¹Lõn pedig két esztendõ múlván, hogy a Faraó álmot láta, s ímé áll vala a folyóvíz mellett.

¹法老连作两个梦

²És ímé a folyóvízbõl hét szép és kövér tehén jõ vala ki, és legel vala a nádasban.

²有七头母牛从河里上来，又健美又肥壮，在芦苇中吃草。

³S ímé azok után más hét tehén jõ vala ki a folyóvízbõl, rútak és ösztövérek, és oda állanak vala ama tehenek mellé a folyóvíz partján.

³接着，又有另外七头母牛从河里上来，又丑陋又瘦弱，站在岸上其他母牛旁边。

⁴És elnyelék a rút és ösztövér tehenek a hét szép és kövér tehenet; és felserkene a Faraó.

⁴这些丑陋瘦弱的母牛，竟把那些健美肥壮的母牛吃掉，法老就醒了。

⁵És elaluvék és másodszor is álmot láta, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.

⁵他又睡着，作了第二个梦，梦见一根麦茎，长出七个麦穗，又肥壮又美好。

⁶És ímé azok után hét vékony s keleti széltõl kiszáradt gabonafej nevekedik vala.

⁶接着，又长出七个麦穗，又干瘦又被东风吹焦了。

⁷És elnyelék a vékony gabonafejek a hét kövér és teljes gabonafejet. És felserkene a Faraó, és ímé álom [vala.]

⁷这些干瘦的麦穗，竟把那七个又肥壮又饱满的麦穗吞下去，法老就醒了，原来是一个梦。

⁸Reggelre kelvén, nyugtalankodék lelkében, elkülde azért és egybehívatá Égyiptom minden jövendõmondóját, és minden bölcsét és elbeszélé nékik a Faraó az õ álmát, de senki sem vala, ki azokat megmagyarázta volna a Faraónak.

⁸到了早晨，法老心里烦乱，就派人去把埃及所有的术士和智慧人都召了来；法老把自己的梦告诉他们，但是没有人能替法老解梦。

⁹Szóla azért a fõpohárnok a Faraónak, mondván: Az én bûneimrõl emlékezem e napon.

⁹酒政推荐约瑟那时酒政告诉法老说：“我今日想起了我的过错。

¹⁰A Faraó megharagudt vala az õ szolgáira, és fogságba vettetett vala engem a testõrök fõhadnagyának házába, engem és a fõsütõmestert.

¹⁰从前法老恼怒臣仆，把我和膳长关在军长府的监房里。

¹¹És álmot látánk egy éjjel, én is, az is; mindegyikünk a maga álmának értelme szerint álmoda.

¹¹我们二人在同一夜都作了梦；我们的梦各有不同的解释。

¹²És [vala] velünk ott egy héber ifjú, a testõrök fõhadnagyának szolgája; elbeszéltük vala néki, és õ megfejté nékünk a mi álmainkat; mindegyikünknek az õ álma szerint fejté meg.

¹²在那里有一个希伯来的少年人与我们在一起，他是军长的仆人，我们把梦告诉了他，他就替我们解梦，各人的梦有不同的解释。

¹³És lõn, hogy a miképen megfejté nékünk, úgy lõn: engem visszahelyeze hívatalomba, amazt pedig felakasztatá.

¹³结果，事情都照着他给我们的解释实现了：我恢复了原职，膳长却被挂起来。”

¹⁴Elkülde azért a Faraó és hívatá Józsefet, és hamarsággal kihozák õt a tömlöczbõl, és megborotválkozék, ruhát válta és a Faraóhoz méne.

¹⁴法老于是派人去召约瑟。他们就急忙把约瑟从监里带出来。他剃了头、刮了脸、换了衣服，就进去见法老。

¹⁵És monda a Faraó Józsefnek: Álmot láttam és nincs a ki megmagyarázza azt: Én pedig azt hallottam rólad beszélni, hogy ha meghallod az álmot, meg is magyarázod azt.

¹⁵法老对约瑟说：“我作了一个梦，没有人能够解释。我听见人说，你听了梦，就能解释。”

¹⁶És felele József a Faraónak, mondván: Nem én, Isten jelenti meg, a mi a Faraónak javára van.

¹⁶约瑟回答法老，说：“解梦不在于我，但　神必给法老一个吉祥的解答。”

¹⁷Monda azért a Faraó Józsefnek: Álmomban ímé állok vala a folyóvíz partján.

¹⁷法老告诉约瑟：“在梦里我看见我站在河边。

¹⁸És ímé a folyóvízbõl hét kövér és szép tehén jõ vala ki, és legel vala a nádasban.

¹⁸有七头母牛从河里上来，又肥壮又健美，在芦苇中吃草。

¹⁹S ímé azok után más hét tehén jõ vala ki, nagyon ösztövérek, rútak és hitványak; egész Égyiptom földén nem láttam azokhoz hitványságra hasonlókat.

¹⁹接着，又有另外七头母牛上来，又软弱又消瘦又十分丑陋，在埃及全地我没有见过这样丑陋的牛。

²⁰És elnyelék az ösztövér és rút tehenek, az elébbi hét kövér tehenet.

²⁰这又消瘦又丑陋的母牛，竟把先前七头肥壮的母牛吃掉。

²¹És azok gyomrukban valának, de nem tetszik vala meg, hogy gyomrukban volnának, mert külsejök oly rút vala, mint az elõtt. És felserkenék.

²¹它们吃了以后，却看不出它们是吃掉了肥牛，因为它们丑陋的样子仍是与先前一样。我就醒了。

²²És láttam álmomban, és ímé hét gabonafej nevekedik vala egy száron, mind teljes és szép.

²²在梦里我又看见一根麦茎，长出七个麦穗，又饱满又美好。

²³És ímé hét összeaszott, vékony, keleti széltõl kiszáradt gabonafej nevekedik vala azok után,

²³接着，又长出了七个麦穗，又枯干又干瘦又被东风吹焦了。

²⁴És elnyelék a vékony gabonafejek a hét szép gabonafejet. És elmondám az írástudóknak, de senki sincs, a ki megmagyarázza nékem.

²⁴这些干瘦的麦穗，竟把那七个美好的麦穗吞下去。我把梦告诉了术士，但是没有人能替我解答。”

²⁵És monda József a Faraónak: A Faraó álma egy és ugyanaz; a mit Isten cselekedni akar, azt jelentette meg a Faraónak.

²⁵约瑟为法老解梦约瑟对法老说：“法老的梦都是同一个意思，　神已经把所要作的事告诉法老了。

²⁶A hét szép tehén, hét esztendõ, a hét szép gabonafej az is hét esztendõ; az álom egy és ugyanaz.

²⁶七头美好的母牛是七年，七个美好的麦穗也是七年；两个梦都是同一个意思。

²⁷A hét ösztövér és rút tehén pedig, melyek amazok után jöttek ki, az is hét esztendõ, és a hét vékony, keleti széltõl kiszáradt gabonafej, az az éhségnek hét esztendeje.

²⁷那接着上来的七头又消瘦又丑陋的母牛是七年，那七个不结实、被东风吹焦了的麦穗也是七年，都是七年饥荒。

²⁸Ez az a mit mondék a Faraónak, [hogy] a mit Isten cselekedni akar, megmutatta a Faraónak.

²⁸这就是我对法老所说：　神要作的事，他已经向法老显明了。

²⁹Ímé hét esztendõ jõ, [és] nagy bõség lesz egész Égyiptomban.

²⁹看哪，埃及全地必有七年大丰收。

³⁰Azok után pedig következik az éhség hét esztendeje, s minden bõséget elfelejtenek Égyiptom földén, és megemészti az éhség a földet.

³⁰接着又必有七年饥荒；甚至埃及地所有的丰收都被人忘记了，饥荒必把这地毁灭。

³¹És nem ismerszik meg az elébbi bõség e földön az utána következõ éhség miatt, mert igen nagy lesz.

³¹因为接着而来的饥荒太严重了，使人不觉得这地有过丰收。

³²Hogy pedig a Faraó álma kettõs, kétszeres vala, [onnan van], mert Istennél elvégezett dolog ez, és siet az Isten azt véghez vinni.

³²至于法老两次作梦，是因为　神已经命定这事，并且要快快地实行。

³³Most azért szemeljen ki a Faraó egy értelmes és bölcs férfit, és tegye Égyiptom földén gondviselõvé.

³³因此，法老要找一个有见识有智慧的人，派他管理埃及地。

³⁴Cselekedje [ezt a] Faraó és rendeljen tiszttartókat az országnak, és szedjen ötödöt Égyiptom földén a hét bõ esztendõben.

³⁴法老要这样行，在国中指派官员，当七年丰收的时候，征收埃及地出产的五分之一。

³⁵És takarítsák be a következõ jó esztendõk minden termését, és gyûjtsenek gabonát a Faraó keze alá, élelmûl a városokban, és tartsák meg,

³⁵又叫他们把将要来的七个丰年的粮食收集起来，积蓄五谷归在法老的手下，收在各城里作粮食。

³⁶És legyen az élelem tartalékban az ország számára az éhség hét esztendejére, melyek elkövetkeznek Égyiptom földére, hogy el ne vesszen e föld az éhség miatt.

³⁶这些粮食要储存起来，可以应付将来埃及地的七年饥荒，免得这地被饥荒所灭。”

³⁷És tetszék e beszéd a Faraónak és minden õ szolgáinak.

³⁷约瑟在埃及居高位法老和他的臣仆，都赞同这件事。

³⁸Monda azért a Faraó az õ szolgáinak: Találhatnánk-é ehhez hasonló férfit, a kiben az Isten lelke van?

³⁸于是法老对臣仆说：“像这样的人，有　神的灵在他里面，我们怎能找得着呢？”

³⁹És monda a Faraó Józsefnek: Mivelhogy Isten mind ezeket néked jelentette meg, nincs hozzád fogható értelmes és bölcs ember.

³⁹法老对约瑟说：“　神既然把这事指示了你，就再没有人像你这样有见识有智慧了。

⁴⁰Te légy az én házamon fõgondviselõ, és minden népem a te szavadra hallgasson, csak a királyiszék tesz engem nálad nagyobbá.

⁴⁰你可以掌管我的家，我的人民都要听从你的话；只有在王位上我比你大。”

⁴¹Monda továbbá a Faraó Józsefnek: Ímé fejedelemmé tettelek az egész Égyiptom földén.

⁴¹法老又对约瑟说：“你看，我任命你治理埃及全地。”

⁴²És levevé a Faraó a maga gyûrûjét kezérõl, és adá azt József kezére; és felöltözteté õt drága gyolcs ruhába, és aranylánczot tõn az õ nyakába.

⁴²于是，法老脱下他手上打印的戒指，戴在约瑟的手上；给他穿上细麻的衣服，把金颈链挂在他的颈项上；

⁴³És meghordoztatá õt az õ második szekerén, és kiáltják vala õ elõtte: Térdet hajtsatok! Így tevé õt [fejedelemmé] az egész Égyiptom földén.

⁴³又叫约瑟坐在他的副车，有人在他前面喊着：“跪下。”这样，法老任命了约瑟治理埃及全地。

⁴⁴És monda a Faraó Józsefnek: Én vagyok a Faraó; de te nálad nélkül senki se kezét, se lábát fel ne emelhesse egész Égyiptom földén.

⁴⁴法老对约瑟说：“我是法老，但在埃及全地，如果没有你的许可，没有人可以随意作事。”

⁴⁵És nevezé a Faraó József nevét Czafenát-Pahneákhnak, és adá néki feleségûl Aszenáthot, Potiferának On papjának leányát. És kiméne József Égyiptom földére.

⁴⁵法老给约瑟起名叫撒发那忒．巴内亚，又把安城的祭司波提非拉的女儿亚西纳，给约瑟为妻。约瑟出去巡行埃及全地。

⁴⁶József pedig harmincz esztendõs vala, mikor a Faraó elõtt, az égyiptomi király elõtt álla. Kiméne tehát József a Faraó elõl, és bejárá az egész Égyiptom földét.

⁴⁶约瑟侍立在埃及王法老面前的时候，年三十岁。约瑟从法老面前出来，遍行埃及全地。

⁴⁷És a föld a hét bõ esztendõ alatt tele marokkal ontá a termést.

⁴⁷在七个丰年的时候，地里的出产非常丰盛。

⁴⁸És összegyûjté a hét esztendõnek minden eleségét, mely vala Égyiptom földén, és a városokba takarítá az élelmet, [minden] városba a körülte levõ határ élelmét takarítá be.

⁴⁸约瑟把埃及七个丰年的一切粮食都收集起来，把粮食存放在城中；各城周围田地所出的粮食，也存放在各城中。

⁴⁹És felhalmozá József a gabonát, mint a tenger fövénye, igen sokat, annyira, hogy megszûntek azt számba venni, mivelhogy száma nem [vala].

⁴⁹约瑟积蓄了极多的五谷，好像海沙那样多，甚至他不再记下数量，因为实在无法计算。

⁵⁰Józsefnek pedig születék két fia az éhség esztendejének eljötte elõtt, kiket szûle néki Aszenáth, Potiferának az On papjának leánya.

⁵⁰在荒年还没有来到以前，约瑟生了两个儿子，是安城的祭司波提非拉的女儿亚西纳给约瑟生的。

⁵¹És nevezé József az elsõszülöttnek nevét Manassénak: mert [úgymond], elfelejteté én velem Isten minden én veszõdségemet, és az én atyámnak egész házát.

⁵¹约瑟给长子起名叫玛拿西，因为他说：“　神使我忘记我所有的困苦，以及我父的全家。”

⁵²A másodiknak nevét pedig nevezé Efraimnak: mivel, [úgymond], megszaporított engem Isten az én nyomorúságomnak földén.

⁵²他给次子起名叫以法莲，因为他说：“　神使我在受苦之地繁盛起来。”

⁵³Eltele tehát a bõség hét esztendeje, a mely vala Égyiptomnak földén.

⁵³丰年与荒年埃及地的七年丰收一结束，

⁵⁴És elkezdõdék az éhség hét esztendeje, mint megmondotta vala József; és lõn éhség minden országban; de Égyiptom földén mindenütt vala kenyér.

⁵⁴七年饥荒就随着来了，正像约瑟所说的一样。各地都有饥荒，只有埃及全地仍有粮食，

⁵⁵[De] megéhezék egész Égyiptom földe is, és kenyérért kiált vala a nép a Faraóhoz. - Monda pedig a Faraó mind az Égyiptombelieknek: Menjetek Józsefhez, [és] a mit mond néktek, azt míveljétek.

⁵⁵等到埃及全地也要挨饿的时候，人民就向法老求粮。法老对所有的埃及人说：“你们到约瑟那里去，他吩咐你们什么，你们就作什么。”

⁵⁶És az éhség mind az egész földön vala. Akkor mind megnyitá József a [gabonás házakat], és árulja vala az Égyiptombelieknek; mert nagyobbodik vala az éhség Égyiptom földén.

⁵⁶当时饥荒遍及全国，约瑟就开了所有的粮仓，把粮食卖给埃及人，因为埃及地的饥荒非常严重。

⁵⁷És mind az egész föld Égyiptomba megy vala Józsefhez gabonát venni; mert nagy vala az éhség az egész földön.

⁵⁷各地的人都到埃及去，向约瑟买粮，因为各地的饥荒都非常严重。