¹Mert a bölcsességnek sokaságában sok búsulás van, és valaki öregbíti a tudományt, öregbíti a gyötrelmet.

¹财富享乐都是虚空

²Mondék az én szívemben: no, megpróbállak téged a vígan való lakásban, hogy lásd meg, mi a jó! És ímé, az is hiábavalóság!

²对嬉笑，我说：“那是狂妄”；对享乐，我说：“这有什么作用呢？”

³A nevetésrõl azt mondom: bolondság! a vígasságról pedig: mit használ az?

³我心里筹思，怎样用酒使我的身体畅快，又保持愚昧，但我的内心仍由智慧引导；直到我看明世人，在诸天之下一生有限的年日中所行的，对他们有益的是什么。

⁴Elvégezém az én szívemben, hogy boritalra adom magamat, (pedig szívem a bölcseséget követé) és elõveszem ezt a bolondságot, mígnem meglátom, hogy az emberek fiainak mi volna jó, a mit cselekedjenek az ég alatt, az életök napjainak száma szerint.

⁴我大事发展：为自己建造房屋，栽种葡萄园，

⁵Felette nagy dolgokat cselekedtem; építék magamnak házakat; ülteték magamnak szõlõket.

⁵修造园囿，在园中栽种各类果树，

⁶Csinálék magamnak kerteket és ékességre való kerteket, és ülteték beléjök mindenféle gyümölcstermõ fákat.

⁶挖造水池，用来浇灌培植树木的林园。

⁷Csinálék magamnak víz[tartó] tavakat, hogy azokból öntözzem a fáknak sarjadó erdejét.

⁷我买了仆婢，也有生在家中的奴仆；又拥有大群牛羊，胜过任何比我先在耶路撒冷的人所拥有的。

⁸Szerzék szolgákat és szolgálókat, házamnál nevekedett szolgáim is voltak nékem; öreg és apró barmoknak nyájaival is többel bírtam mindazoknál, a kik voltak én elõttem Jeruzsálemben.

⁸我又为自己积蓄金银，以及列王和各省的财宝。我又为自己招募男女歌手，收纳许多妃嫔，是世人所以为乐的。

⁹Gyûjték magamnak ezüstöt és aranyat is, és királyok drágaságait és tartományokat; szerzék magamnak éneklõ férfiakat és éneklõ asszonyokat, és az emberek fiainak gyönyörûségit, asszonyt és asszonyokat.

⁹于是我就日渐昌大，超过任何比我先在耶路撒冷的人；我的智慧仍然与我同在。

¹⁰És nagygyá levék és megnevekedém mindazok felett, a kik elõttem voltak Jeruzsálemben; az én bölcseségem is helyén volt.

¹⁰我眼中所求的，我都不禁止；我心所喜欢的，我都没抑制。我的心因我的一切劳碌而快乐，这就是我从一切劳碌中所得的分。

¹¹Valamit kivánnak vala az én szemeim: meg nem fogtam azoktól, meg sem tartóztattam az én szívemet semmi vígasságtól, hanem az én szívem örvendezett minden én munkám[mal gyûjtött jók]ban; mivelhogy ez volt az én részem minden én munkáimból.

¹¹然后，我省察我手所作的一切，和我劳碌所成就的，想不到一切都是虚空，都是捕风，在日光之下毫无益处。

¹²És tekinték minden dolgaimra, melyeket cselekedtek vala az én kezeim, és az én munkámra, mit fáradsággal végeztem vala; és ímé, az mind hiábavalóság és a léleknek gyötrelme, és nincsen annak semmi haszna a nap alatt!

¹²智愚同一命运都是虚空我转过来观察智慧、狂妄和愚昧。王的继承人还能作什么呢？只不过作先前作过的罢了。

¹³Azért fordulék én, hogy lássak bölcseséget és bolondságot és esztelenséget, az az hogy mit [cselekesz]nek az emberek, a kik a király után következnek: azt, a mit régen cselekedtek.

¹³于是我看出智慧胜过愚昧，如同光明胜过黑暗一样。

¹⁴És látám, hogy hasznosb a bölcseség a bolondságnál, miképen hasznosb a világosság a setétségnél.

¹⁴智慧人的眼目明亮，愚昧人却走在黑暗中。我也知道同一的命运要临到这两种人身上。

¹⁵A bölcsnek szemei [vannak] a fejében; a bolond pedig setétben jár; de ugyan én megismerém, hogy ugyanazon egy végök lesz mindezeknek.

¹⁵我自己心里说：“临到愚昧人身上的，也必临到我身上；那么，我为什么要更有智慧呢？”于是我心里说：“这也是虚空。”

¹⁶Annakokáért mondám az én elmémben: bolondnak állapotja szerint lesz az én állapotom is, miért valék tehát én is bölcsebb? és mondék az én elmémben: ez is hiábavalóság!

¹⁶因为智慧人和愚昧人一样，没有人永远记念他们，在未来的日子里，都会被人遗忘。可叹智慧人跟愚昧人一样，终必死亡。

¹⁷Mert nem lesz emlékezete sem a bölcsnek, sem a bolondnak mindörökké; mivelhogy a következendõ idõkben már mind elfelejtetnek: és miképen meghal a bölcs, azonképen meghal a bolond is.

¹⁷因此我恨恶生命，因为在日光之下所发生的事，都使我厌烦。一切都是虚空，都是捕风。

¹⁸Azért gyûlöltem az életet; mert gonosznak látszék nékem a dolog, a mi történik a nap alatt; mert mindez hiábavalóság, és a léleknek gyötrelme!

¹⁸劳碌一生都是虚空我恨恶我的一切劳碌，就是我在日光之下的劳碌，因为我不得不把劳碌的成果留给后人。

¹⁹Gyûlöltem én minden munkámat is, melyet munkálkodom a nap alatt; mivelhogy el kell hagynom azt oly embernek, a ki én utánam lesz.

¹⁹那人将来是智是愚，有谁晓得呢？可是他竟要掌管一切我劳碌得来的，就是我在日光之下用智慧得来的。这又是虚空。

²⁰És ki tudja, ha bölcs lesz-é vagy bolond? és [mégis] uralkodik minden munkámon, a mit cselekedtem és bölcsen szerzettem a nap alatt! Ez is hiábavalóság!

²⁰于是我转念，对日光之下我所劳碌的一切，心感绝望；

²¹Annakokáért elfordulék én, megfogván reménységtõl az én szívemet minden munkám felõl, melylyel munkálódtam a nap alatt.

²¹因为人用智慧、知识和技能所劳碌得来的，却必须留给未曾劳碌的人为分。这也是虚空，是极大的憾事。

²²Mert van oly ember, a kinek munkája [elvégeztetett] bölcseséggel, tudománynyal és jó kimenetellel; és oly embernek adja azt örökségül, a ki abban semmit sem munkálkodott. Ez is hiábavalóság és nagy gonosz!

²²人的一切劳碌和操心，就是他在日光之下所劳碌的，对自己有什么益处呢？

²³Mert micsoda marad meg az embernek minden õ munkájából és elméjének nyughatatlan fáradozásából, melylyel õ munkálódott a nap alatt?

²³其实终其一生，他的担子既痛苦又烦恼，在夜间也不能安心。这也是虚空。

²⁴Holott minden napja bánat, és búsulás az õ foglalatossága, még éjjel is nem nyugodott az õ elméje. Ez is hiábavalóság!

²⁴人生享乐皆　神所赐人最好是吃喝，在自己的劳碌中自得其乐；我看这也是出于　神的手。

²⁵Nincsen csak e jó is az embernek hatalmában, hogy egyék, igyék, és azt cselekedje, hogy az õ szíve lakozzék gyönyörûséggel az õ munkájából; ezt is láttam én, hogy az Istennek kezében van.

²⁵离开了他（“他”按照《马索拉抄本》应作“我”；现参照《七十士译本》翻译），谁能有吃的呢？谁能享乐呢？

²⁶Mert kicsoda ehetnék és élhetne gyönyörûségére rajtam kivül? [ (Ecclesiastes 2:27) Mert az embernek, a ki jó az õ szemei elõtt, adott [Isten] bölcseséget és tudományt és örömöt; a bûnösnek pedig adott foglalatosságot az egybegyûjtésre és az egybehordásra, hogy adja annak, a ki jó az Isten elõtt. Ez is hiábavalóság és az elmének gyötrelme! ]

²⁶　神把智慧、知识和喜乐赐给他所喜悦的人，却使罪人作收集和积聚的差事，把所得的归给　神所喜悦的人。这也是虚空，也是捕风。