¹Nabukodonozor király csináltata egy arany [álló]képet, magassága hatvan sing, szélessége hat sing; felállíttatá azt a Dura mezején, Babilon tartományában.

¹王制造金像并下令全国敬拜

²És Nabukodonozor király egybegyûjteté a fejedelmeket, helytartókat, kormányzókat, bírákat, kincstartókat, tanácsosokat, törvénytevõket és a tartományok minden igazgatóját, hogy jõjjenek az [álló]képnek felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott vala.

²尼布甲尼撒王派人召集总督、总监、省长、参谋、财政大臣、法官、裁判官和各省所有的官员，要他们参加尼布甲尼撒王为所立的像举行的揭幕典礼。

³Akkor egybegyûlének a fejedelmek, helytartók, kormányzók, bírák, kincstartók, tanácsosok, törvénytevõk és a tartományok minden igazgatója az [álló]kép felavatására, a melyet Nabukodonozor király állíttatott, és megállának az [álló]kép elõtt, a melyet Nabukodonozor állíttatott.

³于是总督、总监、省长、参谋、财政大臣、法官、裁判官和省内所有其他的官员，都聚集起来，参加尼布甲尼撒王为所立的像举行的揭幕典礼；他们都站在尼布甲尼撒所立的像前。

⁴És a hírnök hangosan kiálta: Meghagyatik néktek, oh népek, nemzetek és nyelvek!

⁴那时，传令官大声呼叫说：“各国、各族、说各种语言的人哪！这是传给你们的命令：

⁵Mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljatok le, és imádjátok az arany [álló]képet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.

⁵你们一听见角、笛、琵琶、弦琴、竖琴、风笛和各种乐器的声音，就要俯伏，向尼布甲尼撒王所立的金像下拜。

⁶Akárki pedig, a ki nem borul le és nem imádja, tüstént bevettetik az égõ, tüzes kemenczébe.

⁶凡不俯伏下拜的，就必立刻扔在烈火的窑中。”

⁷Azért mihelyt hallák mind a népek a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak és mindenféle hangszernek szavát: leborulának, mind a népek, nemzetségek és nyelvek, [és] imádák az arany [álló]képet, a melyet Nabukodonozor király állíttatott.

⁷因此，各国、各族和说各种语言的人，一听见角、笛、琵琶、弦琴、竖琴和各种乐器的声音，就都俯伏，向尼布甲尼撒王所立的金像下拜。

⁸Elmenének azért ebben az idõben káldeabeli férfiak, és vádat emelének a zsidók ellen;

⁸迦勒底人指控但以理之三友那时，有几个迦勒底人前来，诬蔑控告犹大人。

⁹Szólának pedig és mondák Nabukodonozor királynak: Király! örökké élj!

⁹他们对尼布甲尼撒王说：“愿王万岁！

¹⁰Te, oh király! parancsolatot adtál ki, hogy minden ember, mihelyt meghallja a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát: boruljon le, és imádja az arany [álló]képet;

¹⁰王啊，你曾下令，凡听见角、笛、琵琶、弦琴、竖琴、风笛和各种乐器声音的人，都要俯伏，向金像下拜。

¹¹A ki pedig nem borul le és nem imádja, vettessék be az égõ, tüzes kemenczébe.

¹¹凡不俯伏下拜的，就必被扔在烈火的窑中。

¹²Vannak zsidó férfiak, a kiket a babiloni tartomány gondviselésére rendeltél, Sidrák, Misák és Abednégó: ezek a férfiak nem becsülnek téged, oh király, a te isteneidet nem tisztelik, és az arany [álló]képet, a melyet felállíttattál, nem imádják.

¹²但有几个犹大人，就是王所派管理巴比伦省政务的沙得拉、米煞和亚伯尼歌，王啊！这些人不理会你的命令，不事奉你的神，也不向你所立的金像下拜。”

¹³Akkor Nabukodonozor [nagy] haraggal és felgerjedéssel meghagyá, hogy hozzák elõ Sidrákot, Misákot és Abednégót; erre elhozák a férfiakat a király elé.

¹³王怒责三人当时尼布甲尼撒勃然大怒，吩咐人把沙得拉、米煞和亚伯尼歌带来；他们就被带到王面前。

¹⁴Szóla Nabukodonozor, és monda nékik: Sidrák, Misák és Abednégó! Szántszándékból nem tisztelitek-é az én istenemet és nem imádjátok-é az arany [álló]képet, a melyet felállíttattam?

¹⁴尼布甲尼撒问他们说：“沙得拉、米煞、亚伯尼歌啊！你们真的不事奉我的神，也不向我所立的金像下拜吗？

¹⁵Ha tehát készek vagytok: mihelyt halljátok a kürtnek, sípnak, cziterának, hárfának, lantnak, dudának és mindenféle hangszernek szavát, leboruljatok és imádjátok az [álló]képet, a melyet én csináltattam. De ha nem imádjátok, tüstént bevettettek az égõ, tüzes kemenczébe; és kicsoda az az Isten, a ki kiszabadítson titeket az én kezeimbõl?

¹⁵现在，如果你们想清楚，一听见角、笛、琵琶、弦琴、竖琴、风笛和各种乐器的声音，就俯伏向我所做的像下拜，那还可以。如果你们不下拜，就必立刻扔在烈火的窑中。哪里有神能救你们脱离我的手呢？”

¹⁶Felelének Sidrák, Misák és Abednégó, és mondának a királynak: Oh Nabukodonozor! Nem szükség erre felelnünk néked.

¹⁶拒绝拜金像沙得拉、米煞、亚伯尼歌回答王说：“尼布甲尼撒啊！这件事我们无需回答你。

¹⁷Ímé, a mi Istenünk, a kit mi szolgálunk, ki tud minket szabadítani az égõ, tüzes kemenczébõl, és a te kezedbõl is, oh király, kiszabadít minket.

¹⁷如果我们被扔在火窑里，我们所事奉的　神必能拯救我们；王啊！他必拯救我们脱离烈火的窑和你的手。（本节或译：“如果我们所事奉的　神能拯救我们，王啊！他必拯救我们脱离烈火的窑和你的手。”）

¹⁸De ha nem [tenné is,] legyen tudtodra, oh király, hogy mi a te isteneidnek nem szolgálunk, és az arany [álló]képet, a melyet felállíttatál, nem imádjuk.

¹⁸即或不然，王啊！你要知道，我们决不事奉你的神，也不向你所立的金像下拜。”

¹⁹Akkor Nabukodonozor eltelék haraggal, és az õ orczájának színe elváltozék Sidrák, Misák és Abednégó ellen; [azért] szóla, és meghagyá, hogy fûtsék be a kemenczét hétszerte inkább, mint szokták vala befûteni.

¹⁹三人在烈火的窑中毫无损伤当时尼布甲尼撒向沙得拉、米煞和亚伯尼歌大发烈怒，连脸色也变了，吩咐人把窑烧热，比平常猛烈七倍。

²⁰És meghagyá a legerõsebb férfiaknak az õ seregében, hogy kötözzék meg Sidrákot, Misákot és Abednégót, [és] vessék õket az égõ, tüzes kemenczébe.

²⁰又吩咐他军队中几个最精壮的士兵，把沙得拉、米煞和亚伯尼歌绑起来，扔在烈火的窑中。

²¹Erre ezek a férfiak alsó ruhástul, köntösöstül, palástostul és [egyéb] öltönyöstül megkötöztettek, és az égõ, tüzes kemenczébe vettettek.

²¹于是这三个人穿着外袍、长裤、头巾和身上其他的衣服，被绑起来，扔在烈火的窑中。

²²A miatt azonban, hogy a király parancsolata szigorú volt és a kemencze rendkivül izzó vala: azokat a férfiakat, a kik Sidrákot, Misákot és Abednégót felvitték, megölé a tûznek lángja.

²²由于王的命令紧急，窑又烧得非常猛烈，那些把沙得拉、米煞和亚伯尼歌抬起来的人，都被火焰烧死了。

²³Az a három férfiú pedig: Sidrák, Misák és Abednégó, az égõ, tüzes kemenczébe esék megkötözve.

²³而沙得拉、米煞和亚伯尼歌这三个人仍被绑着，落入烈火的窑中。

²⁴Akkor Nabukodonozor király megijedt és sietve felkele, szóla és monda az õ tanácsosainak: Nem három férfiút veténk-é a tûz közepébe megkötözve? Felelének és mondának a királynak: Bizonyára, oh király!

²⁴王亲历其境就称颂　神那时尼布甲尼撒王非常惊奇，急忙起来，问他的谋臣说：“我们绑起来扔在火里的，不是三个人吗？”他们回答王说：“王啊！是的。”

²⁵Felele, és monda: Ímé, négy férfiút látok szabadon járni a tûz közepében, és semmi sérelem sincs bennök, és a negyediknek ábrázata olyan, mint valami istenek-fiáé.

²⁵王说：“但我见有四个人，并没有绑着，在火中走来走去，也没有受伤，并且那第四个的样貌好像神子。”

²⁶Nabukodonozor ekkor az égõ, tüzes kemencze szájához járula, és szóla és monda: Sidrák, Misák és Abednégó, a felséges Istennek szolgái, jertek ki és jõjjetek ide! Azonnal kijövének Sidrák, Misák és Abednégó a tûz közepébõl.

²⁶于是尼布甲尼撒走近烈火的窑口，说：“至高　神的仆人沙得拉、米煞和亚伯尼歌啊！你们出来，到这里来吧。”沙得拉、米煞和亚伯尼歌就从火中出来。

²⁷És egybegyûlvén a fejedelmek, helytartók és kormányzók és a király tanácsosai, nézik vala ezeket a férfiakat, hogy a tûznek semmi hatalma nem lett az õ testükön, és hogy egy hajszáluk sem égett meg, és az õ alsó ruháik meg nem változtak, és a tûz szaga sem járta át õket.

²⁷那些总督、总监、省长和王的谋臣，都聚拢来看这三个人，见火无力伤他们的身体；他们的头发没有烧焦，衣服没有烧坏，身上也没有火烧的气味。

²⁸Szóla Nabukodonozor, és monda: Áldott ezeknek Istene, a Sidrák, Misák és Abednégó Istene, a ki küldötte az õ angyalát és kiszabadította az õ szolgáit, a kik õ benne bíztak; és a király parancsolatát megszegték és [veszedelemre] adták az õ testöket és nem szolgáltak és nem imádtak más istent az õ Istenökön kivül.

²⁸尼布甲尼撒说：“沙得拉、米煞、亚伯尼歌的　神是应当称颂的，他差遣使者拯救那些倚靠他的仆人；他们违抗王的命令，宁愿舍命，除了自己的　神以外，不肯事奉敬拜任何其他的神。

²⁹Parancsolom azért, hogy minden nép, nemzetség és nyelv, a mely káromlást mond Sidrák, Misák és Abednégó Istene ellen, darabokra tépessék, és annak háza szemétdombbá tétessék: mert nincs más Isten, a ki így megszabadíthasson.

²⁹我现在下令：无论各国、各族、说各种语言的人，凡说话得罪沙得拉、米煞、亚伯尼歌的　神的，必被碎尸万段，他的家也必成为废墟，因为没有别的神能这样施行拯救。”

³⁰Akkor a király nagy [tisztesség]re emelé Sidrákot, Misákot és Abednégót Babilon tartományában. [ (Daniel 3:31) Nabukodonozor király minden népnek, nemzetnek és nyelveknek, a kik az egész földön lakoznak, [mondá:] Békességetek bõséges legyen! ] [ (Daniel 3:32) A jeleket és csudákat, a melyeket cselekedett velem a felséges Isten, illendõ dolognak tartom megjelenteni. ] [ (Daniel 3:33) Mely nagyok az õ jelei és mely hatalmasak az õ csudái! az õ országa örökkévaló ország és az õ uralkodása nemzedékrõl nemzedékre [száll.] ]

³⁰于是王在巴比伦省提升了沙得拉、米煞和亚伯尼歌。