，要杀死他们。

¹⁴Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testõrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

¹⁴但以理求王宽限那时，王的护卫长亚略出来，要杀死巴比伦的智慧人，但以理就婉转机敏地向他询问；

¹⁵Szóla és monda Arióknak, a király fõemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

¹⁵但以理对王的护卫长亚略说：“王的命令为什么这样严厉呢？”亚略就把这事告诉但以理。

¹⁶És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki idõt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

¹⁶但以理就进去，求王宽限，使他可以把那梦的意思为王解释。

¹⁷Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az õ társainak:

¹⁷　神把梦的意义指示但以理但以理回到自己的家里，把这事告诉他的同伴哈拿尼雅、米沙利和亚撒利雅，

¹⁸Hogy kérjenek az egek Istenétõl irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az õ társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

¹⁸要他们为这隐秘的事祈求天上的　神怜悯，免得但以理和他的同伴与巴比伦其余的智慧人一同灭亡。

¹⁹Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

¹⁹于是这隐秘的事在夜间的异象中给但以理显明了。但以理就称颂天上的　神。

²⁰Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erõ.

²⁰但以理说：“愿　神的名得称颂，从永远直到永远，因为智慧和能力都是属他的。

²¹És õ változtatja meg az idõket és az idõknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

²¹他改变时间、季节；他废王、立王；他赐智慧给智慧人，赐知识给聪明人。

²²Õ jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

²²他显明深奥和隐密的事，他洞悉暗中的一切，因为光明与他同住。

²³Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erõt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tõled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

²³我列祖的　神啊！我感谢你，赞美你！你把智慧和能力赐了给我；我们向你所求的，现在你已向我显明，把王的事告诉了我们。”

²⁴Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

²⁴但以理入宫见王于是但以理进去见亚略，就是王委派去杀绝巴比伦的智慧人的，对他这样说：“不要杀绝巴比伦的智慧人；请把我带到王面前，我要把梦的意思向王解释。”

²⁵Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

²⁵亚略就急忙把但以理带到王面前，对王这样说：“我在被掳的犹大人中找到一个能把梦的意思向王说明的人。”

²⁶Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

²⁶王问称为伯提沙撒的但以理说：“你能向我说明我所见的梦和梦的意思吗？”

²⁷Felele Dániel a király elõtt, és mondá: A titkot, a melyrõl a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendõmondók meg nem jelenthetik a királynak;

²⁷但以理在王面前回答说：“王所问的那隐秘的事，没有智慧人、用法术的、术士和占星家能向王解释；

²⁸De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és õ tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

²⁸只有一位在天上的　神能把一切隐秘的事显明；他已经把日后将要发生的事告诉你尼布甲尼撒王了。你的梦和你躺在床上时脑海中出现的异象就是这样：

²⁹Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felõl, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

²⁹王啊！你躺在床上时，想到日后将要发生的事，那显明隐秘事的　神就把将要发生的事向你说明了。

³⁰Nékem pedig ez a titok nem bölcseségbõl, a mely bennem minden élõ felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

³⁰现在这隐秘的事向我显明，并不是因为我的智慧胜过所有的人，而是要使王知道梦的意思和你心想明白的事。

³¹Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az õ fényessége, elõtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

³¹复述梦境“王啊！你正在观看，看见有一座大像，那像甚高，非常光耀，竖立在你面前，样貌十分可怕。

³²Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstbõl, hasa és oldalai rézbõl,

³²这像的头是纯金的，胸膛和手臂是银的，腹和腰是铜的，

³³Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépbõl valának.

³³腿是铁的，脚是铁和泥混杂的。

³⁴Nézed vala, a míg egy kõ leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

³⁴你正观看的时候，有一块非人手凿成的石头，击在那座大像铁和泥混杂的脚上，把脚砸碎了。

³⁵Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lõnek mint a nyári szérûn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kõ pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lõn, és betölté az egész földet.

³⁵于是铁、泥、铜、银、金都一同砸得粉碎，好像夏天禾场上的糠秕，被风吹散，无处可寻；那打碎这像的石头却变成一座大山，充满全地。

³⁶Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

³⁶详解梦义“这就是那梦，现在我们要在王面前讲解那梦的意思。

³⁷Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erõt és dicsõséget adott;

³⁷王啊！你是万王之王，天上的　神已经把国度、权柄、能力和尊荣都赐给你；

³⁸És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

³⁸也把散居在各处的世人、田野的走兽和空中的飞鸟，都交在你手里，使你管理这一切。你就是那金头。

³⁹És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézbõl való, a mely az egész földön uralkodik.

³⁹在你以后，另一国将兴起，不及于你。后有第三国，就是那铜的，要统治全地。

⁴⁰A negyedik birodalom pedig erõs lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

⁴⁰还有第四国，坚强如铁，因为铁能砸碎击破万物；铁怎样压碎一切，那国也要照样砸碎一切。

⁴¹Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépbõl, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejébõl, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

⁴¹正如你看见那像的脚和脚趾是窑匠的泥和铁混杂的，那国也必分裂；正如你看见铁和陶泥混合在一起，那国也必有铁的坚硬。

⁴²És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erõs, részint pedig törékeny lesz.

⁴²那些脚趾是铁和泥混杂的，那国也必是部分坚强，部分脆弱。

⁴³Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

⁴³你怎样看见铁和陶泥混合在一起，那国的人也必和列国的人通婚混杂，却不能彼此联合，正如铁和泥不能混杂一样。

⁴⁴És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

⁴⁴那些王在位的时候，天上的　神必兴起另一个永不灭亡的国，国权必不归给别族的人。这国必砸碎毁灭其他各国；并且这国必存到永远。

⁴⁵Minthogy láttad, hogy a hegyrõl kõ szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

⁴⁵正如你看见那块从山而出，非人手凿成的石头，把铁、铜、泥、银和金都砸碎了，伟大的　神已把日后必有的结局都告诉王了。这梦是确实的，梦的意思也是准确的。”

⁴⁶Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

⁴⁶王高抬并重赏但以理尼布甲尼撒王俯伏在地，向但以理下拜，又下令向但以理献上供物和香品。

⁴⁷Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, õ az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentõje, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

⁴⁷王对但以理说：“你们的　神真是万神之神，万王之王，又是显明隐秘事的，因为你能把这隐秘的事显明出来。”

⁴⁸Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek elõljárójává tevé õt.

⁴⁸于是王提升但以理，赐他许多贵重的礼物，使他管理巴比伦全省，又立他为总长，管理巴比伦所有的智慧人。

⁴⁹És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

⁴⁹但以理求王，王就委派沙得拉、米煞、亚伯尼歌管理巴比伦省的政务；但以理却在朝中侍立。